Az üvegfalon is túl - Irodalom éjszakája a Margón

.konyvesblog. | 2013. június 11. |

ié1.jpgFotó: Valuska Gábor

Szombat éjszaka rendhagyó felolvasásokkal, különleges helyszíneken várták kedvenc íróink az olvasókat. Cserna-Szabó, Dés Mihály, Szvoren Edina csak néhány név a huszonegyből, akik színészekkel és zenészekkel kiegészülve pár órára bevették a Belváros egyes pontjait. Az Irodalom éjszakáján jártunk.

Az irodalom éjszakáján Závada Pál csak egy „kört” olvasott az Erzsébet téri Hybridartban. Közéleti novellát hozott, előadása után kedvesen mosolyogva viccelődött, legközelebb fordítva fogunk ülni az üveg két oldalán, ő odakint, az Erzsébet téren, a közönség pedig bent a kávézóban, szemközt az üveggel.

A Rózsavölgyi szalonban Dés Mihály, talán a Pesti Barokkból olvasott fel, két fejezetet hallgatunk meg, az Ördögi látomás egy közkórházban és az Amerikai Anziksz 1984-ből címűt. Előbbiben elhumorizált pornográf látomások, utóbbiban tréningruhán és edzőcipőn filozofáló emigráns szólalnak meg. Rövid beállás után érkezik Kántor Péter, aki az ÉS-ben megjelent rövidprózáit hozta, reakciósnak vélt nagymamájáról, egy nehézkes sétáról és Castorról. Szövegei nagyon összetettek, tele gondolati hurkokkal, néha kezdtem elveszíteni a fonalat, jól jött, hogy szünetet tartottak a felolvasásban. A közönséget vizsgálom, furcsa társaság, feszengünk az elegáns környezetben. Egy asszony újságot lapozgat, egy férfi belenyomja a szemgödrébe a korsó szélén a citromszeletet, miközben inni próbál. A szünet után következik a legérdekesebb szöveg. „Nyuszika!”, szól Kántor Péterből a görög isten leereszkedően, mégis elhiszem neki, hogy „majd rendeződnek a dolgok”.

És mi lett Margóval?

Kis szünet után ült le olvasni Cserna-Szabó András, aki Margó című novelláját hozta, végülis, kár lett volna ezt a poén kihagyni. Közelebb ülünk, bár erőteljes hangja van, és ismerem is a szöveget, de jól esik, hogy oldódott a feszengés. Tudom, nem szabad ilyet csinálni, az író nem a beszélő, mégis elképzelem, hogy ül egy lebombázott házban és véreres szemmel dohányzik, Kreón jelmezben, mert Margó elhagyta. Az olvasás végén nevetés és taps, és tényleg, vajon mi lett az ismeretlen női csontvázzal? És Margóval?

ié3.jpg

A Hybridartban Nádasdy Ádám után a Kemény-lányok következnek, Zsófi slammel kezd, Lili a Madaram című kötetéből olvas fel. Felváltva olvasnak, néha nem is lehet megállapítani, hogy prózát vagy verset hallunk-e éppen. Politikáról, ősökről, szerelemről, elmúlásról, Budapestről. Csinosak és mosolygósak, a szombat éjjeli Erzsébet tér arcai is meg-megállnak hallgatni őket. Egy mattrészeg rajongójuk is akad, aki bár átalussza mindhárom kör felolvasást, a szünetekben ráadást követel. Jól esik újra meghallgatni a szövegeket, sikerül mindig kicsit máshogy hangsúlyozniuk, és a végére mintha fel is oldódtak volna.  

Tóth Krisztina kis késéssel kezd, legújabb kötetéből, az Akváriumból olvas. Bemutatja a helyzetet röviden, azt ígéri, lámpákról fog szólni. Hát igen, voltak benne lámpák is… meg Klári mama, aki iszonyodik az idő feldarabolásától, de bacchanáliát fest a lámpára, ördögfejeket, és a villamoson mindenkihez beszél, hátha valaki figyel rá, mert őt kidobta a veje, a Lali, aki egy „tahó állat”. Mindenesetre, most már nagyon kíváncsi vagyok a kötetre, bár van egy olyan érzésem, egy epizódot hallottunk csak, nem a legfontosabb cselekményből lett kiszakítva egy jelenet. Ő is csak egyszer olvas, mint Závada, közben valaki a pulton mellette egy demizsont alakít át éppen lámpává.

ié2.jpg

Egyszer volt...

László Zoltán Egyszervolt című regényéből Horváth Illés színész olvasott föl egy részletet. Nem sokat, csupán egy kis ízelítőt adott, mondhatni kaptunk egy teasert. Ebben főhősünk, Karsa Harlan látogatót kap, méghozzá Vágó Károly személyében, akiről egy ideig azt feltételezi, hogy ellopott robogója ügyében érkezett. Kiderül, hogy Vágó bizony nem a moci miatt van ott, sokkal inkább Karsa Harlan gyerekkora, az intézet előtti élete érdekli. Mivel azonban főszereplőnk semmire sem emlékszik a hatéves kora előtt történtekből, nem tud érdemleges információkkal szolgálni. Mikor pedig a gyógyvíz (netán kén) szagú férfi arra céloz, hogy tagja lehetett egy sci-fi fanatikus szektának, megelégeli a dolgot és kitessékeli az idegent. Felmerül benne, hogy esetleg összetévesztették valakivel, vagy megint az egyik doktor viccelődik vele a patológiáról, merthogy ott dolgozik. Ennyi hát a történet-foszlány, amely úgy tűnik, lelkes fogadtatásra talál a közönség körében. A kissé ironikus poénok ülnek, Horváth Illés is jól eltalálja a hangnemet, enyhén nyegle, nem játssza túl a dolgot.

Még marad

A belvárosi Fashion streeten a Deák Ferenc utcát keresem, a Nanushkában, hol már láthatólag Simon Márton is letette a névjegyét, pedig Szvoren Edinát. „348 – mindig is arra vágytam, hogy rózsaszín telefonokba mentsék el a számom” – szól a nemrég megjelent Polaroidok című kötet egy sora, a belső térben elhelyezett ruhaállványok egyikére tűzve. A felolvasás már közel öt perce elkezdődött, sebaj, ismétlődő performansz ez, kétszer is, húszpercenként. S ugyan valójában mindvégig csak a szerzőt látjuk, de a szöveg bizonyos pontjain (a háttérből, a falra függesztett fekete-fehér mandala mögül, és egy állítólagos próbafülkéből) valaki, kinek személyét borítsa jótékony homály, megráz egy dobozt, melybe apró fémtárgyakat (talán gombostűket) rejtett. Vagy leszakadt gombokat. Azt zörgeti olykor. Ezzel pedig kizökkent. Persze más hangok, zörejek is vannak, nem tervezettek, az első felolvasás még némileg rutin nélkül zajlik, ha a későn érkezettek, illetve a már jelenlévők által okozott zajokhoz, neszezéshez még hozzávesszük az utcáról beszűrődő zenét, az önálló életre kelt vizespalackot, a bolt előtt összeroskadó állványt, miegymást.

ié4.jpg

Szvoren Edina mindezek ellenére rendületlenül olvas, még ha kizökken ő maga is, ha kell, szünetet tart, kivárja a mandala mögül érkező repetitív zörgést. A fehér lepedővel bevont mennyezet alatt, a fényes-arany űrdzsekik, az ujjatlan hálós pólók és lófejjel kivarrt pulóverek között, mint aki épp most termett itt, hirtelen, és egészen véletlenül, nem nanushkás dizájnba öltözötten, kockás, hosszított ingben, mintha kissé ijedten (elszántan mindenképp), de mesél.

Szövegében a jó Trifánné épp megnyomja a „szabóság” feliratú csengőt (innen a novella és a mostani helyszín párhuzama), besétál, később rongyot szed, a csuklóját vagdossa. A saját életének viszont még véletlenül sem főszereplője, valójában nem is éli azt, csak úgy, mellékesen. Számolja a pontokat, míg mások kártyáznak. Nézi a közös tartóba vert hamut. Mintha csak úgy hirtelen ott termett volna. S ezt az egészet sehogy sem értené. Hogy került ő ide, a ruhaklinikások lambériázott, otthonos kuckójába. Csak néhány tárgy, és a hangok ismerősek neki. És a kulcscsomó zörgése a retikülben (az a valaki a háttérből most megint zörög). Az is ismétlődik. A végén kitartja, hosszabban rázza a hallgatóság által elképzelt dobozt. A felolvasás pár perc, és a közönség kicserélődése után kezdődik újra, elölről. Szvoren még marad.

Szerzők: Murányi Kriszti, Maksai Kinga, Gáspár-Singer Anna

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!