Keresés

Keresési találatok „” Kifejezésre

Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk, és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként. 

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

A civilizált társadalmakban élő nők egyre inkább elveszítették a kapcsolatukat a vágy ritmusával

A civilizált társadalmakban élő nők egyre inkább elveszítették a kapcsolatukat a vágy ritmusával

A női vágy ritmusa őszinte, személyes és izgalmas utazás a női szexualitás legmélyébe, és hasznos kalauz az élet minden szakaszához. Olvass bele!

Halász Rita: A regényírás is olyan, mint a Camino

Halász Rita: A regényírás is olyan, mint a Camino

E/3 sorozatunkban ezúttal Halász Rita mesélt az első olyan traumájáról, amelyet megírt, az El Caminón való bolyongás és a regényírás kapcsolatáról, valamint arról a dermedtségről, amely a Mély levegő megjelenése, illetve a Margó-díj után lett úrrá rajta.

Harag Anita: Írás közben nincs tabu a fejemben

Harag Anita: Írás közben nincs tabu a fejemben

E/3 címen új sorozat indult a Könyves Magazinon, amiben nő szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. Ezúttal Harag Anita mesélt az írásai mögött meghúzódó tabukról, a családi hálóban rejlő konfliktusokról és a novellák sűrített nyelvéről. 

Loki visszaadja egy boszorkány szívét és ezzel elkezdődik a világvége

Loki visszaadja egy boszorkány szívét és ezzel elkezdődik a világvége

A skandináv mitológia történeteit meséli újra női szemszögből Genevieve Gornichec regénye, A boszorkány szíve, amely a Ragnarököt övező északi mondák izgalmas újragondolása. A világvége-vízió mesél szerelemről, sorsról, árulásról, hatalomról, bűnhődésről és az önmagunkhoz való visszatalálás erejéről is.

Salman Rushdie, Ian McEwan és Lee Child is női íróktól ajánl könyveket

Salman Rushdie, Ian McEwan és Lee Child is női íróktól ajánl könyveket

A kutatások szerint a férfiak elkerülik a női szerzők könyveit. A The Guardian éppen ezért arra vállalkozott, hogy segítsen javítani az arányokon. Férfi írókat kértek fel, hogy ajánljanak műveket női íróktól.

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

Már az HBO Maxon is látható a Veres Attila forgatókönyvéből készült Második kör című kisfilm, amelyben a túlnépesedés miatt egy bizottság dönti el, hogy ki alkalmas szülőnek, és milyen gyerekeket kell nevelni.

Kállay Eszter: Az anyasághoz kapcsolódó ellentmondásos elvárásokat szeretném körbejárni [Alkotótárs]

Kállay Eszter: Az anyasághoz kapcsolódó ellentmondásos elvárásokat szeretném körbejárni [Alkotótárs]

A napokban kiderült, hogy kik lettek az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíj döntősei. Interjúkban mutatjuk be a jelölteket, elsőként Kállay Esztert, aki második kötetében, a Vérehulló fecskefűben az anyasághoz és a várandóssághoz kapcsolódó ambivalens érzésekről írna.