Keresés

Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk, és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként. 

Van, akinek kráter őrzi a nevét a Vénuszon, itt az idő, hogy Budapest is felfedezze őket. Szavazz te is!

Szendrey Júlia összegyűjtött versei után most végre kézbe vehetjük fennmaradt prózai műveit is. A Szendrey Júlia elbeszélései és meséi című kötet történeteiből kiderül, hogyan éreztek a 19. századi magyar nők: hogy miként élték meg a szerelmet, az anyaságot, a veszteségeket, vagy épp azt, amikor a férjeik csatába indultak.

Érkezik az Anilogue, ami ismét a világ animációs filmgyártásának legjavát hozza Budapestre. Meghallgathatjuk a Grecsó fivéreket, töprenghetünk Szendrey Júlia sorsán vagy a közéleti nyilvánosság helyzetéről a Facebook korában. 

Különleges grafikai megoldással keltette életre Szendrey Júlia költőt, Petőfi Sándor özvegyét az ÉVAMagazin.hu. Az online újság a fiatalon elhunyt asszony képmását a kevés fellelhető fénykép egyike alapján modernizálta. Az eredmény megmutatja, hogy milyen lehetne ma Szendrey Júlia, ha XXI. századi nőként szerepelne a lap címlapján.  

A mai Versterápiában Szendrey Júlia El, messze innen! című versét ajánljuk. 

Szendrey Júlia irodalmi pályafutásáról, Arany János gondolatairól és Ady Endre publicisztikáiról tudhatunk meg többet ezekeből a frissen megjelent kötetekből. 

Mennyiben számított lázadónak Szendrey Júlia? Miért tartották excentrikus feleségnek, hűtlen özvegynek, nem elég nőiesnek? Milyen volt az élete Petőfi halála után és milyen volt a kapcsolata a gyerekeivel? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gyimesi Emesével, a Gyerekszemmel Szendrey Júlia családjában című kötet szerzőjével.