Versterápia: „a Könyv is Élet, és él, mint az ember”

Versterápia: „a Könyv is Élet, és él, mint az ember”

Versterápia rovatunkban ma Babits Mihály Ritmus a könyvről című versét ajánljuk. 

Forgách Kinga | 2021. február 17. |

Babits Mihály 1929 tavaszán, a magyar könyv ünnepére írta meg Ritmus a könyvről című csodaszép ódáját az irodalomhoz. Babits a versben elmagyarázza, miért kellenek még mindig (és örökké) újabb ás újabb könyvek, és miért nem létezhet olyan, hogy már elég könyv van a világon.

Versterápia
Versterápia rovatunkat a karantén alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A rovat a továbbiakban heti egyszer fog jelentkezni. A korábban megosztott verseket ITT találjátok 

A Könyv ugyanis szerinte nem puszta tárgy, hanem nagyon is élő dolog. Ahogy ő fogalmaz: az emberben él a könyv és a Könyvben él az ember. Az irodalom emellett varázslat is, amely a nemzedékeket egymáshoz köti, és amely révén a holtak is tovább élnek. Egy különös, izgalmas hálózat, ami összekapcsolja az embereket, éljenek bárhol, bármikor.

Babits Mihály: Ritmus a könyvről

(A magyar Könyv ünnepére.)

Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember -
így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.

Tudom én, hogy ülj bár autód volánja
mögött, vagy a gyár köt, rabként, vagy a bánya -
mostoha vagy édes: az Élet leánya
lelked, s csak a forró Cselekvést kívánja.

De jaj, a Cselekvés! jaj, a híres Élet!
Próbáltuk eléggé, láthattuk, mivé lett?
Csatatér a világ, s minden csuromvér lett,
mióta az Írást legyőzte az Élet.

És azt se mondjátok, hogy elég a könyv már,
hogy sok is az írás, s elborít e könyv-ár,
s alacsony lármával tellik ma a könyvtár,
ami volt szent kincsek csarnoka, és mentsvár!

Mert a Könyv is élet, nem hideg kincs az se;
s mint az emberkertben, nem hiányzik gaz se:
de a gaz is trágya, ne bánjátok azt se!
Csak a Holnap tudja, jó volt-e vagy rossz-e?

Óh öntözd lelkünket, termékeny áradás,
melytől szőlőnkben a bölcs részegség csodás
bora érik, s melynek sodrán a tanodás
fiú messze tenger öbléig csónakáz!

Óh elröpítő bor, gyors csónak, tárt ablak!
Jó oktató, aki virgács nélkül oktat!
Választott, hű barát, ki sohase zaklat,
de kész a hívásra, s mindig ad, ha adhat.

Öröklött, nagy Varázs, holtak idézője,
messze nemzedékek egymáshoz fűzője;
mert csak a Könyv kapcsol multat a jövőbe,
ivadék lelkeket egy nemzetté szőve. 

Ki nélkül a nép csak feledkező falka,
emlékezet! áradj szerte a magyarba!
Jaj, nem elég minket kapcsolnod a Múltba:
jelent a jelenhez kell kötöznöd újra! 

Jelent a jelennel, testvért a testvérrel
köss össze, Magyar Könyv, dús közös eszmékkel!
S elszorított, fájó tagokba is érj el:
ne engedd zsibbadni, fussad át friss vérrel! 

Különös háló, mely országokat fog be!
Óh megmaradt fegyver: út messze szívekbe!
Ködön át, bús társak, törjétek küszködve:
s fonjuk majd kis hálónk a Nagyba, az Egybe, 

az Emberszellem szent hálójába, amely
idegent is szelíd testvérségbe emel,
mint titkos felhő, mely e földi vesztőhely
szegény elítéltjét ég felé viszi fel.
 

1929. tavasz

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Versterápia: „Talán baj is hogy így szeretlek”

Versterápia rovatunkban ma Képes Géza Csigaház című versét ajánljuk. 

...

Versterápia: „Ez a mackó valahova indul/ De a céljához sosem ér el”

Versterápia rovatunkban ma Tandori Dezső Ez a mackó valahova indul című versét ajánljuk.

...

Versterápia: „Szép életem, te áldott rabság”

Versterápia rovatunkban ma Erdős Renée Szép életem című versét ajánljuk. 

MARGÓ
...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

Olvass!
...

Egy reménytelen apáca titokban terhességről és a csepeli lakótelepről álmodik

A szerzetesek és apácák élete sokkal jobban hasonlít a hétköznapi emberekére, mint elsőre gondolnánk. Olvass bele!

...

Anna-bál a diktatúra árnyékában: Olvass bele Fábián Janka legújabb regényébe!

Részlet A remény szerelmesei kötetből.

...

„Megalázó, meglepő, erőt adó, ijesztő és felszabadító” – Olvass bele Brooke Shields öregedésről szóló könyvébe!

Brooke Shields őszintén, de humortól sem mentesen meséli el, milyen az élet 50 felett. Mutatunk egy részletet.

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

Édouard Louis Monique szökése című regénye a hét könyve! 

Kiemeltek
...

„A BookTokon mindenben segítettek” – romantasy szerzők a műfaj sikeréről

Mit nyújt az olvasóknak és a szerzőknek a romantasy?

...

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

Újragondolták a Veszedelmes viszonyokat, jön a Frankenstein és Stephen King rettegett bohóca is visszatér.

...

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

Ha nem hallunk az irodalomórán női szerzőkről, azt gondoljuk: nem is voltak.