Keresés

Magyar és német női írók és műfordítók beszélgetnek a Goethe Intézet estjén önszerveződésről és érdekképviseletről. Olvasd el Lea Schneider írását!

Sajnos nem nálunk, hanem az Egyesült Királyságban. A cél, hogy az ismeretterjesztő művek női szerzőire jobban ráirányítsák a reflektorfényt.

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

E/3 sorozatunk befejező részében Borda Réka mesél pályájáról és motivációiról. Többek között arról, hogy nála a tárgyak és az épített környezet legalább annyira hangsúlyos, mint az - önmagán túlmutató - szöveg.

A valós vagy fiktív személyekről elnevezett utcák és közterek mindössze 10 százaléka viseli nő nevét Budapesten. Ezen belül csupán 5 olyan közterületet találtunk, amelyik írónő nevét őrzi.

Esther Dischereit Egy halom dollár című regénye egy olyan család töredékes története, amelynek tagjai a holokauszt után szétszóródtak a világ minden táján. Olvassatok bele Nádori Lídia fordításába, amely a Hogyan szólnak a nők-projekt keretében készült!

A kutatások szerint a férfiak elkerülik a női szerzők könyveit. A The Guardian éppen ezért arra vállalkozott, hogy segítsen javítani az arányokon. Férfi írókat kértek fel, hogy ajánljanak műveket női íróktól.

Az SZÍN (Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fórum) és az Alföld Online felkért nyolc kritikust, írják meg, hogy a tavalyi évből mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos - köztük voltak a Könyves Magazin munkatársai is.

Több mint százezer olyan mesét elemeztek a kutatók, amit gyerekek írtak.