Pető Andrea: Senki sem lehet apolitikus

Pető Andrea: Senki sem lehet apolitikus

A politika a mindennapjaink része attól kezdve, hogy reggel kinyitjuk a szemünket és levegőt veszünk, és az a levegő szennyezett, odáig, hogy a boltban mit veszünk és milyen áron - vallja Pető Andrea társadalomtörténész, aki a háborús nemi erőszak kutatásával szerzett nevet magának itthon és nemzetközi szinten is. A Delonghival közös Túl a plafonon utolsó adásában beszélgettünk vele, a fontos állításokat pontokba szedtük. A Rajk Júliáról szóló könyvébe pedig itt tudsz beleolvasni.

sa | 2022. október 27. |

  • Mindig érdekes könyveket akart írni, amiket sokan olvasnak, és olyan témákkal foglalkozni, amikkel mások nem, ez vezette a társadalomtörténeten belül is a nőtörténet felé.
  • A szakmai sikereit szerinte részben annak köszönheti, hogy mindig a szélen volt, és a szakma sokáig nem gondolta, hogy komoly dolog lenne, amivel ő foglalkozik, ezért nem sok energiát fektettek abba, hogy támadják. Sok kollégáját látta ilyen harcokban felmorzsolódni. Ez persze pszichológiai alkat függvénye is, ő olyan, hogy minél többet támadják, annál erősebb, illetve számít az is, hogy minden reggel csikungozik és taichizik. “Azt az energiát, amit mások ellenem fordítanak, megpróbálom nem befele, hanem elfele hárítani.”
  • Amikor elkezdett a második világháborús nemi erőszak áldozataival foglalkozni, az teljesen visszhangtalan maradt 1999-ben. A változást az okozta, amikor a Történelmi Szemle, ahol a tanulmányt publikálta, digitálisan hozzáférhetővé vált ingyen. 2002-2004 körül a szélső jobboldali és konzervatív portálok nagy címekkel elkezdtek rá hivatkozni abban, hogy ez az erőszak tömeges volt. Az illiberális emlékezetpolitikai fordulatnak ugyanis fontos része volt, hogy Magyarország mint áldozat jelenjen meg. 

Ebbe remekül beleillett, hogy a magyar nőket a szovjet katonák megerőszakolták.

  • A háborús nemi erőszak több tabut tör meg. Az egyik, hogy a nőknek nem illik beszélni semmiféle fájdalomról vagy erőszakról, amit elszenvedtek. A másik, hogy az elkövetők a Vörös Hadsereg katonái voltak, így a baloldali és progresszív erők “bizonytalanul hümmögtek”, hogy ezzel kapcsolatban mit lehet tenni. A feminista nőmozgalom meg nem igazán foglalkozik a nemi erőszakkal történeti perspektívában (a jelenben igen).
  • Kártékony, ha arra hegyezzük ki a témát, hogy hány nőt erőszakoltak meg. Pető szerint az a fontos, hogy mi okozza az elhallgatást. Mik azok a strukturális feltételek, a történetírásban megjelenő fehér foltok, amik ezt az elhallgatást és a torzítást létrehozták. A hidegháborúban például sok tanulmány jelent meg arról, hogy a szovjet hadsereg erőszakolt, de arról nem, hogy az angol, francia stb. katonák is megtették ezt, csak a nagyságrend különbözik, illetve az, hogy az adott hadsereg hogyan viszonyul a katonái függelemsértéséhez. Az egészen pontos számokat ráadásul soha nem fogjuk tudni.

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem
Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

Tovább olvasok

  • A háborús nemi erőszakról többféle módon lehet beszélni. Az első azt mondja, hogy ez a háborúnak mindig természetes része volt, mert a férfiak ilyenek. Egy másik megközelítés etnicizálja az elkövetést, tehát hogy a szovjet erőszakolta a magyart - ezt látjuk az elmúlt időszakban. A harmadik elbeszélési mód azt mondja, hogy a háborús nemi erőszak egy katonai fegyver, csak ezzel a lelkeket pusztítják - ez a feminizmus második hullámához kapcsolódik. Ez fontos változást hozott, mert lehetőség nyílt arra, hogy a nők elleni erőszaknak a strukturális kereteit megértsük, és hogy a háborús nemi erőszak az erőszak folytonosságának a része. Azaz ennek van egy szocializációja, egy halk jóváhagyása. Azt is tudjuk ma már, hogy amikor a katonák hazatérnek a frontról, mindig mindenhol megemelkedik a családon belüli erőszak száma, mert a háború jóváhagy bizonyos erőszakos cselekményeket, és szinte lehetetlen vagy nagyon nehéz visszatérni a békebeli állapothoz.
  • A legújabb megközelítés a mártíromság, ami a lengyelektől jön, mert ott is tömeges nemi erőszak volt. Ott már a kilencvenes évek elejétől kezdve, követve a katolikus elbeszélési módot, mártíromságról beszélnek. Mostanra Magyarországon is elkezdődött, hogy az előző három helyett az elbeszélési módot a szekulárisról vallásosra változtassák. Pető szerint ennek az a veszélye, hogy ezáltal az elkövetők láthatatlanok lesznek, valamint 

az is láthatatlanná válik, hogy az adott társadalom és történelmi helyzet mennyire magára hagyta a nőket. 

  • A háború után a nemi erőszakra az egyetlen reakció a medikalizáció volt, tehát a női testeket megpróbálták meggyógyítani, mintha nem is történt volna semmi. 1945-ben hoztak egy rendeletet, hogy aki egy bizottság előtt azt vallotta, hogy őt egy szovjet katona megerőszakolta, az automatikusan kapott egy pecsétet és papírt, amivel ingyenes volt az abortusz. Ez alapvető változást hozott a magyar nőknek a testükhöz való viszonyában. De nemigen foglalkoztak a lelki traumákkal, sem a rengeteg nemi bajjal, amit a nők elkaptak, tehát sok segítséget a női társadalom nem kapott.
  • A háborús nemi erőszak nem elválasztható a militarizmustól. Az elkerülésében fontos lenne azt biztosítani, hogy az elkövetők nem fogják megúszni. Ugyanakkor a nemi erőszak gyakran csoportkohéziót is létrehoz az elkövetők között, azt pedig már bizonyították, hogy ez segítette a szovjet hadsereget, ahol nem működött jól a parancsnoki struktúra.
  • Budapest Főváros levéltára gyűjti a túlélők és leszármazottak beszámolóit. A túlélők és a szemtanúk lassan mind meghalnak, de az esemény nem tűnik el: ezt hívja a szakirodalom úgy, hogy a forró emlékezet hideg emlékezetté válik. Készül most Budapesten emlékhely és az Elhallgatva nevű weboldal is létrejött a háborús nemi erőszakról, Skrabski Fruzsina pedig készíti a folytatását az Elhallgatott gyalázatnak a megszületett gyerekekről, ennek december 8-án lesz a bemutatója az Urániában. A háborús nemi erőszakból született gyermekek is egy olyan tabutéma, amelyiknek a feldoglozása szintén rendkívüli óvatosságot és erkölcsi körültekintést követel. Itt is fontos, hogy ne arról beszéljünk, hogy ma Magyarországon hány olyan állampolgár van, aki háborús nemi erőszakból született, hanem arról, hogyan lehetne az ő életüket jobbá tenni, hogyan lehetne segíteni azt, hogy ők saját magukkal és az elkövetett erőszakkal békébe kerüljenek. És ezt hogyan lehet úgy felhasználni, hogy a háborús nemi erőszakot csökkentsük.

  • A nők politikusi szerepvállalásában még mindig az számít főleg, hogy milyen hálózathoz tartoznak, melyik családhoz, klánhoz, titkosszolgálathoz stb. Ideális állapotban valaki társadalmi mozgalmakon keresztül kerülne be a politikába, azaz az alapoktól kezdve szocializálódik és kiválasztódik. A másik út, hogy az adott párt ifjúsági tagozatában kezd dolgozni, és akkor is kiválasztódik vezetőként. Amikor valakit hirtelen látunk feltűnni és valamilyen pozícióba kerülni, amögött mindig van egy hálózat, és annak a megbízható tagja.
  • A mai politikai életnek komoly bizalmi válsággal kell megküzdenie. Mint az első világháború idején, most is egy elitválsággal nézünk szembe, az úgynevezett politikai osztály nem képes olyan döntéseket hozni, amik a társadalom nagy, széles rétegeinek megfelelőek, erre pedig az a reakció, hogy sokan nem mennek el szavazni.
  • Az apolitikusság Pető szerint az elmúlt évtized legkiválóbb politikai terméke, mert bármilyen kritikára rá lehet mondani, hogy az politika, és ettől kezdve, ami politika, az rossz - pedig mindig mindenki mindenhol politikát csinál. Ez a szó arra jó, hogy rombolják a kritikát és bármilyen szakmai párbeszédet. Az illiberális rendszerrel szerinte nem az a legnagyobb gond, hogy nem fogad el kritikát és más véleményt, hanem az, hogy szakpolitikailag katasztrofális teljesítményt nyújt.

A podcastet Spotifyon és PodBeanen is meghallgathatod.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

Záró epizódjához érkezett a Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk. Utolsó vendégünk Pető Andrea történész, a 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek történetének nemzetközileg ismert kutatója. 

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

...
Nagy

Dr. Gyurkó Szilvia: Több millió gyerek érintett a háborúban, és ez ki fog hatni a felnőttkorukra

A Túl a plafonon negyedik vendége Dr. Gyurkó Szilvia jogász, gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója. Pontokba szedtük, mi mindenről esett szó a beszélgetésben, a teljes adást pedig meg is hallgathatod.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

Hírek
...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Szórakozás

Neil Gaiman: Vége a sorozatok aranykorának