Exkluzív: Camus tanácsai az orvosoknak járvány idejére

Albert Camus leghíresebb regénye A pestis a koronavírus-járvány idején második virágzását élte, a világ egyik legkeresettebb könyve volt az elmúlt hetekben. Talán ennek is köszönhető, hogy előkerült egy újabb érdekes szöveg a szerző tollából, amely szintén a járvánnyal foglalkozik. A Bátorítás a pestisdoktoroknak 1941-ben íródott, hat évvel A pestis előtt, és valószínűleg a regény megírásának előmunkálatát képezte. Az izgalmas szöveget most Dunajcsik Mátyás fordításában a Nyugati tér blog közölte. Ebből szedtük össze Camus legfontosabb járványügyi tanácsait.

Könyves Magazin | 2020. május 20. |

Az ablakok kinyitásától kezdve, egészen a filozófiai művek olvasásán át, Albert Camus rengeteg tanáccsal tudott szolgálni arra nézve, mit is kell tenni pontosan az orvosoknak egy járvány idején. A bátorítás a pestisdoktoroknak (Archives de La Peste – Jegyzetek A pestishez) című írás 1947-ben a Cahiers de La Pléiade nevű folyóiratban jelent meg, de ki tudja, talán most, a koronavírus elleni küzdelemben is jól jöhet az egészségügyi dolgozóknak.

Albert Camus A pestis című regénye a karantén egyik sikerkönyve volt. Olaszországban és Franciaországban is az eladási listák élére került, ahogy beindult a járvány, Japánban április elejére már hétszer kellett újranyomni a könyvet és több mint egymillió példányt adtak el belőle. A pestist mi is rögtön újraolvastuk, ahogy bejött Magyarországra a vírus, ezt írtuk róla:

„Amellett, hogy láthatóvá teszi a járvány okozta félelmet, a zavart, a hétköznapi következményeket (drágulás, csempészet, karantén, lázongások), a tagadástól a fásult beletörődésig vezető hosszú utat, a szerző azt is megmutatja, milyen egyéni válaszokat lehet adni egy ilyen helyzetre.  Lehet menekülni a pestis elől, lehet küzdeni ellene, lehet eszmei síkra emelni és bele is lehet roppanni, de olyan is van, aki hasznot húz belőle (például azért, mert a kaotikus viszonyok között úgy tűnik, hogy megússza korábbi büntetését; vagy mert jó pénzért embereket csempész ki a karantén alá helyezett városból). Ami biztos, hogy a járvány mindenkire hatással van, lehetetlen nem tudomást venni róla. A járvány nem csak azé, aki elkapja a betegséget, hiszen >>Még azok is, akik nem kapták el, ott hordják a szívükben<<.”

Ahogy arról a cikkünben is írtunk, annak ellenére, hogy Camus szövegében a járvány kitalált történet, mégis realisztikusnak tűnik, és ennek az lehet az oka, hogy a szerző rengeteg orvosi témájú szakirodalmat olvasott, hogy meggyőzően és rendkívül naturalisztikusan le tudja írni a szörnyű betegség szimptómáit, tipikus lefolyási módját. 

Az a folyamat is nagyon érdekelte, hogyan zajlik egy járvány megjelenésének, tetőpontra jutásának és eltűnésének folyamata, illetve mi játszódik le ezzel párhuzamosan az emberekben, a társadalomban.

Az már A pestisből is kitűnt, hogy Camus-t rendkívül izgatta az orvosok helyzete is. Rieux doktor, a főhős/elbeszélő Camus kedvelt antik hősének, Sziszüphosznak a megtestesítője, aki látja küzdelme értelmetlenségét, mégis napról napra újrakezdi, fáradtságát és racionalitását egyaránt legyőzve nem tesz mást, mint sebeket metsz, ápol és gyógyít, akkor is, amikor tudja, hogy ez lehetetlen. Képtelen legyőzni a halált, mégis küzd ellene, ezt a harcot erkölcsi kötelességének tekinti. 

Talán ennek az orvos karakternek a megteremtésében is része lehetett a fentebb említett cikknek, amely most magyarul is megjelent. Camus-nek ebben az írásában ugyanis már előkerül az orvosok helyzetének összetettsége. A szövegben, amelyben az író pestisdoktoroknak szánt tanácsait olvashatjuk, felfedezhetünk jó pár ésszerű és néhány furcsább (ma már kevésbé tudományosnak tűnő) tippet is. Ugyanakkor a legérdekesebb a szövegben, hogy Camus erősen hangsúlyozta: az orvosoknak nemcsak fizikailag, de lelkileg is felkészültnek kell maradniuk egy járvány alatt, mert csak így őrizhetik meg egészségüket.

„Ám ugyanígy nincs egyetlen olyan hely sem bennünk, legyen szó bár a szív legtitkosabb zugairól, amit ne kellene megtisztítanunk ahhoz, hogy azt a kevés esélyt, ami még maradt nekünk, magunkhoz szelídítsük. Ez pedig különösen igaz rátok, orvosokra, akik, ha lehetséges, a legközelebb hajoltok a betegséghez, így titeket gyanúsítanak meg vele a legelőször. Ezért kell példamutatónak lennetek a többiek előtt.”

Camus szerint a sikeres védekezéshez tehát nemcsak fizikai óvintézkedések kellenek, hanem fel kell vértezni az orvosok szívét is. Egy kicsi borocska és némi filozófia szerinte például segíthet, hogy a halálfélelmet kezelni lehessen, az immunrendszer védelméhez pedig emellett jókedvre, mértékletességre és kreativitásra is szükség lehet.

Ezek A pestis írójának legfőbb tanácsai:

  • jobban teszitek, ha kinyitjátok az ablakot, ha egy fertőzötthöz látogatóba mentek
  • hordjatok szemüveggel felszerelt maszkot, és tömjetek ecettel átitatott rongyot az orrába
  • mindig legyen nálatok egy kis zacskó, tele a könyvek által javasolt gyógynövényekkel
  • a ruhátok tetőtől talpig legyen viaszkos vászonból
  • soha ne nézzetek a beteg szemébe, nehogy a lélegzetének légáramába kerüljetek
  • ne látogassatok beteget éhgyomorra sem, mert az legyengít a betegséggel szemben
  • soha ne féljetek, a félelem az összes könyv szerint megmételyezi a vért, és felforralja a testnedveket
  • vértezzétek fel magatokat a halál gondolatával szemben
  • legyetek józanok, gyakoroljátok az ésszerű jókedvet, erre alig akad jobb módszer, mint a mértéktartó borfogyasztás
  • általában véve is legyetek mértékletesek
  • meg kell tanulnotok, hogyan tartathatjátok be az általatok hozott törvényeket, például a vesztegzárt
  • mondjatok nemet a fáradtságnak, tartsátok frissen képzelőerőtök

A Bátorítás a pestisdoktoroknak teljes szövege ITT olvasható.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Egymillió példányban adták el A pestist Japánban

A könyvesboltok korlátozzák a vásárlókat, mindenki csak egyet vehet belőle, mert február óta hétszer nyomták újra.

...
Hírek

A pestis miatt lett Shakespeare leghíresebb love story-jából tragédia

William Shakespeare csecsemő volt még, amikor túlélte a pestis tombolását (szülei korábban már két testvérét elvesztették a betegségben), a ragály viszont felnőtt életét, sőt, egész munkásságát jelentősen meghatározta.

...
Kritika

Ha járvány van, a betegséget mindenki a szívében hordja

Albert Camus A pestis című regényéből Olaszországban triplájára emelkedtek az eladások, Franciaországban egy hét alatt több, mint 1600 fogyott. A koronavírus miatt újraolvastuk.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.