Alkotótárs - Top 10 - Bánkövi Dorottya - konyvesmagazin.hu

Bánkövi Dorottya: Eljutottam a fikció birodalmába, ahol szabaddá váltam a megszólalásra [Alkotótárs]

ki |

Bánkövi Dorottyának eddig versei jelentek meg, az Alkotótárs pályázatára azonban egy olyan prózakötet tervével jelentkezett, melynek szereplői magukra hagyott és utalt anyák. Az író ezekben a történetekben család és a társadalom által a nőkre hagyományozott sémákkal is foglalkozik majd, de a saját életének történései is megihlették. Egyébként pedig szereti az első könyvek őszinteségét.

Idén már negyedik alkalommal nyerheti el két fiatal alkotó a Mastercard – Alkotótárs irodalmi ösztöndíjat. Az idei kiírásra  63 pályázat érkezett, közülük választotta ki az előzsűri a tíz legjobbat. Az ösztöndíj 2024-as két nyertesének neve a Tavaszi Margón derül majd ki. A Könyves Magazinon mutatjuk be a top10-et – ezúttal Bánkövi Dorottya mesél az alkotófolyamatról. (Horváth Imre Olivér válaszait itt olvashatod.)

Hogyan élted meg az első könyved megjelenése előtti és utáni időszakot, melyik volt a nehezebb?

Tizenkétéves korom óta írok, de sokáig nem foglalkoztatott a publikálás gondolata, bár létezik egy kézzel írt verseskötetem, amit magamnak szerkesztettem és a fotóimmal illusztráltam. De eközben még a Zeneakadémiára készültem, hegedültem, kórusban énekeltem. A Női test biztonsága című kötetem megjelenéséig tartó időszak változatos, impulzív és lendülettel teli volt, többen támogattak és segítettek a kézirat véglegesítésében is. Az anyag elengedése és a könyv megjelenése között sok idő telt el. Mire egy nap pizsamában, álmosan ajtót nyitottam egy maszkos futárnak, aki átadta az első kötetem tiszteletpéldányait, nagy változásokon mentem keresztül.

Önmagában az a tény, hogy a verseim testet öltöttek, nem volt vízválasztó. 

Covid-járvány lévén a kötetnek nem volt bemutatója. Akik olvasták, általában szerették, született róla néhány kritika is, de ahhoz, hogy újra el tudjak kezdeni dolgozni, nem igazán voltak megfelelőek a körülményeim. Mindenesetre ennek a furcsa, fizikailag és lelkileg sem egyszerű időszaknak a végterméke lett a második verseskötetem mostanra már csak szerkesztésre váró kézirata. Tehát a Rakparton munkacímű prózakötet tulajdonképpen a harmadik könyvem lesz.

bánkövi dorottya
A női test biztonsága
Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2020, 92 oldal
-

Hogyan kezdett el formálódni az új kötet terve, mi adta meg a kezdőlökést? 

A kötetterv velem együtt formálódott az elmúlt években anélkül, hogy ennek eleinte a tudatában lettem volna. Arról tudtam, hogy vannak belső történéseim és történeteim véletlenül éppen egy olyan témában, ami társadalmi szempontból is fontos, de sokáig nem gondoltam arra, hogy megírjam őket. Egyrészt azért, mert a megírásuk műfajváltást és időt követelt, másrészt azért, mert a sűrű és megterhelő eseményekre nem volt kellő rálátásom.

Szerintem az irodalom nem feltétlenül a vallomások terepe, hanem a hiteles megszólalásoké.

Sok erőfeszítés és néhány felszabadító találkozás révén olyan felismerésekre jutottam, amelyek túlmutattak a személyes életutamon. Megértettem, hogy a magam számára már feltárt tágabb összefüggéseket, transzgenerációs örökségek, társadalmi, családi sémák hatásait nemcsak hogy érdemes, de talán kötelességem is alkotóként bemutatni. Szerkezeteket építettem, íveket rajzoltam fel. Belülről kifelé építkezve, de végül eljutottam odáig, hogy alapanyagként tekintsek a velem megtörtént és az enyémhez hasonló, másoktól meghallgatott történetekre. Szóval eljutottam a fikció birodalmába, ahol szabaddá váltam a megszólalásra. 

Mit hozol magaddal az első köteted írásából, mi volt a legfontosabb tapasztalat, amit szereztél? Másként áll-e szerinted egy író a második könyvéhez?

A legfontosabb tapasztalat számomra, hogy nem szabad kapkodni. Egy folyamat vége felé közeledve az alkotón úrrá lehet a türelmetlenség. El kell viselni azt a szakaszt, amikor szinte még semmi nem látszik az elvégzett munkából, és hagyni kell, hogy beérjen az anyag.

Nem tudom, más szerzők hogy vannak ezzel, bennem egyre nagyobb felelősségérzet van azzal kapcsolatban, amit publikálok.

Nem az a célom, hogy mindenáron jelenjen meg, amit írok, hanem az, hogy értékesnek érezzem, amit kiadok a kezeim közül.

A szöveg megszületésének néha eufórikus pillanataihoz képest pedig úgyis eltörpül az a jóleső, de sokkal langyosabb elégedettségérzés, hogy lám, ezt én hoztam létre, és ezt mások is méltányolják.

Mit árulhatsz el a nyertes pályázatodról, munkatervedről?

Ebben a kötetben főként anyákról lesz szó, közülük is azokról, akik a legkevesebb támogatást és figyelmet kapják, mert valamilyen okból nincs társuk az élet egyik legnagyobb kihívásában, amit a gyereknevelés jelent. Belső, lelki folyamatok ábrázolása révén hozom őket közel az olvasóhoz. Nehéz döntéshelyzeteket mutatok be, olyan kérdéseket járok körül, mint például meddig terjedhet az egyén szabadsága, ha választásai a gyerekei életét is meghatározzák, mi a fontosabb, az anyagi vagy az érzelmi biztonság, vagy milyen árat fizet azért egy anya a gyerekeivel együtt ebben a társadalomban, ha nem járja végig azt az utat, amibe a szülei, nagyszülei belekényszerültek vagy belekényszerítették saját magukat. 

A kötet női szereplői kríziseken felülemelkedve általánosságban

azt tanulják meg, hogyan helyezzék vissza a fókuszt a gyerekeik mellett a saját létezésükre.

Lesz benne történet olyan nőről, aki már a várandóságot is egyedül éli végig, és olyan édesanyáról, aki az 1970-es években marad özvegyen három kislánnyal. 

Volt-e olyan első könyv más szerzőtől, amit nagyon szerettél? Ha igen, mi tetszett benne?

Azokat az első köteteket próbálom felderíteni mindig, amelyeket a szerzőik az utolsó példányig megpróbáltak utólag álruhában, lopakodva felvásárolni, nehogy valakinek a kezébe kerüljenek. Viccet félretéve,

az első könyveknek sok esetben van egy olyan őszinteségük, ami a szerző későbbi írásaiban elváshat,

megfelelési kényszerek áldozatául eshet, ezért kifejezetten szeretek első köteteket olvasni, még ha a legtöbb összességében nem is kiforrott. 

Dezső Kata Akiket hazavártak című verseskötetét például nagyon szerettem, néhány verssor kísér(t) belőle azóta is: „Parancsra nőtt virágokon lépek…” Bartis Attila A séta című kisregényében azokat a nyelvi megoldásokat és dramaturgiai íveket szerettem, amelyek a későbbi könyveiben is nagyon jó ritmust adnak a szövegeinek. 

Volt-e olyan szerző, akinek elsőre nem tetszett egy könyve, de adtál neki egy második esélyt, és akkor működött?

Nagyon kell gondolkodnom, de úgy emlékszem, hogy nem. Legalábbis eddig.

Kapcsolódó cikkek
...

Horváth Imre Olivér: Jobban szeretek dolgozni valamin, mint elkészülni vele [Alkotótárs]

Idén már negyedik alkalommal nyerheti el két fiatal alkotó a Mastercard – Alkotótárs irodalmi ösztöndíjat. Az idei kiírásra  63 pályázat érkezett, közülük választotta ki az előzsűri a tíz legjobbat. Az ösztöndíj 2024-as két nyertesének neve a Tavaszi Margón derül majd ki. A Könyves Magazinon mutatjuk be a top10-et – ezúttal Horváth Imre Olivér mesél az alkotófolyamatról.

...

Kiderült, ki lett a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj 10 döntőse

Közülük kerül ki a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj két győztese, akik fejenként 3-3 millió forintot kapnak hogy csak az írással foglalkozhassanak. A díjakat a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át májusban. 

...

Kerber Balázs: Az olvasás az sokszor az íráshoz is inspirációt jelent (podcast)

Podcastsunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Az hatodik epizódban Kerber Balázzsal beszélget a sorozat szerkesztő-műsorvezetője, Ott Anna.

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Jön a Futurotheca nonfiction könyvfesztivál: építsd velünk a jövő könyvtárát!

Jön a Futurotheca nonfiction könyvfesztivál: építsd velünk a jövő könyvtárát!

A brit nyelv- és számzseni, a dán optimista klímapszichológus és a spanyol agysebész és karmester is velünk lesz.

Kiemeltek
...

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

1952-ben gyökeresen megváltozott Annie Ernaux élete, amikor az apja rátámadott az anyjára. A szégyen ennek állít emléket.

...

Fehér Renátó: Van szeretet, szolidaritás és menedék a mindenkori agresszió idején is

Fehér Renátó alkotói kisesszéjét közöljük.

...

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Rendhagyó podcastadás. 

Olvass!
...

A rasszizmus még a szellemek között is utoléri a gyerekeket – Olvass bele A javítóintézet című díjazott regénybe!

Az 1950-es években egyetlen rossz mozdulatba került, hogy egy színesbőrű gyerek a javítóintézetbe kerüljön. Olvass bele!

...

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

Te képes lennél magad mögött tudni a múltat, ha elutaznál Magyarországról? Olvass bele Barnás Ferenc kötetébe.

...

Ezt a cozy fantasy-t imádja a BookTok-közösség: Olvass bele Sarah Beth Durst regényébe!

Mutatunk egy részletet egy BookTok-kedvencből.

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes