Kiderült, mikor érkezik A Szolgálólány meséjének negyedik évada

Bár a koronavírus-járvány miatt valamelyest el kellett tolni A Szolgálólány meséje legújabb évadának bemutatóját, a Hulu végre bejelentette, mikortól nézhetjük meg a folytatást. Ha minden igaz, tavasz végén, de legkésőbb nyár elején meglesz a bemutató.

fk | 2021. február 02. |

Ahogy arról tavaly nyáron beszámoltunk, a pandémia miatt kissé megcsúsztak A Szolgálólány meséje új évadának forgatási munkálatai, így a rajongóknak még kicsit várnia kell az újabb epizódokra. A jó hír viszont, hogy hamarosan kiderül, hogyan folytatódik a történet: a legfrissebb információk szerint legkésőbb a nyár elején már bemutatják a Hulun a negyedik évadot.

A Hulu közzétette az első teasert, így egy kis képünk már lehet arról, hogy merre fognak kanyarodni az események. A képsorok arról árulkodnak, hogy lesznek még nagy változások Gileádban, a lázadás ugyanis folytatódik. „Nem pihenhetek” – mondja June a videóban – A változás sosem jön könnyen. A háború nem fogja magától megnyerni magát.”

Az előzetes alapján a szereplőgárda nagy része vissza fog térni a következő évadban is. A feszültségteli képsorok azt mutatják, hogy az ellenállás folytatódni fog Gileádban. Fredé/June (Elizabeth Moss) továbbra is azon lesz, hogy kimenekítse a gyerekeket és a nőket Gileádból és biztonságba helyezze őket.

Bár a sorozat már elkanyarodott Margaret Atwood könyvétől, mindazoknak, akik már tűkön ülnek, hogy láthassák a negyedik évadot, érdemes lehet (újra)olvasni Atwood regényét, valamint annak folytatását, a Testamentumokat is (olvass bele ITT).

Arról, hogy A Szolgálólány meséje szerintünk miért van már több mint harminc éve érvényben, korábban ezt írtuk:

„A könyv megjelenésekor előfordult, hogy Atwood egy újságokból álló paksamétával érkezett a promóciós interjúra, ezzel bizonyítva, hogy nem egy ilyen vagy olyan ügy érdekében írta meg a könyvet (például a regény nem feminista, csak abban az értelemben, hogy humanista), hanem olyan dolgokból teremtette elképzelt világát, amiket korábban a történelem során valóban megtett az emberiség. Ettől még persze nem hallgattak el a kritikák és nem is hallgathattak el, hiszen A szolgálólány meséje az első kiadása óta folyamatosan nyomtatásban maradt, több mint 40 nyelvre fordították le, készült belőle színdarab, rádiójáték, opera és film is .”

Testamentumok megjelenésekor pedig így írtunk A Szolgálólány meséje-jelenségről: 

„Bármilyen egyértelműnek tűnik, annyira kockázatos is volt, amikor Margaret Atwood úgy döntött, hogy könyvben is folytatja A Szolgálólány meséjét. Utóbbi az elmúlt években abszolút meghatározta a könyvpiacot és a politikai közbeszédet is, amit csak erősített, amikor a Hulu leforgatta az azonos című sorozatot, amiből már lement a harmadik évad is. Mindenesetre, ha 2017-et egyetlen könyvvel kellene megjeleníteni, akkor az nagy valószínűséggel Atwood disztopikus regénye lenne. Holott egy olyan könyvről beszélünk, amelynek eredeti megjelenési éve 1985 (csak hogy időben el tudjuk helyezni: ebben az évben Ronald Reagannek hívják az Egyesült Államok elnökét, még áll a berlini fal, az afrikai éhezők megsegítésére egy rakás híresség elénekli a We Are the Worldöt, és a mozikban bemutatják a Vissza a jövőbent). A 2010-es évek politikai és társadalmi változásai ugyanakkor mintha újrapozicionálták volna a Szolgálólányt, mondanivalója pedig minden addiginál jobban rezonált az olvasókban. ”

Margaret Atwood története rengeteg szempontot vet fel. Ebben a cikkünkben például a női szereplőket és a feminista olvasatot vizsgáltuk meg:

„A feminista regények toplistáján A Szolgálólány meséjének valószínűleg bérelt helye van, holott első ránézésre egy elnyomó patriarchális világot tár elénk, ahol a nőknek édeskevés beleszólásuk van az életükkel kapcsolatos döntésekbe. A Szolgálólányban a perspektíva az érdekes, hiszen hiába állnak a társadalmi piramis csúcsán a férfiak, a főhős Fredé képes olyan részleteit is megmutatni ennek a világnak, amely a döntéshozók számára jobbára láthatatlanok. Atwood a regény új kiadásához írt egy előszót, amiben szót ejt arról is, hogy feministának tekinthető-e a regénye (ITT el lehet olvasni). Az ő meghatározása szerint ezekben a regényekben a nők emberi lények, érdekesek és fontosak, és ami velük történik, az kulcsfontosságú a téma és a könyv cselekménye szempontjából: >>Miért érdekesek és fontosak? Mert a nők érdekesek és fontosak a való életben. Nem a természet utólagos gondolatai, nem másodrangú szereplők az emberiség sorsában, és mindig minden társadalom tudta ezt.<<”

Forrás: The Post

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Jövőre jön A Szolgálólány meséjének negyedik évada

Jövőre érkezik A Szolgálólány meséjének negyedik évada. A Hulu még tavaly jelentette be, hogy a sorozatot megújították még egy évadra, idén nyáron pedig végre megérkezett az első trailer is, mutatjuk!

...
Kritika

A Szolgálólány már nem mese

Bármilyen egyértelműnek tűnik, annyira kockázatos is volt, amikor Margaret Atwood úgy döntött, hogy könyvben is folytatja A Szolgálólány meséjét. Vajon mit tett hozzá az eredeti történethez a folytatás?

...
Beleolvasó

Olvassátok el az első fejezetet A Szolgálólány meséjének folytatásából! [exkluzív]

Polc

A gazdasági összeomlás egy totális megfigyelésen alapuló börtönállamot szül Atwood regényében

...

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...
A hét könyve
Kritika
Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

...
Kritika

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (4. rész)

Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk, kiket neveztek!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A magyar történelemben jobb sztorik vannak, mint bármelyik fantasyben

Nógrádi Gergely új kötete, a történelmi és fantasyszálakat vegyítő Brunar – A Mirrén titka nyolcszáz évet visz vissza az időben. A regényt a két Nógrádi, apa és fia társaságában mutatták be.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: állati kommunikációról szóló non-fiction lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a választás szeptemberben Peter Wohlleben gyerekkönyvére esett.

...
Gyerekirodalom

II. Rákóczi Ferenc a pestissel küzd, közben a szerelmével csetel

Miről folytatott kommentháborút Kazinczy és Batsányi, hogyan működött Kempelen Farkas sakkautomatája és milyen praktikákkal védekeztek elődeink a pestis ellen - mindez kiderül Lőrinc László 25 szelfi-sorozatának új kötetéből, amely ezúttal a felvilágosodás korába vezet.