Berta Ádámnak fontos volt, hogy az olvasó meg tudjon kapaszkodni a valóságdarabokban

Berta Ádámnak fontos volt, hogy az olvasó meg tudjon kapaszkodni a valóságdarabokban

A nyolcvanas évekbe visz vissza Berta Ádám Magamat rajzolom középre című regénye, amelyet az őszi Margón mutattak be. Valuska Lászlóval emlékekről, nosztalgiáról, kertészkedésről beszélgettek, amit most teljes egészében vissza is lehet hallgatni. Kedvcsinálónak pontokba szedtünk néhány érdekes megállapítást.

ro | 2022. január 26. |
Berta ádám
Magamat rajzolom középre
Cser Kiadó, 2021, 204 oldal
-
  • Bár a kötet a nyolcvanas évekbe visz vissza, Berta Ádám személyes nosztalgiája 1996-hoz kötődik, ami ugyanakkor nem szerepel ebben a könyvben ("ott már látszott a jövőben minden, ami azóta körülöttem megérkezett"). Szerinte a gyerekkora mindenkinek egyforma, vagy legalábbis az ember gyerekként nem lát rá azokra a különbségekre, amikben az élete eltér.
  • A kötet hősének, Alapi Gergelynek a születési helye és évjárata megegyezik Bertáéval, így könnyű volt "ezt a laboratóriumot működtetni". Szerinte Szeged utána lett kipattintva, a nosztalgiát pedig a lerohadtsággal párosuló érzéssel azonosította.
  • Berta szerint az egész lakótelepi miliőre az ember valahogy fekete-fehéren emlékszik vissza – egy behatároltabb világ volt ez, egy statikus képlet, amely a szereplők viselkedését is meghatározta.
  • Az egyik szál egy válás története, és bár nagyon sok időrepesz fúródik a cselekménybe, itt alapvetően egy tízéves beszélővel van dolgunk, aki új iskolába kerül, és kénytelen újratanulni a saját helyét a világban.
  • A könyv első mondata, hogy a fiú folyamatosan indiánregényeket olvas, ami aztán az összes valóságos történésben egy alcselekmény, a fiúban ugyanis felmerül, hogy ha egy történés egy indiánregénynek lenne a jelenete, akkor az indiánok és a sápadtarcúak morális kódexe vajon milyen viselkedést várna el.
  • A kötet szerkezete kapcsán elhangzottak a mozaikosság és a filmszerűség kifejezések. Berta Ádám elmondta, hogy neki fontos volt, hogy a világ élethű legyen, ahogy az is, hogy az olvasó meg tudjon kapaszkodni ezekben a valóságdarabokban. Garaczi László könyveiből azt tanulta, hogyan lehet egyszerre több történetet elmesélni.
  • Szerinte az elfojtás az oka annak, hogy a szereplője térben és időben is nagy ívet jár be, hiszen ameddig utazik, nem kezdődik el a feldolgozás.
  • Hőse szét van hasadva (másképp beszél a hivatalban vagy a barátaival), túljátssza a különbségeket, de az emlékekben ott lapul a gyerekkori énje, ezért is fontosak ezek a részek.
  • Berta Ádám használja a szockó jelzőt (például épületekre), de sokáig reflektálatlanul használta, míg csak rá nem jött, hogy Dél-Amerikában nagyon sok ilyen tárgy van. Amikor ott járt, akkor ezeket a tárgyakat nem egzotikusként látta, hanem például egy hasonló épületelem jutott eszébe Szarvasról. Szerinte létezik egy hamis azonosulás egy olyan szűkebb pátriához, aminek az univerzalitását az ember elfedi maga előtt, és valójában ezért tud speciálisan azonosulni vele.

A teljes beszélgetést itt lehet végighallgatni:

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Alex Schulman: Minden írásomban megbocsátok az anyámnak

Az őszi Margón mutatták be a svéd Alex Schulman A túlélők című regényét. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod.

...
Podcast

Kalapos Éva Veronika: Egy életen át írni fogom a szüleimet [PODCAST]

Kalapos Éva Veronika könyvének hőse Bitter Bálint, aki a pszichológusa tanácsára hangfelvételeket rögzít, hogy sikerüljön feldolgoznia válását, kislánya és felesége eltávolodását. Hallgasd vissza a könyv margós bemutatóját!

...
Podcast

Kaszás György: Tele vagyunk gondolkodási hibákkal

Kaszás Györgyöt, a Gondolkodássuli szerzőjét és Balatoni Józsefet (Jocó bácsit) Oláh Andrea kérdezte az őszi Margón kritikus gondolkodásról és vitakultúráról, a példamutatásról és közösségi médiakommunikációról. A beszélgetés most teljes egészében meghallgatható, itt pedig az érdekesebb megállapításokból szemezgetünk.

Hírek
...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Nagy

Bipoláris depresszió, tatárjárás és a gulyáskommunizmus utolsó évei - magyar próza a Könyvhéten

...
Podcast

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...
Zöld

Megtalálták a német Atlantiszt?

...
Könyvtavasz

A családi pokolból Petőfi verse mutatja meg a kiutat

...
Hírek

III. Károly a Dame lovagi előnevet adományozta Jacinda Ardernnek

...
Nagy

Az okos csajok meg a Kádár-kor „márciusi ifjai” – kilenc történelmi non-fiction a Könyvhéten 

...
Hírek

Tom Hanks szerint regényt írni nem nehéz

...
Hírek

Betiltották a Bibliát erőszak és vulgaritás miatt utahi iskolákban

Olvass!
...
Könyvtavasz

A családi pokolból Petőfi verse mutatja meg a kiutat

A Petőfi bicentenáriumi évhez kapcsolódva jelent meg a Költővel nem járnék, melynek novellái nem a megszokott módon beszélnek Petőfi Sándorról, a minket körülvevő világról és rólunk, emberekről.

...
Könyvtavasz

A rejtélyes amulett szabad utat nyit egy párhuzamos valóságba

A Lapozz és Parázz!-sorozat legújabb kötetének története ezúttal párhuzamos világokban játszódik. Olvass bele Holden Rose regényébe!

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.