A pestis egy szélsőséges élethelyzetben mutatja meg az embert - Összekötve Dömötör András színházrendezővel

A pestis egy szélsőséges élethelyzetben mutatja meg az embert - Összekötve Dömötör András színházrendezővel

Dömötör András színházi rendezőként német nyelvterületen is nagy sikereket ért el: a magyar színházak mellett évek óta a berlini Deutsches Theater-ben is rendez. Tavaly Albert Camus A pestis című művét állította színpadra, most pedig, a jelenlegi helyzet okán, a darab pandémiakompatibilis feldolgozásán dolgozik. A pestis aktualitásáról, német- és magyarországi munkáiról, a járványhelyzet színházi életre gyakorolt hatásairól, az alkalmazkodási lehetőségekről és a szakma jövőjéről is beszélt az Összekötve keddi műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. május 20. |

  • Camus A pestis című munkáját egyszer már megrendezte Hegedűs D. Géza főszereplésével, vele együtt dolgozták át a szöveget is. Nem szokása újra elővenni régi darabjait, de ez a szöveg már akkor nagyon fontossá vált számára, ezért rendezte újra a Deutsches Theater Berlin színpadán is.
  • A pestist örökérvényű műnek tartja, amely most még inkább aktualitás. A regény a járvány mellett a fasizálódás, a fal építése, a szökés momentumain kereszül a totális elnyomást mutatja be: újabb feldolgozásában ő ezt a perspektíváját emelte ki. Berlinben ráadásul más jelentésrétegek is rakódnak a történetre: történelmére sajátosan reflektál azzal, hogy 30 évvel a fal lebontása után egy város körbekerítéséről beszél.
Albert Camus
A pestis
Jelenkor Kiadó, 2019, 375 oldal
  • Camus háború alatt írt szövege ugyan egyértelműen a náci uralomról szól, ennél azonban sokkal tágabb értelmezésre ad lehetőséget: egy szélsőséges élethelyzetben mutatja meg, hogyan viselkedik az ember, ha megszűnnek a civilizációs normák. A gonoszság kérdésének boncolgatásán keresztül, az emberi viselkedés és jellem vizsgálatával jut el a totalitárius rendszerek leírásához: mondatai pedig nemcsak a náci uralomra, hanem a háború utáni szocializmusra és más diktatúrákra is érvényesek. 
  • A pestisben a járvány segíti elő a totalitárius rendszer létrehozását: ebben a helyzetben az ember sokkal kiszolgáltatottabb, az állam pedig olyan szerepköröket is átvesz, amelyre korábban lehetősége sem lett volna. Modern értelmezésben pedig a hagyományos diktatúrák mellett a technológia totalitarizmus is felmerül. A pandémiás helyzettel most különösen aktuálissá vált a regény. Camus az ember, a társadalom szemszögéből vizsgálja a járványt, az itt bemutatott emberi reakciók pedig a mostani helyzetben is visszaköszönnek.

Vezető helyzetben sem meri senki kimondani: valójában fogalmunk sincs róla, mit hoz a jövő.

  • A mostani körülményekre tekintettel, ezekre reflektálva dolgozzák most át a tavaly bemutatott darabot. A színházak helyzete jelenleg nagyon bizonytalan, folyamatosan változik. Németországban különösen szigorú szabályozást adtak ki, amely nagyon megosztja a szakmát: egyesek ilyen formában lehetetlennek látják a munkát, mások megpróbálnak alkalmazkodni. Ezzel a darabbal két szempontból is szerencséjük volt: monológ lévén csak egy színésszel dolgoznak, illetve a színház előtti, eddig ilyen formában kihasználatlan, szabad terület lehetőséget adott arra, hogy kilépjenek az épület falai közül, és egy jelenlegi helyzetben is megfelelő nézőterek építsenek ki.
  • Itthon a Katona József Színházzal és az Orlai Produkcióval dolgozik együtt. Magyarországon nem adtak ki a színházi munkára vonatkozó pontos szabályozást, a felelősséget a színházakra és azok vezetőire hárítják. A Katonában a Káli holtakat vitte volna színpadra, a sokszereplős, kamrába tervezett darabot azonban most próbálni sem kezdik el. A járványra reagálva és az anyagi fenntarthatóságot is szem előtt tartva, a Katonában most más produkciók esetében is csak kisebb nézőszámmal és szereplőgárdával terveznek. Az Orlai Produkcióban más a helyzet: itt keves színésszel dolgoznak, akikkel most közösen próbálnak megoldásokat, lehetőségeket találni, nemsokára pedig az online próbák is elkezdődnek majd.
  • A mostani szituációra reagálva próbál meg mindenki megoldásokat találni, alkalmazkodni: kísérleteznek, redukálják a háttérben zajló munkákat, a színészek és a nézők számát, az aktuális helyzettel kompatibilis műfajokat, színházi formákat, stilizációkat veszik elő. A színházakra most általánosságban az a jellemző, hogy megpróbálnak olyan tevékenységekre, előkészületekre koncentrálni, amelyekkel a későbbi újraindulást, annak gördülékenységét elősegíthetik: az Örkényben például most az őszi darabok világítását próbálják. 

Elképzelhető persze, hogy a járvány újraírja a szabályokat, a színházak azonban csak az aktuális helyzetre tudnak reagálni.

  • Azt senki nem tudja meddig tart ez a helyzet. A mostani kísérletek, az új formátumok csak ideig-óráig lesznek érdekesek, közben pedig folyamatosan keresni fogja önmagát a szakma. A színház lényege az, hogy közösen éljünk meg dolgokat, ebben a helyzetben pedig pont az élő pillanat, a személyes találkozás, a színész és a közönség, valamint a nézők közötti kémia szűnik meg. Erre pedig most nincs megoldás.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Exkluzív: Camus tanácsai az orvosoknak járvány idejére

Már magyarul is olvasható Albert Camus egyik izgalmas írása, a Bátorítás a pestisdoktoroknak, amely A pestis című regényének előmunkálatát képezhette. A Dunajcsik Mátyás fordításában megjelent szöveg alapján most összeszedtük az író legfontosabb járványügyi tanácsait. 

...
Kritika

Ha járvány van, a betegséget mindenki a szívében hordja

Albert Camus A pestis című regényéből Olaszországban triplájára emelkedtek az eladások, Franciaországban egy hét alatt több, mint 1600 fogyott. A koronavírus miatt újraolvastuk.

...
Hírek

Egymillió példányban adták el A pestist Japánban

A könyvesboltok korlátozzák a vásárlókat, mindenki csak egyet vehet belőle, mert február óta hétszer nyomták újra.

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

10+1 kötelező, amit meg tudsz nézni online színházban

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

...
Nagy

25 adaptáció, amit látnod kell az évtizedből

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!