Az ingatlanügyletekből meggazdagodott kansasi Harvey Henderson Wilcox 1887-ben felesége javaslatára jegyeztette be birtokát Hollywood néven a Los Angeles-i telekkönyvi hivatalban. A földdarabról akkor még senki nem sejtette, hogy azon később egy stúdiókomplexum nő majd ki, s világszerte egyenlő lesz a film fogalmával. A név eredetéről máig vitatkoznak: egyesek szerint a környéken burjánzó kaliforniai magyal (holly) ihlette, mások szerint Mrs. Wilcox a vonaton ismerkedett össze egy gazdag, idős hölggyel, aki saját Hollywood nevű szülővárosát magasztalta neki. (Ilyen néven tucatnyi település létezik az Egyesült Államokban.)
A település gyorsan fejlődött, kikövezték a főutcát, a mai Hollywood Boulevard-t, amelyen naponta néhányszor még a Los Angelesből érkező villamos is végigzötyögött - ma már metróval is el lehet jutni ide Los Angeles belvárosából. Hollywood 1903-ban önálló település lett, 1910-ben azonban a vízhiány miatt csatlakozott Los Angeleshez. Az első stúdiót 1911-ben építették, 1912-ben már 15 bejegyezett filmcéget tartottak nyilván,
az 1910-es évek végétől Hollywood lett a filmgyártás központja.
A Hollywoodland felirat 1923-ban jelent meg a Los Angelestől északra fekvő Mount Lee csúcsán. Az ötlet egy Harry Chandler nevű ingatlanügynök fejéből pattant ki, miután hiába próbálta eladni az újsághirdetések szerint remek környezetben, a hollywoodi hegyoldalban épült, megfizethető árú házakat. A 481 méter magasan elhelyezett 13 betű mindegyike 9 méter széles, 15 méter magas volt és négyezer égő világította meg őket, először a HOLLY, majd a WOOD és a LAND rész, végül az egész szó villant fel, szürreális látvánnyal gazdagítva a Los Angeles-i éjszakákat (az izzókat a gondnok cserélte, akinek apró háza az óriási L betű mögött húzódott meg).
A reklámengedély másfél évre szólt, de mivel a felirat gyorsan a filmgyár szimbóluma lett, ezután is a helyén hagyták. A gazdasági válság tetőpontján, 1932 szeptemberében egy elkeseredett színésznő, "Peg" Entwistle a H betűről a mélybe ugorva lett öngyilkos. Példáját később többen követték, de ők már a harmadik L betűről vetették le magukat, mert az éppen egy szakadék fölött állt.
A feliratnak a harmincas évek végétől nem volt gazdája, így állapota egyre romlott, ráadásul 1940-ben részeg gondnoka nekihajtott, tönkretéve kocsiját és a H betűt. A helyreállítást 1949-ben kezdeményezte a helyi kereskedelmi kamara, ekkor vették le az utolsó négy betűt (LAND) és tűnt el a világítás is, mivel annak költségeit a kamarának kellett volna állnia. Az időjárás viszontagságait az új, fémmel borított fabetűk sem bírták, az első O megrepedt, a harmadik leesett, így
egy idő után a "HuLLYWO D" látvány éktelenkedett a hegyoldalban.
A helyzet csak 1978-ban rendeződött, amikor a rockénekes Alice Cooper és Hugh Hefner, a Playboy magazin tulajdonosának kezdeményezésére negyedmillió dollárt gyűjtöttek össze kilenc szponzortól, a támogatók közt volt a Warner Brothers médiaóriás is. A rozsdamentes acélból és betonból készült, immár "csak" 13,7 méter magas és 9-12 méter széles betűket a hollywoodi filmgyár létrejöttének 75. évfordulóján, 1978. november 14-én leplezték le élő tévéműsorban. A feliratot 90. születésnapjára, 2013-ban ismét felújították - a betűkről teljesen lemarták a festéket, korrózióvédelemmel látták el őket, majd ismét hófehérre mázolták. Az idei centenáriumon a betűket ismét "kicsinosították" és újrafestették. A jelkép tulajdonosa Los Angeles városa, karbantartásáról a Hollywood Sign Trust gondoskodik.
A mintegy 115 méter hosszan húzódó, egyébként is nehezen megközelíthető feliratot ma már csak messziről lehet csodálni, kerítés és biztonsági berendezés őrzi. Megváltoztatását hivatalosan nem engedélyezik, ettől függetlenül erre néhány alkalommal mégis sor került, így 1987-ben II. János Pál pápa látogatásakor a HOLYWOOD (a holy szentet jelent), 1990-ben az Öbölháború alatt az OIL WAR (olajháború), Ross Perot 1992. évi elnökválasztási kampányában pedig a PEROTWOOD volt olvasható. 1976 után 2017 szilveszterén Hollyweedre javítottak át két betűt, hogy a marihuána legalizálását támogassák.
A felirat csak 51 évesen "szerepelt" először filmen, az 1974-ben Ava Gardner és Charlton Heston főszereplésével készült Földrengés című katasztrófafilmben, azóta viszont több tucatszor is feltűnt a vásznon, például a Chaplin című életrajzi filmben (1992), A pusztító (1993) című sci-fiben, A függetlenség napja című sci-fi akciófilmben (1996), az Angyalok városa című romantikus filmben(1998), az 1940-es évek egyik leghíresebb bűnesetét feldolgozó Fekete Dália (2006) vagy a Hollywood aranykorának végén játszódó, Quentin Tarantino rendezte Volt egyszer... egy Hollywood című filmben (2019). A filmvásznon legalább tíz alkalommal rombolták le, végzete volt földrengés, globális felmelegedés és óriásgorilla is.
A százéves évforduló alkalmából ezen a honlapon tudhatsz meg még többet a feliratról. Hollywood történetéről pedig az alábbi kötetet ajánljuk:
Valószínűleg minden filmbolond az álmából felverve is tudna idézni a Casablanca, A keresztapa, a Szárnyas fejvadász vagy a Ponyvaregény jeleneteiből. Habár legtöbbünk számára az amerikai filmkultúra jelenti az elsődleges kikapcsolódást (vagy az inspirációt), mégis az a helyzet, hogy Hollywood fordulatokban gazdag története még az elkötelezett cinefilek számára is ismeretlen. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy vázlatos, de átfogó képet adjon az amerikai film közel százharminc éves történetéről, annak legjelentősebb klasszikusain keresztül bemutatva izgalmas árnyalatait: a stúdiórendszer “aranykorától” egészen az olyan jelenségekig, mint a nagy ívű változásokkal járó hollywoodi reneszánsz vagy a kilencvenes években berobbanó fuggetlenfilmes hullám, aminek leghíresebb alakja Quentin Tarantino volt.
(MTI, Britannica, hollywoodsign.org)
