Bolygónk pusztulásának mértéke nem változott: a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF friss jelentése szerint a gerinces fajok populációi 1970 és 2018 között 69%-kal zsugorodtak. Ráadásul kettős krízissel kell szembenéznünk, hiszen a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyaránt veszélyezteti a jövőnket.
A WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be. A mostani kiadás az eddigi legátfogóbb elemzésen keresztül mutatja be a helyzetet: a megfigyelt 5 230 gerinces faj 31 821 populációjában világszerte átlagosan 69%-os csökkenés észlelhető 1970 óta. A jelentés emellett figyelmezteti a kormányokat, vállalatokat és a világ lakosságát, hogy a biológiai sokféleség pusztulásának megakadályozása érdekében sürgős, rendszerszintű változásokra van szükség.
„A legutóbbi felmérések alapján Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87%-a kedvezőtlen vagy rossz állapotú,
az álló- és folyóvizek között még ennél is nagyobb arányban voltak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott. Pedig a veszélyeztetett fajok megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen állapotban vannak a hazai élőhelyek” – mondta Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.
Korábban Fekete István regényeinek nyomán jártuk körül a hazai élőhelyek állapotát. Könyveinek tükrében és megkérdezett szakértőink segítségével ebben a cikkünkben azt vizsgáltuk, vajon az az ország és az a természet, amelyhez ő egész lényével és életművével kapcsolódott és, amit a regényein keresztül mi is megismerhettünk, létezik-e még. És írtunk arról is, milyen ötleteket meríthetünk fenntarthatóbb életmódra a szereplői példáján keresztül. És bár Hú, Fekete István legismertebb madárszereplője éppen biztonságban van, feltétlenül szót kell ejtenünk a Magyar Madártani Egyesület beszámolójáról is, mely szerint világszerte a madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget.
Idén először kapott a Bookline Zöld rovata szerepet a Margó fesztiválon, ahol többek között Litkai Gergellyel, Csalár Bencével és Orvos-Tóth Noémivel gondolkodhattunk közösen arról, hogy mi mindent szúrhatunk el és csinálhatunk még mindig jól – klímaválság ide, infláció és terhes örökségek oda – ezen a bolygón.
Tovább olvasokA WWF aktuális jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy világ a vezetői idén decemberben vesznek részt a 15. Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciáján, amely szerintük kihagyhatatlan alkalom arra, hogy "helyesen cselekedjenek az emberek és a bolygó érdekében". A WWF azt szorgalmazza, hogy a találkozón a vezetők olyan megállapodás mellett kötelezzék el magukat, mint amilyen a Párizsi Egyezmény, amely lehetővé teszi a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását és egy természetpozitív világ megvalósítását 2030-ra.
Ehhez az előző egyezményekhez képest is nagyobb összefogásra lenne szükség:
hiába nevezte ki az ENSZ a 2010-es éveket a biodiverzitás évtizedének, 2020-ban rosszabb a helyzet, mint 2010-ben volt.
A WWF jelentése szerint a biológiai sokféleség megőrzésére és helyreállítására tett törekvések minden országban kudarcot vallottak: a 2020-ra kitűzött Aichi Biodiverzitás Célok 20 célkitűzéséből egyet sem sikerült teljesíteni.
Milyen lenne Kim Stanley Robinson sci-fijének, A Jövő Minisztériumának magyar verziója? Litkai Gergely megírta, olvassátok!
Tovább olvasokA jelentés azt is kifejti, hogy a megőrzésre és helyreállításra irányuló erőfeszítések fokozása, a fenntarthatóbb előállítás és fogyasztás – különösen az élelmiszerek esetében –, valamint az ágazatok karbonsemlegesítése enyhítheti ezt a kettős válságot. A szerzők felhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy a gazdaságokat a természeti erőforrások megóvását szem előtt tartva alakítsák át.