A pestis miatt lett Shakespeare leghíresebb love story-jából tragédia

William Shakespeare csecsemő volt még, amikor túlélte a pestis tombolását (szülei korábban már két testvérét elvesztették a betegségben), a ragály viszont felnőtt életét, sőt, egész munkásságát jelentősen meghatározta.

.konyvesblog. | 2020. március 12. |

A legerőteljesebben a pestis formálta Shakespeare és kortársai életét - állítja a drámaíró egyik életrajzírója, Jonathan Bate. A kijelentés elsőre túlzónak tűnik, de az irodalomtörténészek az életrajzi adatokon túl a műveken is kimutatták a ragály hatását, még ha annak idején magáról a pestisről közvetlenül nem nagyon lehetett írni. Shakespeare azért belecsempészte a műveibe. Például a Rómeó és Júliába, amelyet mindenki a világirodalom egyik legszebb és legtragikusabb szerelmi történeteként tart számon.

A sztori jól ismert: Rómeó és Júlia egymással haragban álló családok sarjai, akik egymásba szeretnek, közös életre készülnek, végül egy tragikus fordulat következtében mindketten meghalnak. Az viszont kevésbé él a köztudatban, hogy a tragédia hátterében nem más húzódik, mint a pestis.

Magát a betegséget explicit módon egyetlenegyszer említik a darabban, mikor Mercutio a halálos ágyán felkiált: "dögvész mind a két családra", a ragály mégis komoly eseményformáló erővé válik. Lőrinc barát ugyanis levélben értesítette Rómeót ravasz tervéről, aki - mint tudjuk - ezt sosem kapja kézhez. Hogy miért nem? Magyarázatként álljon itt egy idézet a műből:

LŐRINC
Úgy hallom, ez János testvér szava.
Megjöttél Mantovából, Romeótól?
Üzent nekem? Vagy add a levelét.

JÁNOS
Elmentem egy mezítlábas baráthoz,
Ki gyámolítja a betegeket,
Hogy elkisérjem és meg is találtam,
De minthogy azt hitték a városőrök,
Hogy mind a ketten oly helyen forogtunk,
Hol döghalál és fertőzet lakik,
Ajtónk lezárták és mi ottrekedtünk.
Így Mantovába el sem érkezénk.

LŐRINC
Ki vitte hát írásom Romeóhoz?

JÁNOS
El sem küldtem - itt van a levél -,
Futár se volt, hogy visszahozza néked.
A fertőzettől itt mindenki retteg.

LŐRINC
Mily balszerencse! (...)

Rómeó tehát nem kapta meg Lőrinc barát levelét, azon egyszerű oknál fogva, hogy a küldönc KARANTÉNBA került. Így közvetett módon a járvány az oka annak, hogy a világ legszebbnek indult szerelmes története kettős halállal végződött. Shakespeare ugyanakkor a műben nem magyarázza túl a dolgot, aminek az az egyszerű oka, hogy Angliában azidőtájt a betegség a mindennapok része volt, az emberek már pár sorból tudták, miről van szó. A ragály viszont ennél sokkal nagyobb hatással volt Shakespeare életére.

Az 1600-as évek elejét az irodalomtörténészek különösen kreatív időszaknak tartják, hiszen Shakespeare öt év leforgása alatt tíz drámát írt, ezért sokáig tartotta magát az a nézet, hogy évente két művet tett le az asztalra. Ez viszont nagy valószínűséggel nem igaz. James Shapiro, a Columbia Egyetem professzora szerint a kreatív időszak oka nem más volt, mint a pestis: a londoni színházak bezártak, Shakespeare a társulatával a vidéket járta, bőséges üres óráiban pedig írt - például olyan korszakos műveket, mint a Lear király vagy a Macbeth.

Forrás: Slate

Az idézet Kosztolányi Dezső fordítása, a teljes művet elolvashatjátok a MEK-en.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Mesterséges intelligencia azonosította a Shakespeare-darab valódi szerzőit

...

Mi marad Shakespeare-ből, ha kilúgozzuk belőle a költészetet?

...

10 könyv arról, hogyan működik a társadalom járvány idején

Hogy a koronavírusról születik-e regény, azt egyelőre nem tudni, viszont az biztos, hogy az írók már jó pár könyvet szántak az elmúlt évszázadokban a járványok témájának. 

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Hírek
...

Ki lesz az Év Erdélyi Magyar Szerzője?

...

Hetente több mint egymillióan osztanak meg öngyilkos gondolatokat a ChatGPT-vel

...

Dua Lipát és vőlegényét egy Pulitzer-díjas regény hozta össze

...

Nobel-díjas magyar fizikusról szóló film nyerte a legjobb dokumentumfilm díját Krakkóban