Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre
Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!
Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!
Egy teljes falu elfér Japán legújabb és legmagasabb felhőkarcolójában
A pénteken megnyílt felhőkarcoló Tokió szívében épült és 330 méteres. Könyvek hírek mellé.
A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia
Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.
„Arrogáns dolog, hogy Európában még mindig ivóvízzel húzzuk le a vécét”
Jordán Ferenc új könyvének bemutatója az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon volt. A szerzővel Horváth Bence újságíró és Köves Alexandra ökológiai közgazdász beszélgetett.
Évente akár 4 milliárd forintot is "eltúrázunk" a pilisi erdőkben
A Corvinus Egyetem kutatói elsőként mérték fel a Pilisi bioszféra-rezervátum gazdasági értékét az utazásiköltség-módszer szerint, írja az MTI. Könyvet és cikket ajánlunk a hír mellé.
Ahhoz, hogy az erdő jobban működjön, több farkas kell bele, mint szalonnasütő hely
Jordán Ferenc hálózatkutató biológus felvilágosítja az olvasót mindarról, amiről nem szívesen hall, miközben szakszerű marad, és a tudományos fontoskodást is elkerüli. Könyve összegzi a múlt bűneit, a jelen problémáit és a jövő kilátásait. Olvass bele!
Ha az élő bálnából húzunk hasznot, akkor járunk igazán jól globálisan
Az ökoszisztéma-szolgáltatás bonyolultnak tűnő kifejezés, pedig igazán logikus és egyszerű módja annak, hogy felmérjük a természeti kincseink valódi értékét.
Litkai Gergely: Tízmillió faj segít túlélnünk, ha megtanulunk együttműködni velük / Az élet szövete
Hogyan segíthet az ökoszisztémák működése például a napi ivóvíz-ellátottság megoldásában, akár olyan nagyvárosokban is, mint New York? És milyen hasonló magyar példák vannak arra, amikor a környezetvédelem és a gazdaság szereplői együttműködnek? Egyáltalán, baj-e, ha a gazdasági-társadalmi hasznosság felől közelítjük a környezetvédelmi kérdéseket?