Závada Pál esendő főhősének történelmi kataklizmák közt kell megállnia a helyét

Závada Pál új könyvének főhőse Apfelbaum Ádám, aki a 30-as évek Berlinjébe és a 40-es évek Nagyváradára kalauzol minket. A történet színházi felkérésre, Az ember tragédiája 2.0-projektre született, ezt bővítette az író most verses regénnyé. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2022. március 21. |

Závada Pál új hősét Apfelbaum Ádámnak hívják, aki 1937-ben vesz búcsút családjától, szerelmeitől, addigi élete nagyváradi helyszíneitől, hogy a fenséges művészetek és eszmék csábítására zavaros vizekre evezzen a harmincas évek végének Berlinjében. Fölbukkan a század további időmetszeteiben – 1940-ben visszacsatolt városába látogat haza, ’44-ben a váradi gettóba jut, hogy rettentő korok múltán magasra kapaszkodjék majd a berlini Fal romjain. Ha eközben mindannyiszor Évát képzelnénk Ádám mellé, az nem volna rossz tipp.

Závada Pál
Apfelbaum - Nagyvárad, Berlin
Magvető, 2022, 264 oldal
Závada Pál: Apfelbaum

A válasz ennél mégis talányosabb – pedig még szóba se hoztuk Lilit figuráját. Rendre föllép viszont Lucifer „árnyvezérként” – s persze intrikus szerepeiben. A sorstörténetek strófái közt megszólal olykor az Úr – a kelleténél állítólag ritkábban –, és belekotnyeleskednek az angyalok, Orsi, Lenke és Charlie. A maga tradícióira is reflektáló regényt keresztszálakként szövik át a vonatkozó időkhöz és helyekhez kötődő emlékezetes események, eszmék és alakok – élükön például a legendás szerkesztővel, Réz Pállal.

Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin (részlet)

 

9

 

De tényleg, biztosan akarom én ezt?

Higgyek, győzzem a harcot haraggal?

Szegény muszáj Lucifer… S ha elszöknék…?

Magam utálnám végre már, sírnék,

gyáván kihúnynék… De hogy ez a csürhe

nevessen? Inkább hódolás és csönd!

– Ha ki volna terítve itt egy térkép… –

kezdem, de Lenke máris beleszól:

– Akkor azon te mire is böknél rá? –

Mi mást felelnék, mint hogy hol legyen

a talpalatnyi föld, hol tagadásom

lábát majd megveti: – Ha dönthetnék,

hát Berlint és Nagyváradot szeretném.

– Berlint? Jó! – így az Úr. – De Váradot?!

 

10

 

– Egy becsvágyó magyar város volt hajdan.

A Pece-parti Párizs, Ady így

nevezte. – Ki az az Ady? – Hogy mondjam…?

Egy földi konkurensed. Viccelek! –

kuncog magában Lucifer, s úgy érzi,

a teremtőnek azt mutathatja

föl teremtett világából meg önnön

teremtményeiből, amit s akit

éppen akar. S pont úgy, ahogy akarja.

Akár urának nézőszögéből,

ha kedve arra támad, odafentről.

– Fölküldhetnénk, mondjuk, egy drónt – mondja –,

hogy lássa meg Nagyváradot az Úr, sőt,

lássák az angyalok, az emberek…

 

11

 

Ereszkedjen spirálmozgásban, lassan

az északnyugati szennyvíztelep

s a Fácános felől, majd kanyarodjon

a Dorongos, az Aranyhegy fölé,

lássuk, hol van a tüdőgyógyintézet!

Most lefelé, a Görögoldalon,

a Sebes-Körös dupla kunkorán át.

A Pece pataknál majd vissza, hogy

elérjük dél felől Váradvelencét

s mellette Csillagvárost. Fölöttük

a Vár, a Váralja és két belváros:

Lentebb az új a Szent László térrel,

s a Körös-híd kettős acélívén túl

a Bémer tér, az ősi Olaszi.

 

12

 

Mert Isten nem figyel, magyar az ördög,

amint neked meséli, olvasóm:

– Trianonban viszont leamputálták

hazánk kétharmadát, s Nagyvárad is

a román oldalra került. Hatványos

határhelyzet az államhatáron:

Vallások, népek, közigazgatások

egyszerre ütköznek és békülnek.

Van polgárság, értelmiség, ez nagyrészt

választott népedből… – S itt újra csak

a kotnyeles kisangyal, Lenke csap le:

– Lucifer, ne zsidózz! – De ő mutat

egy ortodox zsinagógát s egy roppant

pompájú, neológ gömbtetejűt.

 

13

 

E Sion nevű templom közelében

most feltűnik Ádám, s végigsétál

a Körös-parton a Garasos hídig.

Megáll, elindul, izgatottan néz

körül, leül, belelapoz egy könyvbe,

valakit vár. A hídon átkel, és

járkál az Emléktéren föl-alá. Ezt

megunja, korlátnak támaszkodik.

És ekkor föltűnik Ádám családja.

A szülei maguk előtt tolják

kerekesszékben a húgát, Juliskát.

Ádám nem őket várta. Mit tehet?,

elszökni már késő, bosszús, megpróbál

hozzájuk jó képet vágni azért.

 

14

 

De ők, mint akik féltek, nem is fogják

Ádámot látni már, hogy szó nélkül

akart elszökni tán, ezzel vetik rá

most magukat, valami tapadós

és viszolyogtató túlaggódással

zsarolva ki a lelkifurdalást.

Ő meg hiába esküszik, hogy tényleg

el akart még köszönni rendesen,

találkájukból már búcsúzkodás lesz,

ölelkeznek, könnyeket ejtenek.

Ám ekkor az angyalraj főnöknője,

Orsi furakszik közelebb, torkot

köszörül, és így szól: – Hadd mutassam be,

Uram, hősünket: Apfelbaum Ádám.

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Berlinalén versenyez a Závada Pál Természetes fényéből készített nagyjátékfilm

Fliegauf Bence és Nagy Dénes filmjét is beválogatták a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába.

...
Nagy

Závada új könyvében a régi Budaörs képeivel folytat párbeszédet

Závada Pál új regényének hőse akár több száz évet is képes ugrani az időben, miközben alapvetően egyetlen település, Budaörs történetét kutatja. A szerzővel Veiszer Alinda beszélgetett a Margón.

...
Összekötve

Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Libri irodalmi díjra jelölt kötetről, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, a Weiss családról beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve  műsorában.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...
Zöld

Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

...
Nagy

A Duna egy metafora, amely összeköti a régió irodalmát

Hogyan határozza meg és köti össze a Duna az általa érintett országok kultúráját, irodalmát? Egyáltalán miért vált ilyen jelentős hatásúvá a folyó ebben a régióban? Hogyan jelenik meg az egyes alkotásokban? Többek közt ezekről a kérdésekről esett szó tegnap délután a Panodyssey Café első alkalmán.

A hét könyve
Kritika
A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel
...
Panodyssey

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

"A fikció eszköz, amellyel a jövőt írjuk" - fogalmazza meg Moskát Anita,  a Panodyssey projekt egyik nagykövete. Műhelynaplójának második részében a fikció és a valóság viszonyáról olvashatunk, és arról, hogyan tud az ember történetek hatására cselekvőbbé válni. 

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?