Andrew Bailey, a brit jegybank kormányzója közleményében az ország legfontosabb tudósának nevezte Turingot, akinek nevét a második világháború alatti kódfejtő tevékenysége után ismeri a közvélemény. Turingnak és munkatársainak köszönhető, hogy a britek a háború alatt fel tudták törni a németek - és mások - által feltörhetetlennek hitt Enigma-kódot. Turing úttörő munkája nagyban hozzájárult a számítástechnika fejlődéséhez is.
Életében ugyanakkor nem kapta meg az elismerést: homoszexualitása miatt bírósági eljárás indult ellene, közszeméremsértés miatt elítélték és kémiai kasztráción kellett átesnie. Turing 1954-ban, nem sokkal a 42. születésnapja előtt halt meg ciánmérgezésben - halálát kezdetben öngyilkosságként kezelték, a hatóságok később arra jutottak, hogy valószínűleg baleset történt egy kísérlet közben, és ez okozta a halálát.
Alan Turing neve a Kódjátszma című filmnek köszönhetően került ismét a köztudatba, amelyben Benedict Cumberbatch játszotta a kódfejtő matematikust. A film Andrew Hodges regényét vette alapul, amelyben az író Turing kódfeltörő tevékenységét és meghurcolását állította a cselekmény középpontjába.
Az Enigma feltörésével foglalkozik az X, Y, Z című könyv is, amelyet a matematikus unokaöccse, Dermot Turing jegyez. Ebben a könyvben ugyanakkor nem is annyira a zseniális matematikuson van a hangsúly: miközben olvasóként betekinthetünk a kémtörténetek kulisszái mögé, a kódfejtés művészetét és az együttműködés erejét csodálhatjuk - olvass bele!
![A Manderley-ház asszonya modern gótikus regény és tökéletes Hitchcock-alapanyag [A nő hétszer]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/4/45339/fe_580_320_a_no_hetszer_manderley.png)
