Novemberben Sarm-es-Sejkben gyűltek össze a világ vezetői az ENSZ 27. éghajlatváltozási konferenciájára (COP27), mely az éghajlatvédelmi intézkedések végrehajtásáról szólt. A november 6-tól 18-ig tartó konferencián az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) tagjai vesznek részt, köztük az EU és valamennyi uniós tagállam. A konferencia házigazdája Egyiptom volt, amely a COP27 elnöki tisztét tölti be. Egyiptomi csúcstalálkozó célja az volt, hogy a tárgyalásoktól és a tervezéstől tovább lehessen lépni a végrehajtás felé. Cikkünkben összefoglaljuk a konferencia legfontosabb eredményeit és célkitűzéseit, és ajánlunk ezekhez jónéhány további olvasnivalót is.
Az ENSZ idei klímakonferenciájának legfontosabb döntése az volt, hogy a fejlődő országoknak fizetni fognak a globális felmelegedés okozta veszteségekért és károkért – írja a New York Times. A közel 200 ország képviselőinek részvételével lezajlott tárgyaláson megállapodtak egy olyan alap létrehozásáról, amely segítene a szegény, sebezhető országoknak megbirkózni az éghajlati katasztrófákkal, amelyeket a gazdagabb országok által kibocsátott szennyezés súlyosbít.
A fejlődő országok ezt már több mint három évtizede szerették volna elérni. Azzal érveltek, hogy
ők járultak hozzá legkevésbé a klímaváltozáshoz, de ők szenvedik el miatta a legtöbb kárt.
Egyes nemzetek azonban sokáig blokkolták ezt az ötletet, mert attól tartottak, hogy ez azt jelentené, hogy jogilag felelősek lennének az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásáért.
Bolygónk pusztulásának mértéke nem változott: a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF friss jelentése szerint a gerinces fajok populációi 1970 és 2018 között 69%-kal zsugorodtak.
Tovább olvasokAz idei éghajlatváltozási konferenciának egyébként négy fő célkitűzése volt:
- Mérséklés: azon cél fenntartása, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez viszonyított 1,5 °C-os emelkedést. (Ezt egyébként minden COP konferencián kitűzik, de eddig még nem sikerült tartani, erről mi is írtunk itt.)
- Alkalmazkodás: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó erőteljesebb globális cselekvési program megvalósulása.
- Finanszírozás: annak áttekintése, hogy hol tart azon cél megvalósítása, hogy a fejlődő országok 2025-ig évente 100 milliárd USD támogatást kapjanak az éghajlatváltozás káros hatásainak kezeléséhez.
- Együttműködés: minden érintett fél – kiváltképp a kiszolgáltatott közösségek – megfelelő képviseletének garantálása a COP27 konferencián.
Idén először kapott a Bookline Zöld rovata szerepet a Margó fesztiválon, ahol többek között Litkai Gergellyel, Csalár Bencével és Orvos-Tóth Noémivel gondolkodhattunk közösen arról, hogy mi mindent szúrhatunk el és csinálhatunk még mindig jól – klímaválság ide, infláció és terhes örökségek oda – ezen a bolygón.
Tovább olvasok5 kulcsfontosságú terület, amelyre a COP27 fókuszált
A természet kizsákmányolása
A másfél fokban maximalizált hőmérséklet-emelkedés nem tartható az erdőirtás megállítása és visszafordítása, élelmiszer- és földhasználati rendszereink átalakítása, valamint az óceáni ökoszisztémák védelme nélkül. A természet globálisan olyan ütemben csökken, amilyenre még nem volt példa az emberiség történetében. Ez nem csak az állatok és a természet szempontjából káros, hanem világszerte aláássa gazdaságunk, megélhetésünk, egészségünk és élelmezésbiztonságunk alapjait is.
A COP26-on példa nélkül álló, több érdekelt felet érintő partnerségek alakultak ki a természet védelme és helyreállítása érdekében. A Trópusi Erdők Szövetsége (Tropical Forest Alliance) közvetítésével a világ 12 legnagyobb agrárvállalata ambiciózus ütemtervet fogadott el az árucikkekhez kapcsolódó erdőirtás megállítására a 1,5°C-os ütemtervnek megfelelően. Remélhetőleg a COP27 mindezeket a végrehajtás irányába tereli majd.
David Attenborough legújabb dokumentumfilmje, a Breaking Boundaries elmagyarázza, hogyan destabilizáltuk a bolygót, és mikor jön el az a pont, amikortól már visszafordíthatatlanná váik ez a folyamat. 
Az élelmiszer-ellátás
A globális élelmiszer-, föld- és óceánhasználati rendszerek ma a globális GDP több mint 12%-át és az összes munkahely több mint 40%-át teszik ki.
Az ukrajnai háború, a feszített ellátási láncok és az energiaárak által súlyosbított élelmiszerválság azt jelenti, hogy az agrártermékek árai az egekbe szöktek.
Ez különösen súlyos következményekkel jár: 2021-től több mint 820 millió ember szenved éhezéstől.
Az éghajlatváltozás és a globális élelmezési rendszerünk ok-okozati összefüggésben áll egymással: az agrár-élelmiszeripari rendszerek önmagukban az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyharmadáért felelősek, és az éghajlatváltozásnak továbbra is drasztikus hatásai lesznek az élelmiszer tartalékokra és a termésre: az IPCC becslése szerint a földterületek termelékenysége már 21%-kal csökkent az éghajlatváltozás miatt.
A világ növekvő szükségleteit kielégítő, az éghajlatváltozással szemben ellenálló élelmiszerrendszerek megvalósításához a kormányok, a vállalkozások és a kistermelők együttműködésére van szükség. A COP27 konferencián különös hangsúlyt kapott az, hogy miként lehet a növekvő élelmiszerigényünket az éghajlatváltozással szemben ellenálló módon kielégíteni és az ehhez szükséges megoldásokat méretarányosan megvalósítani, ami az innovatív technológiai megoldások kereskedelmi forgalomba hozatalát és az agrárökológiai gyakorlatok előmozdítását jelenti. Mivel utóbbiak gyakran jobban ellenállnak az éghajlatváltozásnak, mint az ipari gazdálkodási módszerek.
A víz
A vízzel kapcsolatos események, például az árvizek és aszályok az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak. Az IPCC jelentése szerint 2 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén 3 milliárd embernek kell majd vízhiánnyal szembenéznie, ami súlyos hatással lesz Afrikára és más, az éghajlatváltozás által érzékeny régiókra. Emellett a vízbiztonság az egyiptomi COP-elnökség egyik legfontosabb prioritása. Ezért alapvető fontosságú, hogy a COP27-en megerősödjön a kormányok, a vállalkozások, az innovátorok és más kulcsfontosságú szereplők közötti együttműködés.
A sürgős vízügyi megoldások kulcsfontosságúak a fenntartható jövő eléréséhez. A COP27-et követően, 2023 márciusában a világ vezetői összeülnek az ENSZ 2023-as vízügyi konferenciájára, hogy megvitassák a víz és a fejlődés, az éghajlat és az egészség közötti összefüggéseket.
Az MTI egyik fotósa, Czeglédi Zsolt július elején készített képeket a Debrecen mellett található Vekeri-tóról, amely a csapadékhiány következtében kiszáradt.
Az ipar és szén-dioxid-mentesség kérdése
A Sharm el-Sheikh-i megbeszélések egyik fő témája az volt, hogy a tavalyi (COP26) klímakonferencián, Glasgow-ban tett nagyra törő kötelezettségvállalásokat hogyan lehet igazságos és méltányos módon végrehajtani a feltörekvő gazdaságokban. Mivel bolygónk keleti és déli részén példátlan urbanizációs hullám zajlik, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozással szemben ellenálló városok megvalósításához szükséges anyagok kulcsfontosságú részét képezik majd a szén-dioxid-mentesítés megoldásának. (Arról, hogy milyenek is lehetnének a jövő fenntartható városai, ebben a cikkben írtunk bővebben.)
Ford. Darnyik Judit, HVG Könyvek, 2022, 256 oldal
A beton, az acél, az alumínium és a vegyi anyagok - valamint az ezeket szállító hajók, repülőgépek és teherautók - jelenleg az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30%-áért felelősek, és az előrejelzések szerint ez az arány csak növekedni fog. Ezeknek a globális ágazatoknak az átállításához az a kulcs, hogy a tiszta módszerek és technológiák árait a szén-dioxid-intenzív hagyományos technikákhoz képest lejjebb szorítsuk. (Hallgasd meg, mit mond Litkai Gergely mindezekől a Bookline Zöld podcastsorozatában.)
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
Az éghajlatváltozás katasztrofális hatásai egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak. A legutóbbi IPCC-jelentés megállapította, hogy
jelenleg közel 3,3 milliárd ember él rendkívül sérülékeny éghajlati környezetben,
és becslések szerint 2022 októberében a Pakisztánban bekövetkezett súlyos áradások miatt 10 millió ember kényszerült lakóhelyét elhagyni. A legsebezhetőbb közösségek, amelyek a legkevésbé felelősek az éghajlatváltozásért, és amelyek a legkevésbé rendelkeznek az éghajlatváltozás hatásaira való reagáláshoz szükséges erőforrásokkal, továbbra is a frontvonalban lesznek.
Világszerte majdnem megkétszereződött a legégett fák mennyisége az elmúlt húsz év alatt – ennek nem meglepő módon a magasabb hőmérsékletet és nagyobb szárazságot előidéző éghajlatváltozás az egyik fő oka. Könyvek hírek mellé.
A kihívások leküzdéséhez összehangolt globális válaszlépésekre van szükség, beleértve a közpénzek és a vegyes finanszírozás növelését, radikális új, több érdekelt felet érintő partnerségeket, valamint az éghajlati hatásokhoz való alkalmazkodás innovatív megoldásainak megduplázását. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak egyértelmű üzleti érvei is vannak: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó globális bizottság 2019-es jelentése kimutatta, hogy ha 2020 és 2030 között világszerte 1,8 billió dollárt fektetnénk be az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos intézkedésekbe, például a korai előrejelző rendszerekbe, az éghajlatváltozással szemben ellenálló infrastruktúrába és a természetalapú megoldásokba, az összesen 7,1 billió dollárnyi nettó hasznot hozhatna.
A Földön élő felnőttek több mint fele szerint az éghajlatváltozás már most is komoly hatással van életükre, és egyharmaduk tart attól, hogy a változás miatt el kell hagyniuk otthonát - derül ki a Világgazdasági Fórum megbízásából készült új globális felmérésből.
Tízből heten számítanak arra, hogy a következő évtizedben súlyos hatások érik országukat.
A Világgazdasági Fórum 2022-es Globális kockázatokról szóló jelentése szerint a bolygó egészségéért a globális szakértők és a szakterület vezetőinek is aggódnak. Felméréseik szerint a következő évtized három legsúlyosabb kockázatának az éghajlati intézkedések kudarcát, a szélsőséges időjárást és a biológiai sokféleség csökkenését tartják.
Sokan azonban remélik, hogy a COP27-nek köszönhetően a szavakból érdemi cselekvés lesz. António Guterres szerint a COP27 lesz az "első számú lakmuszpapír" arra nézve, hogy a kormányok mennyire veszik komolyan az éghajlatváltozás által a világ legkiszolgáltatottabb országaiban okozott növekvő károkat.
Forrás: World Economic Forum
A Könyves Magazin és a Bookline együttműködésének keretében működő Zöld rovatunkban folyamatosan foglalkozunk a legfirssebb hírekkel és megjelenésekkel a klímaváltozással és az élhető, fenntartható jövővel kapcsolatban. Korábbi témába vágó cikkeinket, könyvajánlóinkat itt találod.