Harlan Coben napjaink egyik legnépszerűbb krimiírója, aki 2018-ban öt évre szóló, több millió dolláros megállapodást kötött a Netflixszel. A streaming platform a szerző 14 krimi és thriller műfajú regényéből készít filmet vagy sorozatot. A Nem versz át, Az idegen, a Safe vagy a Maradj mellettem is közös munkájuk gyümölcsei, és nemrég az is kiderült, hogy Coben Reese Whiterspoonnal közös könyvön dolgozik.
A Senki bolondja főszereplője Sami Kierce, a New York-i rendőrség renitens nyomozója. Egy szenvedélyes nyári éjszaka örökre megváltoztatta az életét: hátizsákos egyetemistaként, 22 évvel ezelőtt a haverjaival nyaralni ment a spanyol tengerpartra. A nyomozó élete sínen van, de szembesülnie kell múltja sötét fejezetével, amikor a menyasszonya gyilkosa váratlanul szabadlábra kerül. Ezzel egy időben feltűnik az életében az a lány is, aki miatt évtizedekkel ezelőtt kisiklott az élete. Olvass bele!
Harlan Coben: Senki bolondja (részlet)
Prológus
Azt hiszem, akkor romlott el minden, amikor megláttalak.
Alig huszonegy éves voltam. Visszanézve, egy kisfiú. Abban az évben végeztem a Bowdoin College-ban, és nagy elánnal vetettem bele magam a hozzám hasonlók körében oly népszerű hátizsákos Európa-túrába. Éjfél volt. A nightklubban lüktetett a zene. Spanyolországban, a Costa del Sol egyik szórakozóhelyén az első üveg Victoria Málagámat szürcsöltem. Ez volt a legolcsóbb cerveza, amit árultak, de hát alig volt pénzem. Azt hittem, a szokásos bulizós éjszaka lesz, tele reménnyel, rettegéssel, hogy kimaradok valamiből, és a végén a csendes csalódottsággal (értsd: nem jön össze semmi). És akkor megláttalak a táncparketten.
A dj Kylie Minogue Can’t Get You out of My Head-jét üvölttette, ami, lássuk be, a lehető legtökéletesebb szövegnek bizonyult. Még ma, negyed századdal később is annak látom. Találkozott a tekintetünk, rajtam is felejtetted a tiedet, de nem tudtam elhinni, hogy tényleg engem nézel. És nem csak azért, mert nem voltunk egy súlycsoportban. Mert persze nem voltunk. Hanem leginkább azért, mert körülöttem a Bowdoin lacrosse-csapatának a játékosai ültek – Mikey, Holden, Sky, Shack és persze a csapatkapitány, Quinn –, mind izmosak és jóképűek, majd kicsattantak az egészségtől. Mint a fiatal Kennedyk azokon a képeken, amiken Hyannis Portban fociznak. Azt hittem, közülük nézed valamelyiket, talán Quinnt azzal a pazar, hullámos hajával és a csodás testével, amit csak a súlyzók, a hajzselé és a szteroidok tökéletes kombinációja tud létrehozni.
Mintha csak bizonyítani akarnám a tételemet, látványosan balra, majd jobbra fordítottam a fejem. Amikor megkockáztattam, hogy visszanézzek rád, te valahogy megálltad, hogy ne kezdd el forgatni a szemed, hanem megkegyelmeztél, és egy aprót biccentettél felém.
Megint találkozott a tekintetünk – vagy inkább csak olyan voltál, mint azok a régi festmények a Pradóban, amik követik a nézőt a tekintetükkel.
Szeretném azt mondani, hogy minden elhalványult körülöttünk a Palmeras diszkóban, mint valami nyálas filmben, amelyikben hirtelen leáll a zene, és a kamera ráközelít a két szereplőre, rád és rám, de nem ez történt.
A táncparkett zsúfolásig volt fiatal bulizókkal. Valaki neked ütközött. Aztán még valaki. A zene ütemére mozgó testek hullámzottak közöttünk.
Eltűntél a szemem elől – mintha elnyelt volna a tömeg.
Felálltam. A lacrosse-os fiúk, akikkel egy asztalnál ültem, ezt természetesen észre sem vették. Inkább kabala voltam nekik, mint barát, afféle komikus figura, a fura srác, akinek elsőben a szupernépszerű Quinn volt a szobatársa. A legtöbben azt hitték, indiai vagyok, gyakran Apunak hívtak, és valami dél-ázsiai akcentust utánoztak, ami meglehetősen idegesítő volt, lévén Fair Lawnban, New Jersey-ben születtem és nevelkedtem, és úgy is beszéltem. Eredetileg nem velük akartam volna Európába jönni, de a legjobb barátaim, Charles és Omar mindketten munkába álltak már, egyikük Manhattanben a Bank of Americánál, másikuk genetikai kutatásokat folytatott a Mass Generalnál. Engem felvettek a Columbia orvosi karára, és ősszel kezdtem volna – ezzel együtt igazából elég menő volt, tulajdonképpen hízelgő is, hogy a srácokkal utaztam, még akkor is, ha csak Quinn miatt.
Nyitókép: Wikimedia Commons, Cswetonic