A pénteken megnyílt felhőkarcoló Tokió szívében épült és 330 méteres, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.
A 640 milliárd jenből (1500 milliárd forintból) megépített Azabudai HillsMori JP Toronyháznak és a hozzá tartozó létesítményeknek várhatóan évi 30 millió látogatója lesz - nyilatkozta építtetője, a Mori Building Co.
Ranking of high-rise buildings in Japan (as of November 2023).
— CORE JAPAN TOURISM⛩️🗼🎌 (@super_tourism) November 24, 2023
The highest peak in Japan is the 330-metre Mori JP Tower, the core of Azabudai Hills, which is less than half of the 828-metre Burj Khalifa (Dubai), the world's highest tower.#building #Japanhttps://t.co/cZ5g9GSinX pic.twitter.com/c3XezAbLSx
Az új felhőkarcoló 30 méterrel magasabb, mint az oszakai Albeno Harukas, és megközelíti a 333 méteres távközlési Tokiói torony magasságát. A 64 emeletes toronyházat az 5. emelettől az 52. emeletig irodák foglalják el.
Kínai tudósok olyan AI-rendszert fejlesztettek ki, ami hatékonyabban képes megoldani a várostervezési problémákat, mint az ember, írja a Science Alert. A cél az élhetőbb, 15 perces városok építése, hogy a jövőben ne zsúfolt betondzsungelekben lakjunk. Könyvek hírek mellé.
Tovább olvasokAz épületkomplexumhoz tartozik egy 122 szobás luxusszálló, 1400 lakás, elegáns éttermek, luxusüzletek, a teamLab digitális művészeti múzeuma és a British School is.
heatherwick studio's mixed-used azabudai hills opens in tokyo
— beep_R_A.K. (@beep_roadrunner) November 22, 2023
Azabudai Hills designed by Heatherwick Studio, a new 81,000 sqm district in central Tokyo, has opened after a 30-year redevelopment led by Japan’s Mori Building Co. Ltd.
designboomhttps://t.co/LzON8nGkz7 pic.twitter.com/fof9oX0BEV
Az épület létrehozásának célja az volt, hogy a területet, amelyen korábban a természeti katasztrófák, például földrengések szempontjából védtelen kis faházak álltak, átalakítsák és újjáépítsék. A 8,1 hektáron elterülő komplexum, amely a "modern városi falu" szlogennel született meg, a lehető legtöbb zöld felületre törekedett:
teljes területének minegy 30 százalékát őrizték meg zöld területként.
A felhőkarcoló öt percnyi sétára van a Kamijacso és a Roppongi Icsome állomásoktól.
Amikor Jordán Ferenc biológussal interjúztunk új könyve kapcsán, azt mondta: "A természet szempontjából nagyon jó lenne, ha kevesebb teret foglalnánk. Egy felhőkarcolónak is óriási lenne az ökológiai lábnyoma, viszont a természetnek sokkal nagyobb a helyigénye, és mára annyira beszűkítettük, hogy bizonyos folyamatok egyszerűen nem mennek végbe. Sok nagytestű ragadozónak a legtöbb helyen már nincs elég tere.
Persze a vertikális terjeszkedésnek csak akkor lehet bármi értelme, ha cserébe horizontálisan valóban össze tudunk húzódni."
Az ember vége, a természet esélye – Helyünk a földi ökoszisztémában című könyvében Jordán lendületesen érvel, miközben a tudományos alapokat is érthetően elmagyarázza, hogy megértsük, miket rontott el az emberiség ahhoz, hogy a saját számára is élhető maradjon a bolygó. A kötetbe itt tudsz beleolvasni:
Jordán Ferenc hálózatkutató biológus felvilágosítja az olvasót mindarról, amiről nem szívesen hall, miközben szakszerű marad, és a tudományos fontoskodást is elkerüli. Könyve összegzi a múlt bűneit, a jelen problémáit és a jövő kilátásait. Olvass bele!