Folytatódik a Könyvek, amik... sorozat. Az előző részben megtudtuk milyen könyveket adnának ki újra kortárs szerzőink. Ebben a részben arról kérdeztük őket, hogy milyen könyveket olvasnak el kényszeresen újra és újra. Írjátok meg ti is!
Bán Zoltán András
Tolsztoj: Anna Karenina, Hadzsi Murat, Iván Iljics halála
Swift: Gulliver
Fielding: Tom Jones
Cervantes: Don Quijote
Dosztojevszkij: Ördögök
Goethe: Vonzások és választások
Shakespeare drámái,
Ford Madox Ford: A jó katona
T. S. Eliot: J. Alfred Prufrock szerelmes éneke című verse. Ezeket olvasom a leggyakrabban újra. De hát még csomó van, hosszú lenne felsorolni.
A magyar irodalomból Krúdy művei, Ady publicisztikája, Péterfy Jenő kritikái, esszéi, Arany János: Bolond IstókBán Zoltán Andrásról a Könyvesblogon
Interjú Bán Zoltán Andrással a Könyvesblogon
Király Odett
Egyetlen olyan könyv van, amit évente biztos, hogy újraolvasok, a Kerényi-féle Mitológia, viszont ezt kisiskolás koromtól. Egyébként verseket olvasok újra rendszeresen. Keménytől az Egy nap élet, Kukorellytől az Élet és nem ezeket ismételgetik, Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen, Váradytól van jó néhány (Még nem, Harmadik közelítés), Baka: Isten fűszála, Petri Apokrifje és a Hogy elérjek a napsütötte sávig, Nemes Nagy: Között, Gergely Ágnes: Ajtófélfámon jel vagy. Ezek fölött órákat tudok ülni. Összes versek közül József Attilát, Szabó Lőrincet, Petrit és Váradyt olvasom újra a többinél többször.
Szabó T. Anna Király Odettről a Literán
Nemere István
Nincs időm rá, sajnos.
Kántor Péter
Bár már jó ideje viszonylag rendszeresen olvasok újra régi könyveket, olyan könyvem nincs - néhány verseskötetet leszámítva -, amit visszatérően és kényszeresen újra meg újra végigolvasnék. Egyes részeket, innen-onnan, többször is, de nem rendszeresen. Még a verseskötetekkel is többnyire úgy vagyok, hogy eszembe jut néhány sor vagy szakasz egy versből, de nem emlékszem a folytatásra, muszáj fellapozni, és akkor már jön a többi is. Kész szerencse, hogy kihagy a memóriám; így van rá esélyem, hogy mindig újra felfedezzek valamit, vagy hogy ami korábban nem érintett, megérintsen. El ne felejtsem megemlíteni a szótáraimat: főleg az angolt, időközönként az oroszt, és legújabban a németet is. Megunhatatlan, remek olvasmányok!
Kántor Péter a Szépírók Társasága oldalán
Jászberényi írása Kántor kötetéről a Könyvesblogon
Kántor Péterről az És-ben
Spiegelmann Laura
Bartis Attila: Nyugalom
Spiegelmann Laura blogja
Összeallítás Spiegelmann Lauráról a Könyvesblogon
Fehér Béla
Ilyen sok van. Egyfelől Rejtő Jenő, Kurt Vonnegut, Krúdy Gyula, Esterházy Péter regényei, Szerb Antal (Szerelem a palackban!), Csehov és Mándy Iván novellái, Montaigne esszéi, Karinthy minden munkája. És a Varázshegy! Másfelől a Debreceni Képes Kalendárium kötetei, Zoltai Lajos helytörténeti munkái, Lippay János Posoni kertje. Egy barátom szerint az ember egy bizonyos kortól csak újraolvas, vagyis biztosra megy. Van benne valami. Most éppen a Pál utcai fiúk van soron.
Interjú Fehér Bélával a Literán
Recenzió Fehér Béla könyvéról a Literán
Fehér Béláról a Hitel honlapján
Cserna-Szabó András
Nagyon veszélyes az újraolvasás, de azért kikerülhetetlen. Boldogult úrfikoromban, Rezeda Kázmér, Hajnali háztetők, Sinistra, Ikszek, Svejk, Őfelsége pincére voltam, Rabelais, Gulliver, Rejtők - ezeket biztonsággal újra lehet olvasni (a lista korántsem teljes, természetesen). Kamaszkorom egyik nagy kedvence volt a Vásott kölykök, pár éve a tengerparton hasra vágtam magam, nekikezdtem, és ötven oldal után kis híján a tengerbe vágtam, annyira nem tetszett. Azóta csak nagyon indokolt esetben olvasok újra. Félek a csalódástól. Karácsonykor mondjuk a Csontbrigádot, és még mindig nagyon ott van. De pár napja pl.újranéztem a 2001 Ürodüsszeiát, ami gimis koromban nagy kedvencem volt. Hát, most ritka szar, unalmas blöff volt.
Cserna-Szabó Andrásról a Könyvesblogon
Erdős Virág
Például: Shakespeare-drámák
Erdős Virágról a Könyvesblogon
Erdős Virág költészet napi verse a Könyvesblogon
Erdős Virág legújabb kötetéről a Literán
Babiczky Tibor
Ottliktól a Budát és a Hajnali háztetőket, Nabokovtól a Tündöklést, a Szólj, emlékezetet és a Luzsin védelmet (korábbi kiadásban Végzetes végjáték), Bartistól a Nyugalmat, Hrabaltól a Gyöngéd barbárokat, Simenontól a Maigret első nyomozását, Lawrence Durrelltől az Alexandriai négyest, Chandlertől az Elkéstél, Terryt, a Bibliát (részletekben, természetesen), Hemingwaytől a Fiestát és a Vándorünnepet, Hunyady Sándor és Krúdy novelláit, Nádastól a Párhuzamos történeteket, a Hagakurét. Meg még sokmindent… A költészet ide ki sem férne.
Beszélgetés Babiczky Tiborral a Literán
Babiczky Tibor legutóbbi kötetéről az És-ben
Pallag Zoltán
Ha nem is rendszeresen, de többször újraolvastam Julian Barnestól a Flaubert papagáját, és ha már, akkor közvetlenül utána a Bovarynét.
Interjú Pallag Zoltánnal a Literán
És amiket mi olvasunk rendszeresen újra:
Valuska
én összesen egy könyvet olvasok sokszor újra: EP: szív segédigéit
KálmánG
Mostanában nem jellemző, az időhiány miatt. De Spirótól a Fogságot már elolvastam kétszer. A méretet és a nem régi megjelenést figyelembe véve ezt már rendszeresnek veszem.
Trieckmann
Michael Ende: A végtelen történet
LeLoup
Dobó Piroska: Alászállás
Alessandro Baricco: Selyem
Szabó magda: Szemlélők
Isten: Biblia
Florescu
Flaubert: Bovaryné (éppen érik egy újabb újraolvasás)
Manna
Nagyon sokat, mert hálistennek elég gyorsan olvasok, szóval évente egyszer biztos van időm a Gyűrűk urára, a Tengeróceánra és a Novecentóra, a Száz év magányra, a Végtelen történetre és a Momóra, a Trapitire, a Szerezni egy nőt-re, a Nyugalomra, a Harry Potterre, a Pilinszky összesre… ez elég vegyes lista (és nem is teljes), de ilyesmik kellenek a lelki békémhez.
Mesele
Hamvas: Scientia Sacra
Anselmoo
Bodor Ádám: Sinistra körzet
SonnyK
Arany János: Toldi-trilógia, nem tudok betelni vele, zseniális. Verses köteteket elég sokat újraolvasok, regényekkel állandó pótlásban vagyok.
Róbert Katalin
J.R.R. Tolkien: A gyűrűk ura
Szabó Magda: Születésnap - és még mindig meghat az a karácsonyi jelenet...
