A négy Oscar-díjra jelölt rendező, Ridley Scott korábbi filmjével, A világ összes pénzével bizonyította, hogy milyen jó érzékkel nyúl hozzá a felső tízezer botrányaihoz. A világ leggazdagabb emberének sztorija, aki nem volt hajlandó váltságdíjat fizetni az unokájáért, eltörpülni látszik az olasz luxus divatmárkát, a Guccit alapító család viszályokkal, árulással és gyilkossággal átszőtt története mellett. A Gucci-ház egyben bepillantást enged a divatvilág csillogó felszíne alá, ahol az emberi gyarlóság és kicsinyesség mellett meglepő üresség rejtőzik.
Jézusom, mihez kezdjek ezzel a palival?! (Lady Gaga és Adam Driver) Fotó: Getty Images
Ridley Scott filmje a családi divatbirodalom hanyatlásáról és bukásáról szól.
Középpontjában egy nő áll, aki még csak nem is Gucci. Patrizia Reggiani a megmentője lehetett volna a családi vállalkozásnak, ha másképp alakulnak a dolgok. Így viszont ő verte bele az utolsó szöget a koporsóba. Méghozzá szó szerint. Patrizia szerepében Lady Gaga bizonyítja, hogy a Csillag születikért kapott Oscar-díj nem csak múló fellángolás. Az olasz felmenőkkel bíró színésznő rendkívül otthonosan mozog a temperamentumos Patrizia szerepében, aki nagyravágyásában kiveti a hálóját egy megszeppent és visszahúzódó fiatalemberre. A férfi neve önmagáért beszél. Gucci.
Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.
Tovább olvasokA lány behálózza a fiút, és közben bele is szeret. Nem csupán eszköz számára a vágyott luxusélethez, hanem gyámolítandó férj és a gyermekeinek apja. Társ az életben. Patrizia valóban tevékeny szerepet játszik abban, hogy Maurizio nemcsak visszakerül a családba (igaz, ami igaz, az apja, Rodolfo korábban miatta tagadta ki), hanem kijátszva egymással a családtagjait, a Gucci-ház élére áll. A toszkán vér nem válik vízzé. „Amint lesz pénze és hatalma, megváltozik. Rájössz majd, hogy egy másik férfihoz mentél feleségül”, mondja Rodolfo a fiáról a menyének. Egy olasz családi vállalkozásban amúgy sincs helye nőnek. Mint kiderül, idővel Patriziának sem Maurizio szívében. Ami temperamentum hiányzik a férfiből, az mind a nőbe szorul bele, egy ilyen asszonynak pedig nem lehet büntetlenül nemet mondani. Adam Driver visszafogott alakításával teret enged Gagának, ám amikor a köztük lévő dinamikának a film második felében meg kellene fordulnia, az már nem működik. Driver karakterének jellemfejlődési íve nem csupán megtörik, de homályos, hogy hová is kellene kifutnia.
"And I am a material girl" (Lady Gaga és Adam Driver) Fotó: MGM
Scott végtelenül profi, de egyben távolságtartó filmet tett le az asztalra, amelyből pont a lényeg maradt ki, hogy a Gucci mitől lett az, ami:
a felsorakoztatott félnótások gyülekezete erre nem ad kielégítő választ. Szerencsére Sara Gay Forden botránykönyve igen. A teljes képhez pedig mindenképpen hozzátartoznak azok az előzmények, amelyek említésre sem kerülnek a filmben.
A Gucci-vállalatot a világlátott Guccio Gucci alapította Firenzében 1921-ben, miután a londoni Savoy Hotelben rátört a megvilágosodás: az a temérdek utazóláda, bőrönd, táska és kalapdoboz, amely londínerként nap mint nap átment a kezein, milyen hivalkodóan árulkodott a korabeli elit presztízséről. Hazatérve Firenzébe egy bőripari vállalatnál, majd a háború után egy bőrdíszműves cégnél helyezkedett el, kitanulva a szakma csínját-bínját. Boltját a város legelőkelőbb utcája, a Via Tornabuoni közelében nyitotta meg, hogy olyan vevőkört csábítson be, akik megbecsülik a finoman megmunkált bőrárukat. Guccio azzal a kisbolttal alapozta meg a vállalatbirodalmat, amelyet fiai, Aldo és Rodolfo családi vállalkozásként világhíressé tettek, unokái pedig elkótyavetyéltek.
Jared Letóra Paolo Gucciként rá sem lehet ismerni Fotó: Getty Images
Mielőtt pálcát törnénk a „mai fiatalság” fölött (az előző század közepén született generációról beszélünk), azt azért érdemes leszögezni, hogy Guccio maga hintette el a családi vállalkozásban fiai közt az „egészséges” versenyszellem magvát. Hitte, hogy ez jót tesz az üzletnek.
Ami a temperamentumos toszkán vérrel keveredve transzgenerációs bombaként robbant egy nemzedékkel később.
A Gucci-ház családi belviszályai úgy kaptak egyre nagyobb figyelmet a médiától, ahogy a kezdetben országos cég monumentális nemzetközi konszernné nőtte ki magát. De ez már Guccio ideje után történt. Guccio soha nem volt hajlandó a határon túl terjeszkedni. A Gucci-fivérek apjuk halála előtt két héttel nyitották meg első üzletüket a tengerentúlon, New Yorkban.
Vajon ki oktat kit? Oscar-díjasok egymás közt (Lady Gaga és Al Pacino) Fotó: Getty Images
Amíg Aldo ízig-vérig kereskedelmi pályára termett, akinek sziporkázó ötleteivel és zsenialitásával alig győzött lépést tartani a cég, addig Rodolfo képviselte a család intellektuálisabb ágát. Ifjabb éveiben elcsábította a filmszínház világa, és színészként próbált boldogulni. Ám a Gucci-ház hagyományai mindenkit életfogytig tartó bilinccsel láncolnak a famíliához, nincs menekvés. Rodolfót is bedarálta a családi gépezet, ahogy később a jogi pályára lépő fiát, Mauriziót. A Gucci-ház elképesztő sikere valószínűleg Aldo lelkes és szárnyaló hozzáállásának és Rodolfo visszafogottabb, realistább megközelítésének törékeny egyensúlyából származott. Ez a status quo borult fel Rodolfo halálával, és a Gucci család majdnem szétcincálta a vállalatbirodalmat.
Meg tudnálak ölni, annyira szeretlek! (Adam Driver és Lady Gaga) Fotó: Lady Gaga/Instagram
A Gucci-ház Lady Gaga filmje.
A többiek inkább csak a keze alá asszisztálnak: Jeremy Irons Roldolfója vagy Al Pacino Aldója szürke kisegérnek tűnnek a vásznon családi pátriárkák helyett. Ezerszer több tűz lobog Pacinóban a Szemtől szemben című filmben Vincent Hannaként, mint tősgyökeres olasz Aldóként, aki pimaszságával és merészségével felépített egy extravagáns divatházat. Valahol a film vége felé talál csak magára a színész, de akkor is úgy, hogy meglepettségében elhallgat. A leginkább kiábrándító az elmaszkírozott Jared Leto, aki Aldo könnyen megvezethető fiát, Paolo Guccit játssza, de valami elképesztő ripacssággal. Ezért bizony kár volt mindennap órákat eltölteni a sminkben.
A hiba a kiegyensúlyozatlan forgatókönyvben keresendő: a filmet keretbe foglaló gyilkosságot leszámítva mintha hiányozna a vezérelv, nem beszélve a tartalmatlan és lapos dialógusokról, melyeket a szereplők szájába adtak. A Gucci-házban megvolt a lehetőség, hogy shakespeare-i királydrámába oltott Trónok harca legyen, igazi karakterdráma a kifutón, de sajnos elnagyolt szappanopera lett belőle. Pedig Sara Gay Forden könyvét olvasva – ami, fontos hangsúlyozni, tényirodalom, és nem regény – bőven lett volna alapanyag, már a családtagok médiának adott nyilatkozataiból is különb mondandót ki lehetett volna szemezgetni.
A Gucci-ház adaptációja két és fél órás játékidejével is csupán a felszínt kapargatja. Ezúttal film és könyv jól kiegészíti egymást: Sara Gay Forden írása alaposan és a részletekbe veszve göngyölíti föl a kezdetektől a Gucci család felemelkedését, tündöklését és bukását. A nem mindennapi sztorit pazar keretbe foglalja a gyilkossági ügy. Forden nemcsak a vállalati és családi konfliktusokba avat be minket, de azt is megtudhatjuk, hogy mik voltak a Gucci-ház kapaszkodói, amelyeken a családnak sikerült lendületet vennie a feljebbjutáshoz. Törvényesek és törvénytelenek egyaránt. Ezek között vannak érdekesebbek, mint például a Gucci-védjeggyé vált foltos disznóbőr vagy a Flora-sál sztorija, amelyet Grace Kelly inspirált, és kevésbé azok, mint a bambusz sokrétű felhasználása. A divattörténet és a tényirodalom szerelmeseinek A Gucci-ház kötelező olvasmány. A filmrajongóknak pedig, elsősorban Lady Gaga alakítása miatt, Scott korrekt, de nem igazán kiemelkedő iparosmunkája. De ha esetleg túl üresnek találod a mozgóképes Gucci-házat, még mindig megtöltheted a könyv tényei alapján a valósággal.
