Fodor Marcsi újságíró, író Facebook-posztjaiban rendszeresen mutat be olyan nőket, akik teljesítményük alapján megérdemelnék, hogy ismerjük a munkásságukat, valami miatt azonban eltűntek a köztudatból – vagy be se kerültek. Május 1-jétől 10 napig Vészi Margitról szólnak a posztjai. Vészi Margit nevét elsősorban Ady és Molnár Ferenc múzsájaként ismerjük. „Tizenéves volt, amikor Ady neki címezte a Margita élni akar versciklust, és férje, Molnár Ferenc is őt akarta meggyőzni a Liliom című darabbal, hogy térjen vissza hozzá" – vázolja a szerző.
A „szerencsétlen és tehetségtelen” Vészi Margit
Vészi Margit édesapja a Pester Lloyd főszerkesztője volt, a lány ehhez mérten hatalmas társasági életet élt, de társadalmi helyzetének megfelelően írt, festett és zongorázott is. 1904-ben, 19 éves korában a Műcsarnok téli kiállításán mutatták be a műveit, amiket dicsértek a kritikusok és Ady Endre is levélben gratulált a sikerhez.
Vészi volt az első igazi magyar haditudósító, aki a kor gyakorlatával szakítva nem a hátország kávéházaiból, a tisztek beszámolói alapján írta a cikkeit – ahogy Molnár Ferenc –, hanem olyan közel ment az eseményekhez, amennyire csak engedték, és az egyszerű katonákat kérdezte arról, milyen valójában a háború.
A módszert, ami miatt gúnyolták, egy bizonyos Robert Capa esetében legendás bátorságként és forradalmi megközelítésként került be a köztudatba.
Fodor Marcsi, aki már az 50 elszánt magyar nő című kötet társszerzőjeként is számos izgalmas nővel ismertette meg az olvasókat, ezúttal a saját szakdolgozata anyagát hozta el olvasóközönségének.
A posztok felvezetésében elárulja, hogy ő maga is szinte véletlenül talált rá a témára. „Az egyetemi tanulmányaim végén találkoztam a nevével és valamiért nagyon megragadta a fantáziám az a kevés, amit akkoriban tudni lehetett róla. Hamar kiderítettem, hogy egész jó képei vannak a Magyar Nemzeti Galéria raktárában, és úgy éreztem, egész jó írásai porosodnak a Széchenyi Könyvtár polcain. »Egy méltatlanul elfeledett nő«, horgadt fel bennem a kutatói önérzet, és hónapokat töltöttem vele, hogy megtaláljam az összes művét, grafikáját, festményét, újságcikkét" – számol be Fodor a kezdetekről.
Fodor Marcsinak a híres leszármazottak is segítettek a munkájában. Horváth Ádám filmrendező, Lukin László zeneszerző, Sárközi Mátyás író, Márkus Anna festőművész meséltek Vészi Margitről, és megmutatták a családban megőrzött képeket, fényképeket, iratokat, emlékeket. A kutató meglepetésére azonban „mind meglepődtek azon, hogy épp ezt a »szerencsétlen és tehetségtelen« Vészi Margitot választottam témámul”. Fodor szerint azonban bár zsenik vették körül és művészete nem volt elsővonalbeli, mégis megérdemli a figyelmet. Ennek szellemében tízrészes minisorozatban osztja meg az olvasókkal Vészi Margit fordulatos életének részleteit.
Forrás: Fodor Marcsi Facebook-oldala
