Keresés

A napokban nyilvánosságra került az Állami Számvevőszék tavasszal készült, sok szempontból problematikus elemzése, amely szerint, ha a túl sok a diplomás nő, az demográfiai problémákhoz vezethet. A nők oktatáshoz való jogának védelmében most olyan könyveket ajánlunk, amelyek segíthetnek megérteni, hogy hova is vezethet, ha a nőket biológiai funkciójukra degradálják és korlátozzák a tanuláshoz való hozzáférésüket. 

A Könyvesblokkban ezúttal egy szerteágazó családregényt, egy Marie Curie-ről szóló életrajzi regényt és egy majdnem negyvenes nő belső monológját ajánljuk.

Lesznai Anna a nyugatosok első nemzedékének izgalmas alakja, aki nemcsak íróként, de képzőművészként is jelentős alkotó volt. A N/ők is írtak harmadik adásában Kiss Eszterrel beszélgettünk sokrétű tehetségéről, varázslatos meséiről és A kezdetben volt a kert című nagyszabású regényéről. 

Ha a lányok például olyan női karakterekkel találkoznak az olvasmányaikban, akik a matekot használják és problémákat oldanak meg, akkor nagy eséllyel később is jobban érdeklődnek majd a reál tudományok iránt.

Czóbel Minka azok közé a női írók közé tartozott, akiket már életükben elfeledtek, annak ellenére, hogy a szimbolizmus egyik első hazai képviselője, a századfordulós modern líra előfutára volt. N/ők is írtak című podcast-sorozatunk második adásában Bíró Erzsébet Franciskával beszélgettünk pályájáról és korábban kiadatlan írásairól. 

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk, és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként. 

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

A női vágy ritmusa őszinte, személyes és izgalmas utazás a női szexualitás legmélyébe, és hasznos kalauz az élet minden szakaszához. Olvass bele!