Kosztolányi nagyszerű Wilder-szövege igazi kincs

Kosztolányi nagyszerű Wilder-szövege igazi kincs

„A Szent Lajos király hídja olyan alkotás, mely nem minden évben, de nem is minden évtizedben terem, egy gazdag írói egyéniség hiánytalan kifejezése" - írta Kosztolányi Thornton Wilder nagy sikerű regényéről, amelynek ő maga volt a fordítója. A könyv most új, zsebkönyvtári kiadásban jelent meg a Magvetőnél. Schmal Alexandra, a kötet felelős szerkesztője írt arról, mi mindenre kellett odafigyelni az új kiadásnál. 

Schmal Alexandra | 2020. augusztus 31. |

Most jelent meg új, zsebkönyvtári kiadásban a Magvető Kiadónál Thornton Wilder klasszikusa, a Szent Lajos király hídja Kosztolányi Dezső fordításában. A Magvető Zsebkönyvtár sorozat elsősorban olyan klasszikus regényeket kínál, amelyeket a most negyvenes-ötvenes éveiben járó korosztály kamaszkorában olvasott és nagyon szeretett, és amelyek ma viszonylag nehezen érhetők el, vagy számos kiadásban forognak ugyan közkézen, de kis méretben, zsebrevágható, könnyen magunkkal vihető kiadásuk nincs a piacon.

Wilder kisregénye esetében egy további szempont is felmerült: a mű magyarul Kosztolányi Dezső fordításában számos kiadást ért meg az évtizedek alatt, de mivel egyrészt a nyelvi lektorálás, kontrollszerkesztés az első kiadás idején még nem volt divat, s így hibák és hiányok maradtak a fordításban, másrészt a Kosztolányi-szöveg (éppen a nagy népszerűség, a sokféle magyar kiadás okán) jó néhány ponton szövegromlás áldozatául esett, most a különböző kiadások szövegvariánsainak egybevetésével némi pontosításra szorult.

Thornton Wilder
Szent Lajos király hídja
Ford.: Kosztolányi Dezső, Magvető, 2020, 160 oldal
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

A regény megjelenése (1927) után azonnal óriási sikert aratott Amerikában, egy évvel később Pulitzer-díjat kapott.

Kosztolányi is azonnal lelkesedett érte: „Ezt a regényt múltkor a kezembe adták. Írójáról, Thornton Wilderről mindössze annyit tudtam, hogy ifjúkorában éveket töltött Olaszországban, s ebből a könyvéből túl a tengeren naponta néhány ezer példányt adnak el. […] Világhíres regényét nagy meglepetésre ajzottan kezdtem olvasni. A várakozás kisebbíteni szokta a meglepetést. De itt meglepetésem oldalról oldalra fokozódott. A Szent Lajos király hídja olyan alkotás, mely nem minden évben, de nem is minden évtizedben terem, egy gazdag írói egyéniség hiánytalan kifejezése. Embereket hoz elém, olyan közel, hogy eláll a lélegzetem. Érzéseket közöl, oly közvetlenül, hogy arcomon végigcsorog a könny. Ez az író, úgy látszik, mindent tud rólunk és a művészetről, az életről, amit tudni lehetséges.”[1]

Kosztolányi fordítása a Révai Külföldi Mesterművei sorozatban jelent meg először magyarul 1928-ban (egy évvel az eredeti első megjelenés után). Utóbb még az ő életében, 1934-ben kiadták változatlan utánnyomásként, egybekötve Az androsi lány című regénnyel (az utóbbit Benedek Marcell fordította), majd 1944-ben ismét megjelent a Révainál, előszó gyanánt a fent idézett Kosztolányi-cikkel, amelyet egyébként most az új kiadás függelékben közöl.

A kisregényt a háború után először 1957-ben adta ki az Új Magyar (későbbi nevén Európa) Könyvkiadó. Kosztolányi – tehát egy irodalmi klasszikus – fordítói szerepe, az eredetihez való hűség követelménye és az eltérő szövegváltozatok sokaságának a ténye olyan elvi kérdéseket vet fel az új kiadások számára, amelyeket az 1957-es kötet felelős szerkesztője az akkori igényeknek megfelelően oldott meg: a nemrég elhunyt kiváló műfordító, Borbás Mária fontos javításokat eszközölt a szövegen, fordítási hibákat korrigált, hiányokat pótolt, ugyanakkor a kor szokása szerint egyes pontokon modernizálni igyekezett Kosztolányi stílusát.

Mivel az azóta eltelt évtizedekben megjelent kiadások mind a Borbás Mária által szerkesztett szöveget közölték egyre romló minőségben, elérkezettnek látszott az idő, hogy a kötet felelős szerkesztőjeként újra föltegyem az elvi kérdéseket. Az angol eredetit összevetettem az 1928-as első és az 1957-es javított kiadás szövegével, s ily módon egy Kosztolányi fordításához lehetőség szerint minél hűségesebb, ám ugyanakkor pontos és helyes szöveg állt elő. Ez volt a (kettős) cél: 

ha már van egy ilyen kincsünk, Kosztolányi nagyszerű Wilder-szövege, akkor szerezzük is vissza Kosztolányit, de a lehető legprecízebben, úgy, hogy az eredeti angol szöveg mondanivalója minél kevésbé csorbuljon.[2]

Néhány példa: a kisregény első oldalán szerepel a kötélhíd leírásában az összeábdált szó („Afféle vékony lécekből összeábdált bürü volt ez”), amely az 1957-es kiadás óta összeeszkábáltra változott – Kosztolányi szava most visszatér. A pesti diák- és kávéházi szókincs egy jeles képviselőjét is száműzték a szövegből: amikor Manuel lába megsérül, a testvére, Esteban a seborvos rendelésére óránként kínzó jeges borogatásokkal vegzálja, majd megesik a szíve a szenvedőn, és – Kosztolányinál – így szól hozzá: „…ezt az egyet elblicceljük. Nem akarok neked fájdalmat okozni, ezt az egyet inkább blicceljük el.” A szelídített változatban az elbliccel nem ment át a szűrőn, a semlegesnek érzett elmulaszt szóval helyettesítették („…ezt az egyet elmulasztjuk. Nem akarok neked fájdalmat okozni, ezt az egyet inkább mulasszuk el”).

Kosztolányi legérdekesebb félreolvasása a könyv egészén végighúzódik, számos helyen ismétlődik, és az 1957-es kiadásban sem tisztázódott, így 1928 óta mindeddig zavart okozott a különböző szövegverziókban: a könyv egyik fontos szereplőjét, a Santa María Rosa de las Rosas zárda fejedelemasszonyát, Madre María del Pilart (’María del Pilar anyát’) a zárda nevével egybeolvasztva „a María del Pilar zárda fejedelemasszonya”-ként, „a María del Pilar főnöknője”-ként emlegette a magyar szöveg. Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy a figyelmes olvasó a zárda kétféle megnevezésével találkozhatott a fordításban, ha ugyan némi fejtörés után sikerült rájönnie, hogy egyazon zárdáról, a Santa María Rosa de las Rosasról van szó.

Ezek a példák talán érzékeltetik, hogy mindeddig a mű iránti, idestova száz év óta töretlen magyarországi rajongás sem segített abban, hogy rendelkezésünkre álljon a Kosztolányi-szöveg letisztogatott és a szükséges helyeken pontosított verziója. Az ezzel kapcsolatos elvi feladatot egy zsebkönyvkiadás nem vállalhatta teljes filológiai mélységeiben, ugyanakkor reményeim szerint sikerült további lépéseket tenni mind az eredetihez való hűség, mind pedig annak a gazdagságnak a megőrzése felé, amelyet e klasszikus regény Kosztolányi-féle fordítása jelent.

[1] Kosztolányi 1928-ban írta ezt a cikket, melyet az év decemberében közölt a Pesti Hirlap, majd 1929 januárjában a kolozsvári Pásztortűz. Az 1944-es Révai-kiadáshoz Wilder címmel valószínűleg a Kosztolányi újságcikkeiből könyvsorozatot szerkesztő Illyés Gyula tanácsára illesztették előszó gyanánt, majd a későbbi kiadásokból, egészen mostanáig, már rendre kimaradt.

[2] Köszönettel tartozom Józan Ildikónak és Takács Lászlónak szíves segítségükért.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rumban és szómágiában ázik a havannai éjszaka

Híres kaszinók, éjszakai bárok, gazdag amerikaiakkal teli szállodák várják az olvasót a „kubai Ulysessnek” is nevezett Trükkös tigristrióban, de nem csak emiatt emlékezetes a regény, amelyben Guillermo Cabrera Infante úgy bánik a spanyollal - pontosabban a kubaival -, mint „Mark Twain az angollal”.

...
Kritika

Sara Collins hőse szabadságot és szerelmet remélt, de a legrosszabb várt az egykori rabszolgára

Kettős emberöléssel vádolnak egy színes bőrű nőt a viktoriánus Londonban, mindenki biztosra veszi a bűnösségét. De hogyan jutott el Frannie Langton a jamaicai cukornádültetvényről odáig, hogy egy előkelő hölgy bizalmasa és szeretője, majd a feltételezett gyilkosa legyen? Sara Collins regénye egyszerre love story, felemelkedés- és bukástörténet, melyért a szerző tavaly besöpörhette a legjobb debütkötetnek járó Costa-díjat.

...
Kritika

Pető Péternél egy hírben, ahogy egy regényben is benne van az élet

Pető Péter új regénye, a #halálka hírekből indul ki, bátran lép ki a saját buborékjából, hogy olyan fikcióvá váljon, ami rólunk és a magyar élethelyzetekről mesél, arról a világról, amiben soha nem lehetünk főszereplők. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Vicces, kalandos, klasszikus belépők a versek világába

A Szívünk rajta könyvei közül ezúttal három olyan verseskötetet választottunk, amelyeket szívesen bevinnénk az iskolába.

...
Gyerekirodalom

Berg Judit és Varró Dániel - Lételemük a mese

A  kortárs magyar gyerekirodalom két meghatározó alakja Berg Judit és Varró Dániel, akik az elmúlt években tovább építették és bővítették azokat a meseuniverzumokat, amelyeket nemcsak a gyerekek fedeznek fel örömmel, hanem a felnőttek is szívesen bolyonganak bennük. Páros interjúnkban generációs hatásokról, olvasói szokásokról és sorozatokról beszélgettünk velük.

...
Nagy

Nem egyfajta test van – 6 könyv a testképről, nem csak kamaszoknak

A test elfogadása a kamaszkor egyik legnagyobb kihívása. A felnövés millió kihívásával küszködő tizenéves hajlamos magába zárkózni a kérdéseivel, és néha a szülő sem tudja, hogyan lehetne jól beszélgetni erről a gyerekével. Mutatunk pár könyvet, ami segíti az elfogadást, hiszen lehetünk bár soványak, gömbölyűek vagy kicsit mások, mint az átlag, tudni kell, hogy a testünk ugyanolyan értékes.

Olvass!
...
Beleolvasó

Egy apa, akinek az üldöztetés, a túlélés és az újrakezdés hármasa alakította az életét

Marianna D. Birnbaum édesapja történetét meséli el új kisregényében, akinek az életét úgy alakotta a történelem, hogy újra és újra előről kellett kezdenie mindent. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A dánok Zalában ismerkednek a magyar valósággal

Magyarország jó hely - főleg, ha dán vagy, fiatal és bulizni akarsz. Maros András hősei vidékre utaznak, ahol sokkal többet megtudnak, mint amit valaha reméltek. Mutatunk egy részt a Két-három dán című könyvből.

...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az éjszaka színesre fújt Budapestet mutatja be Szöllősi Mátyás új könyvében

Illegál címmel új kötete jelenik meg a Margó-díjas Szöllősi Mátyásnak. A könyvben két kisregény olvasható - az egyik a hatalom és a pénz viszonyára világít rá, a második pedig visszapörget jó húsz évet, és a graffitizők világát idézi meg. A kötethez készült egy trailer is - mutatjuk!

...
Beleolvasó

Szendi Nóra hőse a tekintet hiányába fog tönkremenni

Szendi Nóra új regényének perifériára szorul hősei a maguk módján igyekeznek alkalmazkodni kifordult hétköznapjaikhoz. Mutatunk egy részletet a készülő regényből és egy rajzot is.

...
Beleolvasó

Lucia Berlin novelláit jóval a halála után fedezte fel magának a világ

Lucia Berlin jó tíz évvel a halála után lett igazán híres. Az amerikai novellista életében összesen hetvenhat novellát publikált, a magyar olvasók főként a Bejárónők kézikönyvéről ismerik, most pedig itt az újabb novellaválogatás, az Este a paradicsomban.