Závada Pál esendő főhősének történelmi kataklizmák közt kell megállnia a helyét

Závada Pál új könyvének főhőse Apfelbaum Ádám, aki a 30-as évek Berlinjébe és a 40-es évek Nagyváradára kalauzol minket. A történet színházi felkérésre, Az ember tragédiája 2.0-projektre született, ezt bővítette az író most verses regénnyé. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2022. március 21. |

Závada Pál új hősét Apfelbaum Ádámnak hívják, aki 1937-ben vesz búcsút családjától, szerelmeitől, addigi élete nagyváradi helyszíneitől, hogy a fenséges művészetek és eszmék csábítására zavaros vizekre evezzen a harmincas évek végének Berlinjében. Fölbukkan a század további időmetszeteiben – 1940-ben visszacsatolt városába látogat haza, ’44-ben a váradi gettóba jut, hogy rettentő korok múltán magasra kapaszkodjék majd a berlini Fal romjain. Ha eközben mindannyiszor Évát képzelnénk Ádám mellé, az nem volna rossz tipp.

Závada Pál
Apfelbaum - Nagyvárad, Berlin
Magvető, 2022, 264 oldal
Závada Pál: Apfelbaum

A válasz ennél mégis talányosabb – pedig még szóba se hoztuk Lilit figuráját. Rendre föllép viszont Lucifer „árnyvezérként” – s persze intrikus szerepeiben. A sorstörténetek strófái közt megszólal olykor az Úr – a kelleténél állítólag ritkábban –, és belekotnyeleskednek az angyalok, Orsi, Lenke és Charlie. A maga tradícióira is reflektáló regényt keresztszálakként szövik át a vonatkozó időkhöz és helyekhez kötődő emlékezetes események, eszmék és alakok – élükön például a legendás szerkesztővel, Réz Pállal.

Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin (részlet)

 

9

 

De tényleg, biztosan akarom én ezt?

Higgyek, győzzem a harcot haraggal?

Szegény muszáj Lucifer… S ha elszöknék…?

Magam utálnám végre már, sírnék,

gyáván kihúnynék… De hogy ez a csürhe

nevessen? Inkább hódolás és csönd!

– Ha ki volna terítve itt egy térkép… –

kezdem, de Lenke máris beleszól:

– Akkor azon te mire is böknél rá? –

Mi mást felelnék, mint hogy hol legyen

a talpalatnyi föld, hol tagadásom

lábát majd megveti: – Ha dönthetnék,

hát Berlint és Nagyváradot szeretném.

– Berlint? Jó! – így az Úr. – De Váradot?!

 

10

 

– Egy becsvágyó magyar város volt hajdan.

A Pece-parti Párizs, Ady így

nevezte. – Ki az az Ady? – Hogy mondjam…?

Egy földi konkurensed. Viccelek! –

kuncog magában Lucifer, s úgy érzi,

a teremtőnek azt mutathatja

föl teremtett világából meg önnön

teremtményeiből, amit s akit

éppen akar. S pont úgy, ahogy akarja.

Akár urának nézőszögéből,

ha kedve arra támad, odafentről.

– Fölküldhetnénk, mondjuk, egy drónt – mondja –,

hogy lássa meg Nagyváradot az Úr, sőt,

lássák az angyalok, az emberek…

 

11

 

Ereszkedjen spirálmozgásban, lassan

az északnyugati szennyvíztelep

s a Fácános felől, majd kanyarodjon

a Dorongos, az Aranyhegy fölé,

lássuk, hol van a tüdőgyógyintézet!

Most lefelé, a Görögoldalon,

a Sebes-Körös dupla kunkorán át.

A Pece pataknál majd vissza, hogy

elérjük dél felől Váradvelencét

s mellette Csillagvárost. Fölöttük

a Vár, a Váralja és két belváros:

Lentebb az új a Szent László térrel,

s a Körös-híd kettős acélívén túl

a Bémer tér, az ősi Olaszi.

 

12

 

Mert Isten nem figyel, magyar az ördög,

amint neked meséli, olvasóm:

– Trianonban viszont leamputálták

hazánk kétharmadát, s Nagyvárad is

a román oldalra került. Hatványos

határhelyzet az államhatáron:

Vallások, népek, közigazgatások

egyszerre ütköznek és békülnek.

Van polgárság, értelmiség, ez nagyrészt

választott népedből… – S itt újra csak

a kotnyeles kisangyal, Lenke csap le:

– Lucifer, ne zsidózz! – De ő mutat

egy ortodox zsinagógát s egy roppant

pompájú, neológ gömbtetejűt.

 

13

 

E Sion nevű templom közelében

most feltűnik Ádám, s végigsétál

a Körös-parton a Garasos hídig.

Megáll, elindul, izgatottan néz

körül, leül, belelapoz egy könyvbe,

valakit vár. A hídon átkel, és

járkál az Emléktéren föl-alá. Ezt

megunja, korlátnak támaszkodik.

És ekkor föltűnik Ádám családja.

A szülei maguk előtt tolják

kerekesszékben a húgát, Juliskát.

Ádám nem őket várta. Mit tehet?,

elszökni már késő, bosszús, megpróbál

hozzájuk jó képet vágni azért.

 

14

 

De ők, mint akik féltek, nem is fogják

Ádámot látni már, hogy szó nélkül

akart elszökni tán, ezzel vetik rá

most magukat, valami tapadós

és viszolyogtató túlaggódással

zsarolva ki a lelkifurdalást.

Ő meg hiába esküszik, hogy tényleg

el akart még köszönni rendesen,

találkájukból már búcsúzkodás lesz,

ölelkeznek, könnyeket ejtenek.

Ám ekkor az angyalraj főnöknője,

Orsi furakszik közelebb, torkot

köszörül, és így szól: – Hadd mutassam be,

Uram, hősünket: Apfelbaum Ádám.

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Berlinalén versenyez a Závada Pál Természetes fényéből készített nagyjátékfilm

Fliegauf Bence és Nagy Dénes filmjét is beválogatták a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába.

...
Nagy

Závada új könyvében a régi Budaörs képeivel folytat párbeszédet

Závada Pál új regényének hőse akár több száz évet is képes ugrani az időben, miközben alapvetően egyetlen település, Budaörs történetét kutatja. A szerzővel Veiszer Alinda beszélgetett a Margón.

...
Összekötve

Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Libri irodalmi díjra jelölt kötetről, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, a Weiss családról beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve  műsorában.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Dragomán-lexikon ‒ 50 szócikk Annától a zakuszkáig

Ez a félszáz mozaikdarab segít tájékozódni az életmű útvesztőjébe tévedőknek, és megmutatja a jellegzetes prózavilág ízeit és számos tónusát. Dragománológiai szószedettel köszöntjük ötvenedik születésnapján Dragomán Györgyöt.

...
Nagy

Az Ezeregyéjszaka Floridában? Glenn Curtiss berobbantotta az amerikai repülést, aztán várost alapított

Az 1920-as évek Amerikája elég őrült hely volt ahhoz, hogy a feltaláló és a repülés úttörője, Glenn Curtiss befektetésként Az ezeregyéjszaka meséiből ihletődve építsen meg egy egész várost. Utána jött a hurrikán.

A hét könyve
Kritika
Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté
...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]