Závada Pál esendő főhősének történelmi kataklizmák közt kell megállnia a helyét

Závada Pál új könyvének főhőse Apfelbaum Ádám, aki a 30-as évek Berlinjébe és a 40-es évek Nagyváradára kalauzol minket. A történet színházi felkérésre, Az ember tragédiája 2.0-projektre született, ezt bővítette az író most verses regénnyé. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2022. március 21. |

Závada Pál új hősét Apfelbaum Ádámnak hívják, aki 1937-ben vesz búcsút családjától, szerelmeitől, addigi élete nagyváradi helyszíneitől, hogy a fenséges művészetek és eszmék csábítására zavaros vizekre evezzen a harmincas évek végének Berlinjében. Fölbukkan a század további időmetszeteiben – 1940-ben visszacsatolt városába látogat haza, ’44-ben a váradi gettóba jut, hogy rettentő korok múltán magasra kapaszkodjék majd a berlini Fal romjain. Ha eközben mindannyiszor Évát képzelnénk Ádám mellé, az nem volna rossz tipp.

Závada Pál
Apfelbaum - Nagyvárad, Berlin
Magvető, 2022, 264 oldal
Závada Pál: Apfelbaum

A válasz ennél mégis talányosabb – pedig még szóba se hoztuk Lilit figuráját. Rendre föllép viszont Lucifer „árnyvezérként” – s persze intrikus szerepeiben. A sorstörténetek strófái közt megszólal olykor az Úr – a kelleténél állítólag ritkábban –, és belekotnyeleskednek az angyalok, Orsi, Lenke és Charlie. A maga tradícióira is reflektáló regényt keresztszálakként szövik át a vonatkozó időkhöz és helyekhez kötődő emlékezetes események, eszmék és alakok – élükön például a legendás szerkesztővel, Réz Pállal.

Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin (részlet)

 

9

 

De tényleg, biztosan akarom én ezt?

Higgyek, győzzem a harcot haraggal?

Szegény muszáj Lucifer… S ha elszöknék…?

Magam utálnám végre már, sírnék,

gyáván kihúnynék… De hogy ez a csürhe

nevessen? Inkább hódolás és csönd!

– Ha ki volna terítve itt egy térkép… –

kezdem, de Lenke máris beleszól:

– Akkor azon te mire is böknél rá? –

Mi mást felelnék, mint hogy hol legyen

a talpalatnyi föld, hol tagadásom

lábát majd megveti: – Ha dönthetnék,

hát Berlint és Nagyváradot szeretném.

– Berlint? Jó! – így az Úr. – De Váradot?!

 

10

 

– Egy becsvágyó magyar város volt hajdan.

A Pece-parti Párizs, Ady így

nevezte. – Ki az az Ady? – Hogy mondjam…?

Egy földi konkurensed. Viccelek! –

kuncog magában Lucifer, s úgy érzi,

a teremtőnek azt mutathatja

föl teremtett világából meg önnön

teremtményeiből, amit s akit

éppen akar. S pont úgy, ahogy akarja.

Akár urának nézőszögéből,

ha kedve arra támad, odafentről.

– Fölküldhetnénk, mondjuk, egy drónt – mondja –,

hogy lássa meg Nagyváradot az Úr, sőt,

lássák az angyalok, az emberek…

 

11

 

Ereszkedjen spirálmozgásban, lassan

az északnyugati szennyvíztelep

s a Fácános felől, majd kanyarodjon

a Dorongos, az Aranyhegy fölé,

lássuk, hol van a tüdőgyógyintézet!

Most lefelé, a Görögoldalon,

a Sebes-Körös dupla kunkorán át.

A Pece pataknál majd vissza, hogy

elérjük dél felől Váradvelencét

s mellette Csillagvárost. Fölöttük

a Vár, a Váralja és két belváros:

Lentebb az új a Szent László térrel,

s a Körös-híd kettős acélívén túl

a Bémer tér, az ősi Olaszi.

 

12

 

Mert Isten nem figyel, magyar az ördög,

amint neked meséli, olvasóm:

– Trianonban viszont leamputálták

hazánk kétharmadát, s Nagyvárad is

a román oldalra került. Hatványos

határhelyzet az államhatáron:

Vallások, népek, közigazgatások

egyszerre ütköznek és békülnek.

Van polgárság, értelmiség, ez nagyrészt

választott népedből… – S itt újra csak

a kotnyeles kisangyal, Lenke csap le:

– Lucifer, ne zsidózz! – De ő mutat

egy ortodox zsinagógát s egy roppant

pompájú, neológ gömbtetejűt.

 

13

 

E Sion nevű templom közelében

most feltűnik Ádám, s végigsétál

a Körös-parton a Garasos hídig.

Megáll, elindul, izgatottan néz

körül, leül, belelapoz egy könyvbe,

valakit vár. A hídon átkel, és

járkál az Emléktéren föl-alá. Ezt

megunja, korlátnak támaszkodik.

És ekkor föltűnik Ádám családja.

A szülei maguk előtt tolják

kerekesszékben a húgát, Juliskát.

Ádám nem őket várta. Mit tehet?,

elszökni már késő, bosszús, megpróbál

hozzájuk jó képet vágni azért.

 

14

 

De ők, mint akik féltek, nem is fogják

Ádámot látni már, hogy szó nélkül

akart elszökni tán, ezzel vetik rá

most magukat, valami tapadós

és viszolyogtató túlaggódással

zsarolva ki a lelkifurdalást.

Ő meg hiába esküszik, hogy tényleg

el akart még köszönni rendesen,

találkájukból már búcsúzkodás lesz,

ölelkeznek, könnyeket ejtenek.

Ám ekkor az angyalraj főnöknője,

Orsi furakszik közelebb, torkot

köszörül, és így szól: – Hadd mutassam be,

Uram, hősünket: Apfelbaum Ádám.

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Berlinalén versenyez a Závada Pál Természetes fényéből készített nagyjátékfilm

Fliegauf Bence és Nagy Dénes filmjét is beválogatták a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába.

...
Nagy

Závada új könyvében a régi Budaörs képeivel folytat párbeszédet

Závada Pál új regényének hőse akár több száz évet is képes ugrani az időben, miközben alapvetően egyetlen település, Budaörs történetét kutatja. A szerzővel Veiszer Alinda beszélgetett a Margón.

...
Összekötve

Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Libri irodalmi díjra jelölt kötetről, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, a Weiss családról beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve  műsorában.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük a Torkolatcsönd szerzőjét, Fehér Renátót.

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől