Keresés

Egy maréknyi összefogott és megalapította az első nők által vezetett kiadót, mely női szerzők műveit adja ki. 

Magyar és német női írók és műfordítók beszélgetnek a Goethe Intézet estjén önszerveződésről és érdekképviseletről. Többek között arról, van-e már saját szobájuk a nőknek? És elegendő-e mindez ahhoz, hogy láthatóvá és hallhatóvá váljanak a nők? A beszélgetés résztvevői közül legutóbb Leia Schneider írását osztottuk meg, most pedig elolvashatod Yael Inokai izgalmas szövegét is!

Magyar és német női írók és műfordítók beszélgetnek a Goethe Intézet estjén önszerveződésről és érdekképviseletről. Olvasd el Lea Schneider írását!

Sajnos nem nálunk, hanem az Egyesült Királyságban. A cél, hogy az ismeretterjesztő művek női szerzőire jobban ráirányítsák a reflektorfényt.

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

E/3 sorozatunk befejező részében Borda Réka mesél pályájáról és motivációiról. Többek között arról, hogy nála a tárgyak és az épített környezet legalább annyira hangsúlyos, mint az - önmagán túlmutató - szöveg.

A valós vagy fiktív személyekről elnevezett utcák és közterek mindössze 10 százaléka viseli nő nevét Budapesten. Ezen belül csupán 5 olyan közterületet találtunk, amelyik írónő nevét őrzi.

Esther Dischereit Egy halom dollár című regénye egy olyan család töredékes története, amelynek tagjai a holokauszt után szétszóródtak a világ minden táján. Olvassatok bele Nádori Lídia fordításába, amely a Hogyan szólnak a nők-projekt keretében készült!

A kutatások szerint a férfiak elkerülik a női szerzők könyveit. A The Guardian éppen ezért arra vállalkozott, hogy segítsen javítani az arányokon. Férfi írókat kértek fel, hogy ajánljanak műveket női íróktól.