Edith Bruck életéről készített új dokumentumfilm első vetítését, a római magyar kulturális intézetben tartották és az alkalomra Ferenc pápa is üzenetet küldött.
Bruck Edit a premier előtt az MTI-nek úgy nyilatkozott, az emlékezés „mindig nagyon fontos: tegnap is az volt, ma is az, és holnap is az lesz, ezért folytatom a tanúságtételt”. Hozzátette, évtizedek óta járja az iskolákat, a pandémia alatt interneten tette ugyanezt, mivel a fiataloknak tudniuk kell, mi és hogyan történt. „Azért, hogy soha többé, és egyetlen néppel se ismétlődjék meg, az antiszemitizmus, rasszizmus, kirekesztés ma is aktuális” – hangsúlyozta. Szerinte a fiatalok egyrészt rosszul tanulják a történelmet, másrészt elveszítették a kapcsolatot az idősebb generációkkal. „Nem beszélnek, és nem hallgatják meg szüleiket és nagyszüleiket, az időseknek nincsen hangjuk, nem számítanak. Elveszett az a hagyomány, hogy a fiatalabbak megkérték a nagyapát, mesélje el, hogy volt, mi történt” – foglalta össze a szerző, aki a legnagyobb problémát abban látja, hogy
az emlékezés, a tanúságtétel megszűnt a családokon belül, „szétvált a világ a családokon belül és kívül, a kommunikáció világában nincsen kommunikáció” a generációk között.
A Ferenc pápával ápolt szoros kapcsolatáról elmondta (nála tett látogatásáról korábban mi is hírt adtunk), hogy az egyházfő tavalyelőtti budapesti látogatása előtt Radnóti, Ady és József Attila általa olaszra fordított verseit olvasta fel neki. A mostani filmbemutatón pedig felolvasták Ferenc pápa levelét, melyben azt írta,
Edith Bruck szenvedése ellenére az élet szépségét, a méltóságot, a testvériséget, a vallások közötti párbeszédet hirdeti.
Az Edith című, hatvanperces dokumentumfilm az Olaszországi Zsidó Közösségek Uniója (UCEI), a római székhelyű Soá Múzeum Alapítvány, a kultúráért és oktatásért felelős vatikáni dikasztérium támogatásával valósult meg, valamint a római polgármesteri hivatal és az olasz főváros magyar intézete, a Collegium Hungaricum együttműködésével.
A film egy korábbi magyar dokumentumfilm kockáival kezdődik, melyet a rendező, B. Révész László 1982-ben, A látogatás címmel forgatott: Edith Bruck visszalátogatott gyerekkora helyszínére Tiszakarádra, ahonnan családjával együtt elhurcolták.
Tizenhárom évesen került Auschwitz-Birkenauba és más táborokba, amit csak ő és egy testvére élt túl.
Az új dokumentumfilm Edith Bruck egész életét végigköveti, az Izraelben töltött évektől Olaszországba költözéséig 1954-ben, házasságát Nelo Risi olasz rendezővel, irodalmi és filmes munkásságát, valamint kötődését Rómához, melyre hazájaként tekint.
Az emlékezés és a túlélés könyve Az elveszett kenyér, ezzel együtt egy erős anyaregény, amelyben a felszín alatt végig ott lappang a veszteség és a hiány miatti fájdalom.
Tovább olvasokBruck Edith József Attila, Radnóti Miklós és Illyés Gyula műveit fordította olaszra. A holokausztot felidéző Elveszett kenyér című műve, mely 2021-ben Premio Viareggio olasz irodalmi díjat nyert, 2022-ben jelent meg magyarul. Májusban a kötet a hét könyve is volt a Könyvesen, akkor azt írtuk róla, hogy „az emlékezés és a túlélés könyve Az elveszett kenyér, ezzel együtt egy erős anyaregény, amelyben a felszín alatt végig ott lappang a veszteség és a hiány miatti fájdalom. A regény egy gyerek nézőpontjából mesél a holokausztról, az újrakezdésről, egy új otthon és cél megtalálásáról.”
Edith Bruck holokauszt-túlélőként és értelmiségiként is ismert Olaszországban: 2021 januárjában visszaemlékezést közölt a szentszéki napilapban, a L'Osservatore Romanóban, majd Ferenc pápa felkereste őt római otthonában. Akkor az egyházfő köszönetet mondott Edith Brucknak a nácizmus alatt történtek tanúsításáért, és bocsánatot kért tőle az emberiség nevében. Tavaly szintén az emlékezés napja alkalmából találkoztak a pápa vatikáni lakhelyeként ismert Szent Márta-házban.
