Kevesebbet olvasunk? Inkább mást és máshogyan, derül ki egyre többször: a közösségi média, és úgy általában a digitális kultúra előretörésével az olvasási szokásaink is megváltoztak. Valójában rengeteg szöveggel találkozunk a telefon vagy a laptop képernyőjén keresztül is, ám az, hogy egy tweetet vagy egy posztot választunk-e az aktuális könyv fejezetei helyett, az az életünk számos területére, például a figyelmünk alakulására vagy a türelmünk határaira is hatással van.
A HackSpirit csokorba szedte, miben különböznek azok, akik inkább könyvet olvasnak azoktól, akik átszoktak a digitális tér szövegeire (az e-bookot ez esetben az előbbi csoportba soroljuk). Íme, tehát, a könyvmolyok tíz jó tulajdonsága:
1. Intellektuálisabb, mélyebben gondolkodó emberek
Egy könyv olvasása soha nem passzív tevékenység, hiszen koncentrációt, megértést és képzelőerőt igényel – itt össze is gyűjtöttük már, hogyan hat az olvasás az agyadra. Olvasni bátor dolog is, hiszen egy jó könyvvel nemcsak különböző világokban merülhetünk el, de olyan új gondolatokkal is gazdagodhatunk, amik által akár az addigi meggyőződéseink is megkérdőjeleződhetnek.
A közösségi média feedjeihez képest a könyvek nagyobb figyelmet igényelnek, de jobban magukkal is ragadnak, mindez pedig
közvetlenül fejleszti az analitikusabb, árnyaltabb gondolkodást.
Azok, akik sok könyvet olvasnak, jellemzően azok, akik átgondolnak egy-egy kérdést és nemcsak a felszínt kapargatják, hanem mélyebbre mennek, hogy válaszokat találjanak.
2. Türelmesek
Ez a pont igazából egészen logikus, hiszen egy könyv elolvasása időbe telik: az olvasásélmény maga egy út, amin a kötet végigvezet bennünket. Így a könyv elköteleződést, türelmet igényel, és annak a képességét, hogy hajlandóak legyünk kivárni, ahogy a történet, a cselekmény kibontakozik.
A közösségi média ezzel szemben jóval kisebb, falatnyi információdarabkákkal „etet”. Ennek ellenére rengeteg időt töltünk vele – amit akár olvasásra is fordíthatnánk – ez a kalkulátor ki is számolja, mennyit, és hogy annyi idő alatt hány könyvet tudtál volna elolvasni.
A börtönök könyvtárai sok fogvatartottnak nyújtanak elfoglaltságot és szórakozást, de fontos szerepük van a kapcsolatok építésében és a szabadulás utáni visszailleszkedésben is.
Visszatérve a türelemhez, a közösségi média jellemzően azonnali kielégülést (instant gratification) nyújt, kicsit, mint amikor éhesen bekapunk egy szelet csokit, szemben egy ráérősen elköltött, íz- és tápanyaggazdag, meleg vacsorával. Olvasás közben viszont még egy pörgösebb cselekmény esetén is fel kell vennünk a könyv saját ritmusát, azt a tempót, amit a szerző diktál azzal, hogy mikorra időzít egy fordulatot, milyen lépésekkel vezet a végkifejlet felé.
Annak a türelme, hogy hajlandóak vagyunk a könnyvvel együtt menni, az élet más területein is meghálálja magát: az emberi kapcsolatokban és a mindennapok kihívásai során is.
3. Jobb a memóriájuk
Miközben az általános koncentrációs képességünk romlik, a memóriakutatással foglalkozó tudósok szerint a regények olvasása más pozitív hatása mellett az emlékező- és a figyelmi képességeinket is javítja.
Gondolj bele, amikor egy jó könyvet olvasol, nemcsak a történetet követed, de észben tartod a szereplőket, hogy mi a hátterük és milyen tulajdonságaik vannak, illetve nyomon követed a cselemény mellékszálait is. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden könyvmolynak kivételes a memóriája, viszont az olvasás szokása olyan mentális stimulációt jelent az agyunknak, ami alapvető kognitív funkciókat fejleszt.
4. Empatikusabbak
Az olvasás empátiára gyakorolt pozitív hatását említik talán mostanában a legtöbbet, mivel az, hogyan vagyunk képesek közösségként együtt élni, a jelenünkre és a jövőnkre is közvetlen hatással van.
Olvasás közben több karakter életébe, körülményeibe látsz bele nagyon közelről, sőt, akár azonosulsz is velük. Így jobban megérted a gondolataikat, az érzéseiket, a tapasztalataikat, hogy mit miért tesznek. Mindezt úgy, hogy konfliktusok alapja a különböző karakterek ellentétes céljai, motivációi. Emiatt
rendszeresen olvasni olyan, mintha bérletet váltanál egy érzelmi-mentális edzőterembe: természetes módon gazdagítja az empatikus készségeidet is.
A közösségi média posztjai ezzel szemben jellemzően rövid, gyakran különösebb mélységeket nélkülöző szövegek, legyen szó bármilyen témáról, akár más emberek életéről is.
A fentiek eredményeképp a könyvmolyok jellemzően könnyebben tudnak mások érzéseihez és gondolataihoz kapcsolódni. Ismét csak: sajnos nem minden olvasó empatikus ember is, de az olvasás szokása hozzájárul e képesség fejlődéséhez.
5. Választékosabb a szókincsük
A lista leginkább köztudott eleme: aki sokat olvas, annak óhatatlanul gyarapodik a szókincse. Ez arányosan növekszik, minél többféle szerzőt, műfajt, stílust olvasunk – különböző korokból is. A nagyobb szókincs nemcsak a kommunikációban segít nekünk, hanem összetett szövegek megértésében, a gondolataink világosabb-pontosabb kifejezésében és még a kreatív gondolkodásban is.
EU-szerte nő a rendszeresen olvasók száma annak ellenére is, hogy a kontinens déli és keleti országaiban kevesebb a közkönyvtár. Most akkor temessük-e az olvasást vagy sem?
A közösségi média posztjai, az online újságokkal együtt, az élőbeszéd fordulatait használják, sőt, előbbi gyakran az éppen aktuális internetes szlenget is. Ezeknek is megvan a maga bája és haszna, de a szókincsünk érdemi növekedését ne várjuk tőlük.
6. Értékelik az egyedül eltölthető időt
Sok könyvmoly mesél csillogó szemekkel arról az érzésről, amikor háborítatlanul elvonulhat egy jó kötettel olvasni – és akár órákra kizárhatja a külvilágot, miközben elmerül egy másikban.
Ez az élmény nem új, de határozottan felértékelődött egy olyan korban, amiben folyamatosan zsizsegnek az értesítések, frissítések, csetüzenetek, e-mailek.
Csendben kiszakítani magunkat ebből szinte felér a lázadással.
Fontos, hogy ez a fajta egyedüllét nem azonos a magánnyal, ellenkezőleg: pont hogy feltölt, segít pihenni, és teret enged az önrefelexiónak is.
7. Éles szemű megfigyelők
Amikor belemerülünk egy regénybe, megtanulunk figyelni az apró részletekre is: a karakterek személyiségének árnyalataira, a cselekmény finom fordulataira, a metaforákra, a motívumokra. Ez a megfigyelési és elemzési képesség pedig a való életben is aktivizálódik.
A TikTokon létrejött könyves közösségek világszerte határozzák meg a fiatalok olvasási szokásait. A #BookTok címkével ellátott videókban elsősorban lányok és fiatal nők osztják meg olvasmányélményeiket, és mostanra már a könyvpiacra is kimutatható hatással vannak.
A könyvmolyok gyakran vesznek észre olyan apróságokat, mondhatni akár a valós élet részleteit és motívumait is, amik felett mások talán átsiklanak. Hajlamosabbak is a maga összetettségében látni és értékelik azokat az árnyalatokat, amikből ez a nagy kép összeáll.
8. Nyitottabbak a változásra
Felületes szemlélő talán azt mondaná, hogy aki ragaszkodik a könyvek „régimódiságához”, kevésbé nyitott a változásokra, mint a digitális kor vívmányainak élvezői.
Csakhogy nem ez a helyzet.
Egy könyvmoly folyamatosan különböző szemszögekkel, kultúrákkal és gondolatokkal szembesül.
Ez pedig időről időre próbára teheti az addigi meggyőződéseit és vélekedéseit – nem egy esetben pedig e találkozások eredményeképpen az olvasó változik.
A digitális platformokon viszont az algoritmusok miatt egyre zártabb hurkokba és buborékokba kerülünk, mert a program eleve a már nekünk tetsző tartalmakkal akar megkínálni. A hírfolyamunk így egyre sivárabbá válhat, ami azt is jelenti, hogy nincs szellemi kihívás, ami gondolkodásra, az eddigi álláspontunk felülvizsgálatára késztetne. Ezáltal pedig rugalmatlanabbak is leszünk.
9. Kreatívak
Az olvasás serkenti a képzeletünket (ami nagyon is fejleszthető), hiszen amikor a szerzők élénk képeket festenek a szereplőkről és az eseményekről, azokat el kell képzelnünk – ez pedig ismét csak olyan mentális gyakorlat, ami a kreatív gondolkodásra is jó hatással van.
Az ember képi gondolkodása nagyon erős (érdemes felidézni például a szimbólumok működését), ám a közösségi médiában a vizuális tartalmakat készen kapjuk. Az olvasás során ehhez képest az olvasottakat le kell fordítanunk a képzeletünk nyelvére, ez a plusz munka pedig jótékonyan hat a hétköznapi problémamegoldás, a művészeti tevékenységek, vagy természetesen az írás területein is.
Egy új könyv szerint a gazdag képzelet nem valami isteni adottság, hanem fejleszthető tulajdonság. Le is írja, hogyan.
10. Örömmel tanulnak egész életükben
Csillapíthatatlan kíváncsiság és tanulási vágy: ezek a könyvmolyok legmeghatározóbb tulajdonságai közé tartoznak. A könyvek csodálatos átjárók a tudás birodalmába, ahol nem egyszerűen a tárgyi ismereteink gazdagodnak, hanem a gondolkodásunk is: új ötleteket, megközelítéseket, szempontokat fedezhetünk fel, jobban megérthetjük az emberi természetet és az összetett kérdéseket.
A könyvek szerelmesei számára így
minden könyv új kaland és új lehetőség, hogy tanulhassanak valamit magukról, másokról, a világról.