Mi volt az, ami miatt a Kívánságfa kiemelkedett a hónap mezőnyéből, ami miatt úgy gondoltad, hogy ennek a kötetnek kell a hónap könyvének lennie?
Sok szép, izgalmas, látványos könyv érkezett hozzám az értékelésre. Szeretem ezt az első élményt, ahogy megérkezik a kartondoboz, csupa meglepetéssel: ahogy lefejtem a kartondoboz rétegeit, és előbukkanak a borítók a maguk játékos kuszaságával. A következő hónapban ezekkel a könyvekkel vagyok együtt, figyelem, nézegetem, olvasgatom őket. Ahogy közeleg az értékelések leadásának a határideje, kapcsolatom a történetekkel és az illusztrációkkal egyre intenzívebbé válik.
Fontos számomra a csomagban együtt érkező kötetek egymással való viszonya, és a saját maguk által megteremtett önálló energia és atmoszféra is. Noha nem ez volt az első könyv, amit elolvastam, mégis az aurájával valami különös hangulatot teremtett: ahogy kivárta a sorát, míg megérkezek hozzá, és átadhatja azt a különös történetet, ami nagyon ismerős és töretlen is egyszerre. A csendes eleganciájával, a borító kellemes tapintásával, finom nyomdatechnikai trükkjével - ami épp csak annyi, amennyinek lennie kell. Ennél a könyvnél éreztem leginkább, hogy igen, ez az a könyv, amiben a külalak és a tartalom is összhangban van, és a lehető legpontosabban meg lett teremtve minden, amit csak ki lehet hozni egy kiadványból, már csak árkategóriáját illetően is.
Hogyan jellemeznéd a kötet képi világát?
Először is, nekem van egy speciálisabb rajongásom a természettel kapcsolatos képi ábrázolással. Pihentetőleg hatnak rám a burjánzó növények, a falevelek erezete, az ágak hajlongása, egyre mélyebbre viszik a gondolkodásomat a rostok, kérgek, szövetek vizsgálata, különös összefüggések ébrednek bennem.
Az utóbbi időben az élővilág ábrázolásának van egy trendje is a mozgó- és állóképes piacon - így egy idő után egyre nagyobb fenntartásokkal és kritikával kezdtem szemlélni és kezelni a témában megjelenő vizuális áradatot. A Kívánságfa illusztrációi még ezeket a sztereotípiáimat, fenntartásaimat is lerombolta. Charles Santoso illusztrátor finom kidolgozottságú munkái számomra pontosan azt a hangulatot teremtik meg, amit a történet is valóra váltott bennem. Ezek a rajzok egyszerre intelligensek, elegánsak, és ritka pontosak úgy, hogy pluszban még átszövi egy olyan személyes humor is, amit karakteresen az illusztrátor lénye ad hozzá ráadásként a történethez. Ritka az ilyen találkozás.
Alapvetően melyik korosztálynak ajánlod ezt a könyvet?
Ha nagyon pontosan kellene megadni a korosztályi behatárolást, azt mondanám: ajánlom a 10-14 éves korosztálynak. De ez így mégsem igaz. Személy szerint úgy érzem, hogy egy olyan műről van szó, amit a fiatalabb és az idősebb, felnőtt korosztály is szívesen venne a kezébe. Örökérvényű gondolatok vannak benne - mégsem érzem ismétlésnek a tartalmat. A Kívánságfa képe valahol azonos mindannyiunk személyes élettörténetével, kollektív tudatalattijával.
A kötet középpontjában egy olyan fa áll, amelynek az ágaira kötözik az emberek a kívánságaikat. Lenne olyan kívánságod, amelyet te is erre a fára kötöznél?
Gyerekként már a népmesékben sem értettem a három kívánsággal kapcsolatos limitált lehetőségeket, és az ezekből adódó konfliktusokat. Szóval, ha kívánnom lehetne, azt hiszem ugyanahhoz a gyerekkori fortélyomhoz kanyarodnék vissza: teljesüljön minden kívánságom. Szerencsére a valóságban ilyen nincs, biztos sok bajom származna belőle.
