A jó feleség egyszerűen jó menedzser, mindent kézben tart [Budapesti nők]

A jó feleség egyszerűen jó menedzser, mindent kézben tart [Budapesti nők]

Jól férjhez menni, feleségnek és anyának lenni hosszú évszázadokon át a nők legfőbb kötelessége és – éppen ezért – célja is volt. Gyerekként erről szólt neveltetésük, hajadonként ez volt minden társasági esemény lényege, majd pedig asszonyként az egész életük. A Budapesti nők podcastsorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológussal, Fónagy Zoltán történésszel és Szécsi Noémi íróval beszélgetnek arról, milyenek voltak a hajdani jó feleségek az épp csak megszülető, majd nagyvárosi hétköznapokat diktáló Budapesten.

Könyves Magazin | 2024. július 10. |

„Az volt éppen a baj, hogy már nem önmagáért a ragyogás, szereplés, keringés öröméért volt az egész. Az öntudatlan átengedtségből fel-felérezve, hazamenet sokszor kellett arra gondolnom már: vittem-e előre ma a dolgomat, közelebb jutottam-e a köteles célhoz: férjhez, jól menni férjhez!” – tépelődött Kaffka Margit Színek és évek című regényének eladósorba került hősnője a bálból hazafelé menet. Pórtelky Magda tudta, hogy sok forog kockán: az a lány ugyanis, aki idejében nem talált férjet magának, hoppon maradt, és hamarosan a társadalom láthatatlan perifériáján találta magát.

Évtizedeken keresztül a házasság, egészen pontosan, a jó házasság volt a lányok (és családtagjaik) szeme előtt lebegő legfőbb célkitűzés. Éppen ezért tanulmányaik sokáig a társaságban kívánatos készségek fejlesztésére irányultak. Egy magára valamit is adó család lánygyermekének így aztán illett valamilyen hangszeren játszania, táncolnia, idegen nyelveken beszélnie – és otthonosan kellett mozognia a háztartás vezetésében is. Egy közép- és felsőosztálybeli nő életében sokáig alig-alig volt alternatíva, hiszen hagyományos szerepe szerint feleség, háztartást vezető asszony és családanya lett.

De kik voltak a jó feleségek?

A jó feleség egyben jó menedzsernek is számított, aki mindenhez értett, mindenkinek a körmének nézett – magyarán, akinek a kezében összefutottak a háztartás és a család működésének szálai. Felügyelte a gyerekek taníttatását, utánanézett a szakácsnő és a cselédek munkájának, és reprezentációs feladatokat látott el a férje oldalán.

A házasság fontosságát nem kérdőjelezték meg. A fiatal lányok jó hírére éppen ezért úgy vigyázott a család, mint a hímes tojásra. Bármi kis félreértés, botlás, pletyka ugyanis végzetes következményekkel járhatott, nemcsak a szóban forgó lány, de az egész család jövőjére, jó hírére, társadalmi státuszára nézve. Így aztán nem csoda, hogy a szülők igyekeztek nagyon körültekintően tudakozódni valamennyi potenciális kérő múltját, hátterét illetően. Mert ugyan a 19. század végére egyre nagyobb keletje lett a szerelmi házasságoknak, a frigy sokszor azért továbbra is inkább az üzletről, megélhetésről szólt. Hiszen a tét nem kisebb volt, mint a lánygyerek jövőjének bebiztosítása, és a még hajadon testvérek esélyeinek javítása.

Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el. 

A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg.

Címlapi kép: Fortepan / Makkai Sándor Protestáns Népfőiskolai Egyesület gyűjteménye

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Kik voltak azok a nők, akik 150 éve alakítják a fővárost? – Budapesti nők [Podcast]

Miként hatottak a nők Budapestre és hogyan hagyták rajta kéznyomukat? Milyen lehetőségeket és életutakat kínált nekik a város? Most induló Budapesti nők című podcastsorozatunkban őket kutatja Ruff Orsolya és Szeder Kata, valamint szakértő vendégeik.

...
Podcast

Mitől olyan izgalmas még ma is Jane Austen? [Az Austen-projekt]

Kosztümös love storyk, romantikus lányregények, netán kortárs társadalomkritikák vagy finom humorral megfestett korrajzok – Jane Austen regényeire valamennyi állítás igaz, attól függően, miként és miért olvassuk történeteit. Az életművet feldolgozó Az Austen-projekt utolsó adásában összegeztük, mi mire jutottunk vele kapcsolatban. 

...
Podcast

Az ajtó titkokról, bizalomról és árulásról mesél [A Szabó Magda-titok 4.]

A titok, az árulás és az emberi méltóság megőrzésének is a regénye Az ajtó, Szabó Magda egyik legnépszerűbb könyve, amely egy tragikus történet szálainak felfejtésén keresztül mutatja be egy bonyolult érzelmi háló legapróbb részleteit. Negyedik részéhez ért A Szabó Magda-titok.

Hírek
...
Hírek

Kiadják Tar Sándor eddig ismeretlen verseit

...
Hírek

5 meglepő tény Ferenc pápáról, aki majdnem meg sem született

...
Hírek

Harry Potter könyvritkaság került elő, kevésen múlt, hogy ne a kukában végezze

...
Hírek

Herczeg Ferenc és Robert Capa művei is közkincsek lett

...
Hírek

Emléktáblát állítottak Tamás Gáspár Miklós tiszteletére

...
Hírek

J. K. Rowling beleállt az irodalmi közegbe Neil Gaiman molesztálási ügye miatt

A hét könyve
Kritika
A Nobel-díjas Han Kang hőse némasággal lázad a világ erőszakos zűrzavara ellen
...
Nagy

Nosferatu egy ellopott adaptáció miatt jött létre, azóta pedig töretlenül népszerűek a vámpírok

Az első vámpír a film történetében egy illegális feldolgozásból jött létre. Azóta pedig a vámpír egy szupermetafora lett, a szexuális ébredéstől és elnyomástól kezdve egészen az idegenfóbiáig képviselik társadalmi problémáinkat. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Zálogba adom a gramofont és küldök babaruhát! – Olvass bele a kitelepítésből küldött levelekbe!

Egy családi levelezésből tárulnak elénk a kitelepített „úri középosztály” mindennapjai.

...
Beleolvasó

Jordan B. Peterson új könyvében a bibliai történetekhez fordul: miért áldozat a munka?

Mutatunk egy részletet a Mi, akik Istennel birkózunk című könyvből! 

...
Beleolvasó

Olvass bele a sikerkönyvbe, amiből a Véletlenül írtam egy könyvet című film készült!

Annet Huizing könyvéből magyar stáb forgathatott filmet. Olvass bele a holland írónő kötetébe!