Mennyire volt jogszerű Leia Organa hercegnő hajójának átvizsgálása és lefoglalása? Ki tarthatna jogos igényt az Egy Gyűrűre, ha bevezetnék Középföldén a Polgári Törvénykönyvet? Akár Harry Potter is a fiatalkorúak börtönébe kerülhetett volna?! Milyen feltételekkel vállalható munka a Jedi Tanács Kft.-ben?
Az Athenaeum Kiadó népszerű Képzelet és tudomány könyvsorozata ismeretterjesztő, a képzelt univerzumokat elemző hatodik kötetének tanulmányai az adott világ(ok) apropóján mutatnak be egy-egy jogi fogalmat, elméletet - miközben kedvenc univerzumainkba repítenek minket.
Az ébredő jogerő (részlet)
Egy galaxissal odébb – Fantáziavilágok valóságai
A Képzelet és tudomány könyvsorozattal először 2018 nyarán találkoztam. Egy kollégámtól, barátomtól kaptam ajándékba a Fantasztikus világok című kötetet, benne ezzel a megjegyzéssel: „egy jövőbeni közös szeminárium alapjául”. Ekkor már nagyjából egy éve javában zajlott a pécsi jogi kar mellett működő Óriás Nándor Szakkollégium Ikonikus filmek jogászszemmel című előadás-sorozata, amelyben olyan könyveket, filmeket és sorozatokat vettünk górcső alá, amelyeken generációk nőttek és nőnek fel, köztük én is. Gyermekként magukkal ragadtak ezek a történetek, és úgy gondolom, hogy nem kis mértékben befolyásolták azt a képet is, amelyet felnőttként a világról alkotok.
Megtapasztalhattam, hogy ezeknek a világoknak milyen szakmailag is értékelhető tartalmuk lehet – számunkra épp jogi szempontú, de láttuk korábban a politológiai, szociológiai, pszichológiai, neveléstudományi, vagy akár fizikai, földrajzi, csillagászati szempontokat is. Nem csoda, hogy csakúgy, mint a sorozat korábbi szerzőit, bennünket is
Megismételhetetlen élményt jelentett, hogy kedvenc történeteinket „megjogászkodva” mutathattunk rá arra: korántsem biztos, hogy hőseink mindig jogszerűen cselekednek. Olykor polgárjogi értelemben botlanak, de akár bűncselekményt, netán háborús bűntettet is elkövethetnek, és
a fantáziavilágok gyakran nem, vagy éppenséggel alig térnek el a valóságtól, ha az emberi jogok megsértéséről van szó.
Hamar egyértelművé vált, hogy nemcsak mi magunk lelkesedünk ezekért a témákért, ugyanis egy, a Trónok Harcáról szóló előadásunk alkalmával a kijelölt több száz fős egyetemi előadó olyannyira megtelt, hogy a hallgatóság későn érkező részének már csak állóhelyek maradtak. Lenyűgöző volt látni, hogy
képesek vagyunk a legapróbb részletekbe menően vitatkozni a Star Wars különböző nemzetközi jogi kérdései-ről vagy éppen a Harry Potter varázsvilágának államberendezkedéséről.
Ekkor jött az ötlet, hogy közkinccsé tegyük az elhangzott előadások tartalmát, ezzel pedig közelebb hozzuk az emberekhez a jog világát, a jogászszakmát és különböző, a mindennapokban is gyakran előforduló jogi problémákat, fogalmakat vagy jogintézményeket, mégpedig olyan érthető és közkedvelt példákon keresztül, amelyekkel valamilyen módon mindenki tud azonosulni.
Ki ne fogadná el például, hogy Zsákos Frodó jogszerűen tekinti magát az Egy Gyűrű jogos tulajdonosának, vagy hogy a Marvel-univerzum szuperhősei valóban hőstetteket hajtanak végre.
Ugyanakkor cselekedeteiket közelebbről megvizsgálva olykor az is kiderül, hogy bizony nem is annyira fehér (vagy fekete) minden, a jog pedig gyakran jóval árnyaltabban, olykor egyenesen ellentétesen értékeli a történetek által „jóként” lefestett személyek magatartását. Sőt, akár még az is megeshet, hogy a „főgonosszal” szemben éppen a jófiúk sértik meg igen komolyan a társadalmi együttélés szabályait.
Ennek az ötletnek az apropóján született ez a kötet. Őszintén bízunk benne, hogy jogász kollégáink meglátják benne a „fantáziát”, és rájönnek, hogy a jogot nem csak elvont fogalmak alapján lehet megismerni. Hisszük, hogy az ezeken az ikonikus történeteken nevelkedett olvasóknak pedig a szórakoztató tudományon túl adhatunk némi betekintést a jog elsőre talán ijesztőnek tűnő világába. De titkon leginkább azt reméljük, hogy azokkal is sikerül megszerettetni ezeket a világokat, akik eddig nem tulajdonítottak nekik különösebb jelentőséget.
A szerzők és a szerkesztők nevében kívánva jó szórakozást:
Kis Kelemen Bence
