A Playboy atyja és Alice Cooper mentette meg az enyészettől – 100 éves a Hollywood-felirat

A Playboy atyja és Alice Cooper mentette meg az enyészettől – 100 éves a Hollywood-felirat

Száz éve, 1923. július 13-án adták át hivatalosan a Los Angeles feletti hegyoldalban Hollywood egyik legismertebb és legtöbbet fotózott látványosságát, az álomgyár nevét hirdető feliratot. Persze még nem úgy, ahogy ma látjuk. Könyvek hírek mellé.

sa | 2023. július 13. |

Az ingatlanügyletekből meggazdagodott kansasi Harvey Henderson Wilcox 1887-ben felesége javaslatára jegyeztette be birtokát Hollywood néven a Los Angeles-i telekkönyvi hivatalban. A földdarabról akkor még senki nem sejtette, hogy azon később egy stúdiókomplexum nő majd ki, s világszerte egyenlő lesz a film fogalmával. A név eredetéről máig vitatkoznak: egyesek szerint a környéken burjánzó kaliforniai magyal (holly) ihlette, mások szerint Mrs. Wilcox a vonaton ismerkedett össze egy gazdag, idős hölggyel, aki saját Hollywood nevű szülővárosát magasztalta neki. (Ilyen néven tucatnyi település létezik az Egyesült Államokban.)

-

A település gyorsan fejlődött, kikövezték a főutcát, a mai Hollywood Boulevard-t, amelyen naponta néhányszor még a Los Angelesből érkező villamos is végigzötyögött - ma már metróval is el lehet jutni ide Los Angeles belvárosából. Hollywood 1903-ban önálló település lett, 1910-ben azonban a vízhiány miatt csatlakozott Los Angeleshez. Az első stúdiót 1911-ben építették, 1912-ben már 15 bejegyezett filmcéget tartottak nyilván, 

az 1910-es évek végétől Hollywood lett a filmgyártás központja.

A Hollywoodland felirat 1923-ban jelent meg a Los Angelestől északra fekvő Mount Lee csúcsán. Az ötlet egy Harry Chandler nevű ingatlanügynök fejéből pattant ki, miután hiába próbálta eladni az újsághirdetések szerint remek környezetben, a hollywoodi hegyoldalban épült, megfizethető árú házakat. A 481 méter magasan elhelyezett 13 betű mindegyike 9 méter széles, 15 méter magas volt és négyezer égő világította meg őket, először a HOLLY, majd a WOOD és a LAND rész, végül az egész szó villant fel, szürreális látvánnyal gazdagítva a Los Angeles-i éjszakákat (az izzókat a gondnok cserélte, akinek apró háza az óriási L betű mögött húzódott meg).

A reklámengedély másfél évre szólt, de mivel a felirat gyorsan a filmgyár szimbóluma lett, ezután is a helyén hagyták. A gazdasági válság tetőpontján, 1932 szeptemberében egy elkeseredett színésznő, "Peg" Entwistle a H betűről a mélybe ugorva lett öngyilkos. Példáját később többen követték, de ők már a harmadik L betűről vetették le magukat, mert az éppen egy szakadék fölött állt.

-

A feliratnak a harmincas évek végétől nem volt gazdája, így állapota egyre romlott, ráadásul 1940-ben részeg gondnoka nekihajtott, tönkretéve kocsiját és a H betűt. A helyreállítást 1949-ben kezdeményezte a helyi kereskedelmi kamara, ekkor vették le az utolsó négy betűt (LAND) és tűnt el a világítás is, mivel annak költségeit a kamarának kellett volna állnia. Az időjárás viszontagságait az új, fémmel borított fabetűk sem bírták, az első O megrepedt, a harmadik leesett, így 

egy idő után a "HuLLYWO D" látvány éktelenkedett a hegyoldalban.

A helyzet csak 1978-ban rendeződött, amikor a rockénekes Alice Cooper és Hugh Hefner, a Playboy magazin tulajdonosának kezdeményezésére negyedmillió dollárt gyűjtöttek össze kilenc szponzortól, a támogatók közt volt a Warner Brothers médiaóriás is. A rozsdamentes acélból és betonból készült, immár "csak" 13,7 méter magas és 9-12 méter széles betűket a hollywoodi filmgyár létrejöttének 75. évfordulóján, 1978. november 14-én leplezték le élő tévéműsorban. A feliratot 90. születésnapjára, 2013-ban ismét felújították - a betűkről teljesen lemarták a festéket, korrózióvédelemmel látták el őket, majd ismét hófehérre mázolták. Az idei centenáriumon a betűket ismét "kicsinosították" és újrafestették. A jelkép tulajdonosa Los Angeles városa, karbantartásáról a Hollywood Sign Trust gondoskodik.

-

A mintegy 115 méter hosszan húzódó, egyébként is nehezen megközelíthető feliratot ma már csak messziről lehet csodálni, kerítés és biztonsági berendezés őrzi. Megváltoztatását hivatalosan nem engedélyezik, ettől függetlenül erre néhány alkalommal mégis sor került, így 1987-ben II. János Pál pápa látogatásakor a HOLYWOOD (a holy szentet jelent), 1990-ben az Öbölháború alatt az OIL WAR (olajháború), Ross Perot 1992. évi elnökválasztási kampányában pedig a PEROTWOOD volt olvasható. 1976 után 2017 szilveszterén Hollyweedre javítottak át két betűt, hogy a marihuána legalizálását támogassák.

A felirat csak 51 évesen "szerepelt" először filmen, az 1974-ben Ava Gardner és Charlton Heston főszereplésével készült Földrengés című katasztrófafilmben, azóta viszont több tucatszor is feltűnt a vásznon, például a Chaplin című életrajzi filmben (1992), A pusztító (1993) című sci-fiben, A függetlenség napja című sci-fi akciófilmben (1996), az Angyalok városa című romantikus filmben(1998), az 1940-es évek egyik leghíresebb bűnesetét feldolgozó Fekete Dália (2006) vagy a Hollywood aranykorának végén játszódó, Quentin Tarantino rendezte Volt egyszer... egy Hollywood című filmben (2019). A filmvásznon legalább tíz alkalommal rombolták le, végzete volt földrengés, globális felmelegedés és óriásgorilla is.

A százéves évforduló alkalmából ezen a honlapon tudhatsz meg még többet a feliratról. Hollywood történetéről pedig az alábbi kötetet ajánljuk:

Lichter Péter
Az amerikai film rövid története
Prae, 2023, 219 oldal
-

Valószínűleg minden filmbolond az álmából felverve is tudna idézni a Casablanca, A keresztapa, a Szárnyas fejvadász vagy a Ponyvaregény jeleneteiből. Habár legtöbbünk számára az amerikai filmkultúra jelenti az elsődleges kikapcsolódást (vagy az inspirációt), mégis az a helyzet, hogy Hollywood fordulatokban gazdag története még az elkötelezett cinefilek számára is ismeretlen. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy vázlatos, de átfogó képet adjon az amerikai film közel százharminc éves történetéről, annak legjelentősebb klasszikusain keresztül bemutatva izgalmas árnyalatait: a stúdiórendszer “aranykorától” egészen az olyan jelenségekig, mint a nagy ívű változásokkal járó hollywoodi reneszánsz vagy a kilencvenes években berobbanó fuggetlenfilmes hullám, aminek leghíresebb alakja Quentin Tarantino volt.

(MTI, Britannica, hollywoodsign.org)

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Tarantino Hollywood-regénye nem utánlövés, hanem egy végigpofázott szerelmeslevél a filmhez

Nem is Tarantino lenne, ha nem csavart volna ezen is egyet: a Volt egyszer egy Hollywood csak hellyel-közzel kapcsolódik a filmhez, ehelyett önálló műként mesél egy hollywoodi korszakváltásról. Lendületes, menő, agresszív, stílusos és lírai egyszerre, ez a hét könyve.

...
Kritika

Hollywood előbb körülrajongta, majd kinyírta saját elviselhetetlen isteneit

...
Szórakozás

Sztrájkolnak az amerikai forgatókönyvírók - de mit jelent ez ránk nézve?

Több ezer televíziós és filmes forgatókönyvíró lépett sztrájkba keddtől Hollywoodban, mert érdekképviseleti szervezeteiknek nem sikerült dűlőre jutniuk a filmstúdiókkal és streamingszolgáltatókkal. De hogyan érint ez minket, nézőket?

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával.

Szerzőink

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...
Sándor Anna

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

...
Vass Norbert

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.