Az ablakok kinyitásától kezdve, egészen a filozófiai művek olvasásán át, Albert Camus rengeteg tanáccsal tudott szolgálni arra nézve, mit is kell tenni pontosan az orvosoknak egy járvány idején. A bátorítás a pestisdoktoroknak (Archives de La Peste – Jegyzetek A pestishez) című írás 1947-ben a Cahiers de La Pléiade nevű folyóiratban jelent meg, de ki tudja, talán most, a koronavírus elleni küzdelemben is jól jöhet az egészségügyi dolgozóknak.
Albert Camus A pestis című regénye a karantén egyik sikerkönyve volt. Olaszországban és Franciaországban is az eladási listák élére került, ahogy beindult a járvány, Japánban április elejére már hétszer kellett újranyomni a könyvet és több mint egymillió példányt adtak el belőle. A pestist mi is rögtön újraolvastuk, ahogy bejött Magyarországra a vírus, ezt írtuk róla:
„Amellett, hogy láthatóvá teszi a járvány okozta félelmet, a zavart, a hétköznapi következményeket (drágulás, csempészet, karantén, lázongások), a tagadástól a fásult beletörődésig vezető hosszú utat, a szerző azt is megmutatja, milyen egyéni válaszokat lehet adni egy ilyen helyzetre. Lehet menekülni a pestis elől, lehet küzdeni ellene, lehet eszmei síkra emelni és bele is lehet roppanni, de olyan is van, aki hasznot húz belőle (például azért, mert a kaotikus viszonyok között úgy tűnik, hogy megússza korábbi büntetését; vagy mert jó pénzért embereket csempész ki a karantén alá helyezett városból). Ami biztos, hogy a járvány mindenkire hatással van, lehetetlen nem tudomást venni róla. A járvány nem csak azé, aki elkapja a betegséget, hiszen >>Még azok is, akik nem kapták el, ott hordják a szívükben<<.”
Ahogy arról a cikkünben is írtunk, annak ellenére, hogy Camus szövegében a járvány kitalált történet, mégis realisztikusnak tűnik, és ennek az lehet az oka, hogy a szerző rengeteg orvosi témájú szakirodalmat olvasott, hogy meggyőzően és rendkívül naturalisztikusan le tudja írni a szörnyű betegség szimptómáit, tipikus lefolyási módját.
Az a folyamat is nagyon érdekelte, hogyan zajlik egy járvány megjelenésének, tetőpontra jutásának és eltűnésének folyamata, illetve mi játszódik le ezzel párhuzamosan az emberekben, a társadalomban.
Az már A pestisből is kitűnt, hogy Camus-t rendkívül izgatta az orvosok helyzete is. Rieux doktor, a főhős/elbeszélő Camus kedvelt antik hősének, Sziszüphosznak a megtestesítője, aki látja küzdelme értelmetlenségét, mégis napról napra újrakezdi, fáradtságát és racionalitását egyaránt legyőzve nem tesz mást, mint sebeket metsz, ápol és gyógyít, akkor is, amikor tudja, hogy ez lehetetlen. Képtelen legyőzni a halált, mégis küzd ellene, ezt a harcot erkölcsi kötelességének tekinti.
Talán ennek az orvos karakternek a megteremtésében is része lehetett a fentebb említett cikknek, amely most magyarul is megjelent. Camus-nek ebben az írásában ugyanis már előkerül az orvosok helyzetének összetettsége. A szövegben, amelyben az író pestisdoktoroknak szánt tanácsait olvashatjuk, felfedezhetünk jó pár ésszerű és néhány furcsább (ma már kevésbé tudományosnak tűnő) tippet is. Ugyanakkor a legérdekesebb a szövegben, hogy Camus erősen hangsúlyozta: az orvosoknak nemcsak fizikailag, de lelkileg is felkészültnek kell maradniuk egy járvány alatt, mert csak így őrizhetik meg egészségüket.
„Ám ugyanígy nincs egyetlen olyan hely sem bennünk, legyen szó bár a szív legtitkosabb zugairól, amit ne kellene megtisztítanunk ahhoz, hogy azt a kevés esélyt, ami még maradt nekünk, magunkhoz szelídítsük. Ez pedig különösen igaz rátok, orvosokra, akik, ha lehetséges, a legközelebb hajoltok a betegséghez, így titeket gyanúsítanak meg vele a legelőször. Ezért kell példamutatónak lennetek a többiek előtt.”
Camus szerint a sikeres védekezéshez tehát nemcsak fizikai óvintézkedések kellenek, hanem fel kell vértezni az orvosok szívét is. Egy kicsi borocska és némi filozófia szerinte például segíthet, hogy a halálfélelmet kezelni lehessen, az immunrendszer védelméhez pedig emellett jókedvre, mértékletességre és kreativitásra is szükség lehet.
Ezek A pestis írójának legfőbb tanácsai:
- jobban teszitek, ha kinyitjátok az ablakot, ha egy fertőzötthöz látogatóba mentek
- hordjatok szemüveggel felszerelt maszkot, és tömjetek ecettel átitatott rongyot az orrába
- mindig legyen nálatok egy kis zacskó, tele a könyvek által javasolt gyógynövényekkel
- a ruhátok tetőtől talpig legyen viaszkos vászonból
- soha ne nézzetek a beteg szemébe, nehogy a lélegzetének légáramába kerüljetek
- ne látogassatok beteget éhgyomorra sem, mert az legyengít a betegséggel szemben
- soha ne féljetek, a félelem az összes könyv szerint megmételyezi a vért, és felforralja a testnedveket
- vértezzétek fel magatokat a halál gondolatával szemben
- legyetek józanok, gyakoroljátok az ésszerű jókedvet, erre alig akad jobb módszer, mint a mértéktartó borfogyasztás
- általában véve is legyetek mértékletesek
- meg kell tanulnotok, hogyan tartathatjátok be az általatok hozott törvényeket, például a vesztegzárt
- mondjatok nemet a fáradtságnak, tartsátok frissen képzelőerőtök
A Bátorítás a pestisdoktoroknak teljes szövege ITT olvasható.
