Ez a különleges helyzet maga a Végtelen tréfa - Összekötve Sipos Balázzsal és Gulyás Mártonnal

Ez a különleges helyzet maga a Végtelen tréfa - Összekötve Sipos Balázzsal és Gulyás Mártonnal

David Foster Wallace Végtelen tréfa című monumentális regényéhez kapcsolódva indított olvasóklubot a Partizán youtube-csatornáján Gulyás Marci, az oldal szerkesztője, az 1100 oldalas gigantikus opusz leendő olvasója és Sipos Balázs, a regény egyik fordítója. A sokak által az X-generáció Ulysseseként is emlegetett remekműről, ennek aktualitásáról, az együtt olvasás jelentőségéről, és a könyvklubbal szembeni elvárásaikról is meséltek a szervezők az Összekötve vasárnapi műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 16. |

  • A fordítók, Sipos Balázs és Kemény Lili több interjújukban is arra kérték az olvasókat, a 162. oldalig mindenképpen adjanak esélyt a regénynek. Ez az a pont, ahol a különböző történetszilánkok elkezdenek összeállni, itt ismerjük fel az első összefüggéseket. Az olvasóklubban 20 héten keresztül heti 50-60 oldalt olvashatunk majd el közösen Balázzsal és Marcival. Vasárnap reggelenként pedig a Partizán youtube-csatornáján és Facebook oldalán vitatják meg, mik voltak azok a cselekményszálak, amik az adott héten beindultak, milyen fő motívumokat emelnének ki és mik azok, az elemek, amik első olvasóként szemet szúrnak vagy épp kihívást jelentenek.
David Foster Wallace
Végtelen tréfa
Jelenkor Kiadó, 2019, 1114 oldal
  • A kezdeményezés most többféle szempontból is indokolt. Ebben az izolált helyzetben mindenki keresi a közös cselekvés lehetőségeit. Az olvasás pedig egy tipikusan olyan tevékenység, amely karanténban nemcsak magától értetődő, hanem amelyből könnyedén közösségi élményt is kovácsolhatunk, jóllehet ennek Magyarországon ezidáig nem volt hagyománya. Az olvasóklub egyben jó lehetőség, bátorítás azoknak, akik mostanáig halogatták, hogy belefogjanak a nagy műbe. Marcit pedig a kíváncsiság is hajtja: eddig is sokat hallott, olvasott róla, most azonban szeretné személyesen is megtapasztalni, megérteni mitől ilyen nagy hatású ez az alkotás.
  • A szerző, David Foster Wallace alakja egyszerre színes, rettentően bonyolult és tragikus. A szorongó, sokszor mániákus író hihetetlenül okos esszéket írt önkéntes izolációjában. A szerző pengeélesre csiszolt intelligenciával dolgozta fel az élet leghétköznapibb jelenségeit, patológiáinkat. Nem a nagy kérdésekkel foglalkozott, hanem a  hétköznapival, a banálissal: ezeket vizsgálta és bontotta ki a legvégső rétegekig.

A Végtelen tréfában óriási intellektussal, és hatalmas empátiával gondolta végig a furcsábbnál furcsább emberi mikroközösségeket.

  • Wallace egy interjújában az olvasást egy olyan speciális ismeretszerzési formaként definiálta, amely egyben nagyon komoly örömforrás is. Marcit is ez a nézőpont inspirálta a könyvklub elindításakor. A Végtelen tréfával különböző nézőpontokból számtalan elemzés foglalkozott már: vannak akik a társadalmi, mások a politikai szempontokat emelik ki, és persze a regény kapcsán rengetegen vizsgálták a ember és a technológia viszonyát is. Az olvasóklubban most mégis inkább egy speciális esztétikai élményt adó, szépirodalomi alkotásként szeretnék megközelíteni a regényt.
  • Az 1996-ban megjelent Végtelen tréfa a jövőben, egy Kanada, Mexikó és Észak-Amerika egyesülésével létrejött szuperállamban játszódik. Ez adja a két fő cselekményszál politikai-társadalmi hátterét. A regény egy szétdarabolt családot mutat be, akiknek élete egy teniszakadémia köré szerveződik. Ehhez kapcsolódik a kerekesszékes terroristák története, a filmművészeti reflexiók és a kábítószerfüggő szál is. A regény másik fő, az előzőnél sokkal fokozatosabban kibontakozó cselekményszála egy egykori betörőt és drogos figura hagyományos, 19. századi értelmében vett nevelődéstörténete. 

A Végtelen tréfa azt mutatja meg, hogy a bizonyos társadalmi helyzetek által kiváltott patológiákat hogyan lehet valamilyen módon elviselhetővé tenni.

  • Nagyon érdekes, ahogy a különböző intézményeken keresztül közelítünk a regényhez, a szereplőkhöz, akiket megismerve elkezdünk belelátni ezekbe a zárt világokba, a közösségek működésébe. Az intézmények leírásának nagy hagyománya van az amerikai posztmodern irodalomban. Wallace azonban ezt új szintre emeli: nagyon speciális intézményeket választ. Óriási figyelmet fordít arra, hogy ezeket az intézményeket a bennük létező emberek szemszögéből, a lehető legteljesebben, legrészletesebben mutassa meg. Nagyon aprólékos leírásaiból nemcsak a szabályrendszereket, a szokásokat, a közösségek belső logikáját, az épületek típusait és térkezelését ismerhetjük meg, hanem az intézmények csöndjét, néma struktúráját is.
  • A könyvben nagyon erősen jelenik meg a magányosság, a depresszió, a függőség: mind olyan aktuális kérdések, amelyek a jelen helyzetben ha lehet, még hangsúlyosabbá váltak. A könyvklubban a regény által felvetett súlyos témák mellett az olvasás közben felmerülő kérdésekről, nehézségekről is nyíltan, őszintén akarnak beszélni. Ez alatt a 20 hét alatt a szépirodalommal szemben berögzült félelmeket, görcsöket is szeretnék valamelyest oldani, a saját műveltségünkkel, tájékozottságunkkal szembeni kétségeket csökkenteni. Az olvasóklub remélhetőleg már nem online, hanem személyes találkozással fejeződik be. Eredményeként pedig talán egy olyan közösség is kialakul, amelyben a nagyon különböző emberek és nézőpontok az őszinte, sallangmentes egymás felé fordulás által tudnak összekapcsolódni.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Javaslatok a Végtelen tréfa olvasásához

David Foster Wallace kultkönyvének magyar nyelvű kiadásával egy fontos cím került le a Könyvek, Amiket Már Magyarul Is Nagyon Olvasnánk listájáról. A Végtelen tréfa könyvtárgyként sem utolsó (picivel több, mint ezer oldal), és akkor még az olvasásáról nem is beszéltünk (Ha többet szeretnétek megtudni az íróról és persze a könyvéről, akkor legelőször is ezt a nagy portrécikkünket ajánljuk!). Így aztán az őszi Könyves Magazin összeállításakor arra gondoltunk, hasznos lehet egy útmutató annak, aki most vágna bele, és hát ki más ismerné jobban a regényt, mint a két fordító, akik éveket töltöttek David Foster Wallace szövegdzsungelében (ITT bele is tudtok olvasni). Alább Kemény Lili és Sipos Balázs olvasási jó tanácsait olvashatjátok, aki pedig személyesen is meghallgatná őket, annak november 26-án a TRIP-en a helye, ahol Valuska László faggatja őket, ahogy a Jelenkor igazgatóját, Sárközy Bencét is.

...
Nagy

Elég vagy ehhez, olvasó? - David Foster Wallace és az Infinite Jest

...
Nagy

Kemény Lili az Infinite Jest-ről: Rossz lenne olyan regényen dolgozni, aminek nincsenek titkai

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Polc

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...