Mesterséges intelligencia azonosította a Shakespeare-darab valódi szerzőit

.konyvesblog. | 2019. november 27. |

Fletcher és Shakespeare

A világirodalom egyik nagy kérdése, hogy valójában ki a William Shakespeare nevével fémjelzett darabok valódi szerzője – Shakespeare egymaga, vagy esetleg voltak szerzőtársai, netán csak a nevét adta némelyik darabhoz? Fontos adalék, hogy a reneszánsz idején nem vették olyan komolyan a szerzői jogokat, mint manapság, nem véletlen, hogy az irodalomtörténészek éppen ezért évek óta nyomoznak a darabok valódi szerzője/szerzői után. A 19. század közepén például egy James Spedding nevű tudós arra jutott, hogy a VIII. Henrik (Szász Károly fordításában: VIII. Henrik király) című királydrámát nemcsak Shakespeare írta, hanem az a férfi is, John Fletcher, aki a Királyi Társulat nevű színtársulat élén az utódja volt. 169 évvel a felfedezése után egy cseh kutató megerősítette ezt az elméletet, sőt, pontosan meg is tudta állapítani, hogy ki melyik részeket írta.

Petr Plechac ugyanis Shakespeare és Fletcher későbbi drámái alapján kifejlesztett egy algoritmust, amely a VIII. Henrik szövegében egyes szókombinációkat, illetve a szöveg ritmusát vizsgálta, és ez alapján arra jutott, hogy az első két színt Shakespeare írta, míg az azt követő négyet Fletcher. Utána megint Shakespeare következett, majd a harmadik felvonásban a második szín megírásába ismét beszállt Fletcher. Az algoritmus szerint ezt a színt ketten írták, majd Shakespeare írta a negyedik és ötödik felvonásokban az első színt, és vélhetően az ötödik felvonásban a negyedik szín egy részét. A kutató vizsgálta azt is, hogy vajon Philip Massinger, aki Fletcher utódja volt a Királyi Társulat élén, kivette-e részét a munkából, de ennek nem találta nyomát a VIII. Henrik szövegében.

Felfedezése nagyjából megfelel annak, amit Spedding 1850-ban megállapított, annyi különbséggel, hogy ő azt feltételezte, hogy a második felvonás második színét közösen írta a két drámaíró, és azt gondolta, hogy a negyedik felvonás első színe Fletcherhez köthető. Mindenesetre, akit érdekel, az ennek fényében újra elolvashatja - például a MEK-en - a VIII. Henriket.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!