Keresés

Ahol most élek, az az otthonom, Magyarország meg a hazám - mondja Görcsi Péter, akivel íróvá válásról, önéletrajziságról, kivándorlásról és irodalomról is beszélgettünk.

Görcsi Péter regényében egy olyan fiatal kap hangot, aki a kivándorlást választja, történetében pedig az elmúlt két évtized egy teljes nemzedékének sorsa ott van. A Várni a 29-esre a hét könyve.  

A regényben egy magyar kivándorló hányattatásairól olvashatsz, Kondor Vilmos pedig az otthon és a haza kérdéseit feszegeti.

A friss kutatások szerint a magyarok kivándorlási kedve nem csökkent, jelenleg is 1,2 millióan tervezik, hogy a jövőben külföldön vállalnak munkát. Csak tavalyelőtt huszonkilencezren indultak útnak, a tavalyi évben pedig huszonötezren döntöttek úgy, hogy máshol folytatják az életüket. A szülőföldet elhagyni azonban sosem könnyű, az előnyök mellett sok áldozatot is meg kell hozni. Mutatunk öt könyvet, amik beszámolnak arról, milyen külföldön szerencsét próbálni.

Colm Tóibín 2009-es Brooklynja, mely a 2015-ös filmbemutatót követően tavaly végre magyarul is megjelent, könnyen beilleszthető lenne a kivándorlási, azon belül is az emigráció lélektanát feszegető narratívák közé. Van azonban egy fontos különbség: Tóibín hősét semmi nem hajtja. Nem akar felejteni (tragédiát, szerelmet, óhazát), egzisztenciálisan nem küszködik, az ismeretlen nem csábítja. Lassú sodródásban telik az élete, döntéseit például jellemzően mások hozzák meg a feje fölött. A látszat ellenére fejlődésregénynek is csak nagy jóindulattal nevezhető, holott hősnője kétségtelenül nagy utat jár be, ám pont a regényvégi kulcsjelenet bizonyítja, hogy életében a külső kényszer továbbra is erősebb, mint a belső akarat. De ha nem emigrációs és nem fejlődésregény, akkor mégis micsoda?