A Corvinus Egyetem kutatói elsőként mérték fel a Pilisi bioszféra-rezervátum gazdasági értékét az utazásiköltség-módszer szerint, írja az MTI. Könyvet és cikket ajánlunk a hír mellé.
Címlapi fotó: Kaboldy/Wikipedia
E kutatói módszertan szerint a terület pénzben kifejezhető értékét az adja meg, hogy az odalátogatók mennyi pénzt és időt szánnak a felkeresésére. Az eredmények szerint az egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhely, a Pilisi bioszféra-rezervátumban a kirándulók erdei kikapcsolódásának pénzbeli értéke 2020-ban körülbelül 3,8 milliárd forint volt, ez 2023-ban mintegy 4,6 milliárd forintot tesz ki.
Egy félnapos túrázás 2900 forintot, egy egész napos kirándulás 5000 forintot ér a kirándulóknak.
A kutatók megállapították, hogy a magyar erdők együttes rekreációs értéke mintegy 39 milliárd forint, amely az évente kitermelt fák piaci értékének ötöde. Hangsúlyozták: a társadalom ingyenesnek és gyakran magától értetődőnek veszi a természet által nyújtott előnyöket, pedig a zöld környezet megléte már korántsem evidens,
segítheti azonban a természeti tőke elismerését, ha az értékét pénzben is kifejezik.
Széchy Anna, a tanulmány egyik szerzője a közleményben azt írta a nem piaci előnyök számszerűsítése segítheti a hatóságokat abban, hogy jobban megértsék a rekreációs szempontok fontosságát és figyelembe vegyék azokat erdőgazdálkodási döntéseikben. A Corvinus kutatói kiszámították azt is, hogy egy átlagos magyarországi erdőlátogatás értéke 870 forint.
Ha most ismerkedsz az ökoszisztéma szolgáltatás fogalmával vagy megközelítésével, ezt a cikkünket ajánljuk, amiben alaposabban is írtunk róla:
Az ökoszisztéma-szolgáltatás bonyolultnak tűnő kifejezés, pedig igazán logikus és egyszerű módja annak, hogy felmérjük a természeti kincseink valódi értékét.
Tovább olvasokHa nagyobb összefüggéseiben szeretnéd megismerni az emberi civilizáció hatását az ökológiai rendszerekre, és átfogó képet szeretnél kapni a lehetőségeinkről, Jordán Ferenc hálózatkutató biológus új kötetét ajánljuk:
Jordán Ferenc felvilágosítja az olvasót mindarról, amiről nem szívesen hall, miközben szakszerű marad, és a tudományos fontoskodást is elkerüli. Könyve összegzi a múlt bűneit, a jelen problémáit és a jövő kilátásait. A helyzet reális értékelése után teljes mértékben indokoltak a merésznek hangzó megállapítások: ma már nem az a kérdés, hogy csökken-e a népességnövekedés üteme, hanem hogy hogyan lehetnénk sokkal kevesebben; a nemnövekedés mint gazdasági modell szükségszerű és sürgős; a természet antropocentrikus uralása a vesztünket okozza. Jordán Ferenc sem patetikus vészharangkongatással, sem az olvasó megnyugtatásával nem foglalkozik. Nem túloz, és nem relativizálja a bemutatott folyamatok jelentőségét. Semmiféle tabut nem ismer, se morálisat, se politikait, se tudományosat. A kötetbe itt beleolvashatsz:
Jordán Ferenc hálózatkutató biológus felvilágosítja az olvasót mindarról, amiről nem szívesen hall, miközben szakszerű marad, és a tudományos fontoskodást is elkerüli. Könyve összegzi a múlt bűneit, a jelen problémáit és a jövő kilátásait. Olvass bele!
Tovább olvasok