Kiderült, mikor érkezik A Szolgálólány meséjének negyedik évada

Bár a koronavírus-járvány miatt valamelyest el kellett tolni A Szolgálólány meséje legújabb évadának bemutatóját, a Hulu végre bejelentette, mikortól nézhetjük meg a folytatást. Ha minden igaz, tavasz végén, de legkésőbb nyár elején meglesz a bemutató.

fk | 2021. február 02. |

Ahogy arról tavaly nyáron beszámoltunk, a pandémia miatt kissé megcsúsztak A Szolgálólány meséje új évadának forgatási munkálatai, így a rajongóknak még kicsit várnia kell az újabb epizódokra. A jó hír viszont, hogy hamarosan kiderül, hogyan folytatódik a történet: a legfrissebb információk szerint legkésőbb a nyár elején már bemutatják a Hulun a negyedik évadot.

A Hulu közzétette az első teasert, így egy kis képünk már lehet arról, hogy merre fognak kanyarodni az események. A képsorok arról árulkodnak, hogy lesznek még nagy változások Gileádban, a lázadás ugyanis folytatódik. „Nem pihenhetek” – mondja June a videóban – A változás sosem jön könnyen. A háború nem fogja magától megnyerni magát.”

Az előzetes alapján a szereplőgárda nagy része vissza fog térni a következő évadban is. A feszültségteli képsorok azt mutatják, hogy az ellenállás folytatódni fog Gileádban. Fredé/June (Elizabeth Moss) továbbra is azon lesz, hogy kimenekítse a gyerekeket és a nőket Gileádból és biztonságba helyezze őket.

Bár a sorozat már elkanyarodott Margaret Atwood könyvétől, mindazoknak, akik már tűkön ülnek, hogy láthassák a negyedik évadot, érdemes lehet (újra)olvasni Atwood regényét, valamint annak folytatását, a Testamentumokat is (olvass bele ITT).

Arról, hogy A Szolgálólány meséje szerintünk miért van már több mint harminc éve érvényben, korábban ezt írtuk:

„A könyv megjelenésekor előfordult, hogy Atwood egy újságokból álló paksamétával érkezett a promóciós interjúra, ezzel bizonyítva, hogy nem egy ilyen vagy olyan ügy érdekében írta meg a könyvet (például a regény nem feminista, csak abban az értelemben, hogy humanista), hanem olyan dolgokból teremtette elképzelt világát, amiket korábban a történelem során valóban megtett az emberiség. Ettől még persze nem hallgattak el a kritikák és nem is hallgathattak el, hiszen A szolgálólány meséje az első kiadása óta folyamatosan nyomtatásban maradt, több mint 40 nyelvre fordították le, készült belőle színdarab, rádiójáték, opera és film is .”

Testamentumok megjelenésekor pedig így írtunk A Szolgálólány meséje-jelenségről: 

„Bármilyen egyértelműnek tűnik, annyira kockázatos is volt, amikor Margaret Atwood úgy döntött, hogy könyvben is folytatja A Szolgálólány meséjét. Utóbbi az elmúlt években abszolút meghatározta a könyvpiacot és a politikai közbeszédet is, amit csak erősített, amikor a Hulu leforgatta az azonos című sorozatot, amiből már lement a harmadik évad is. Mindenesetre, ha 2017-et egyetlen könyvvel kellene megjeleníteni, akkor az nagy valószínűséggel Atwood disztopikus regénye lenne. Holott egy olyan könyvről beszélünk, amelynek eredeti megjelenési éve 1985 (csak hogy időben el tudjuk helyezni: ebben az évben Ronald Reagannek hívják az Egyesült Államok elnökét, még áll a berlini fal, az afrikai éhezők megsegítésére egy rakás híresség elénekli a We Are the Worldöt, és a mozikban bemutatják a Vissza a jövőbent). A 2010-es évek politikai és társadalmi változásai ugyanakkor mintha újrapozicionálták volna a Szolgálólányt, mondanivalója pedig minden addiginál jobban rezonált az olvasókban. ”

Margaret Atwood története rengeteg szempontot vet fel. Ebben a cikkünkben például a női szereplőket és a feminista olvasatot vizsgáltuk meg:

„A feminista regények toplistáján A Szolgálólány meséjének valószínűleg bérelt helye van, holott első ránézésre egy elnyomó patriarchális világot tár elénk, ahol a nőknek édeskevés beleszólásuk van az életükkel kapcsolatos döntésekbe. A Szolgálólányban a perspektíva az érdekes, hiszen hiába állnak a társadalmi piramis csúcsán a férfiak, a főhős Fredé képes olyan részleteit is megmutatni ennek a világnak, amely a döntéshozók számára jobbára láthatatlanok. Atwood a regény új kiadásához írt egy előszót, amiben szót ejt arról is, hogy feministának tekinthető-e a regénye (ITT el lehet olvasni). Az ő meghatározása szerint ezekben a regényekben a nők emberi lények, érdekesek és fontosak, és ami velük történik, az kulcsfontosságú a téma és a könyv cselekménye szempontjából: >>Miért érdekesek és fontosak? Mert a nők érdekesek és fontosak a való életben. Nem a természet utólagos gondolatai, nem másodrangú szereplők az emberiség sorsában, és mindig minden társadalom tudta ezt.<<”

Forrás: The Post

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Jövőre jön A Szolgálólány meséjének negyedik évada

Jövőre érkezik A Szolgálólány meséjének negyedik évada. A Hulu még tavaly jelentette be, hogy a sorozatot megújították még egy évadra, idén nyáron pedig végre megérkezett az első trailer is, mutatjuk!

...
Kritika

A Szolgálólány már nem mese

Bármilyen egyértelműnek tűnik, annyira kockázatos is volt, amikor Margaret Atwood úgy döntött, hogy könyvben is folytatja A Szolgálólány meséjét. Vajon mit tett hozzá az eredeti történethez a folytatás?

...
Beleolvasó

Olvassátok el az első fejezetet A Szolgálólány meséjének folytatásából! [exkluzív]

Polc

A katalán hegyekben teljesen hétköznapi a varázslat

...

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

...

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

...

A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

...
A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

Gyerekirodalom
...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

Már hetedik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj elismerést. Idén hét kategóriában osztottak díjat, a különdíjat pedig ezúttal egy kiadó kapta.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy igazi barátságkönyv lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Erna Sassen Egy indián, mint te meg én című könyvét választotta.

...
Gyerekirodalom

Agresszív irodalmi műnek gondolta, teljesen beszippantotta a János vitéz

Szabó Borbála ifjúsági regényének matekzseni hőse nem bír megküzdeni a János vitéz elolvasásával, majd rejtélyes módon átlépi a valóság és a fikció határát, és váratlanul Petőfi Sándor klasszikusában találja magát.