Kosztolányi nagyszerű Wilder-szövege igazi kincs

Kosztolányi nagyszerű Wilder-szövege igazi kincs

„A Szent Lajos király hídja olyan alkotás, mely nem minden évben, de nem is minden évtizedben terem, egy gazdag írói egyéniség hiánytalan kifejezése" - írta Kosztolányi Thornton Wilder nagy sikerű regényéről, amelynek ő maga volt a fordítója. A könyv most új, zsebkönyvtári kiadásban jelent meg a Magvetőnél. Schmal Alexandra, a kötet felelős szerkesztője írt arról, mi mindenre kellett odafigyelni az új kiadásnál. 

Schmal Alexandra | 2020. augusztus 31. |

Most jelent meg új, zsebkönyvtári kiadásban a Magvető Kiadónál Thornton Wilder klasszikusa, a Szent Lajos király hídja Kosztolányi Dezső fordításában. A Magvető Zsebkönyvtár sorozat elsősorban olyan klasszikus regényeket kínál, amelyeket a most negyvenes-ötvenes éveiben járó korosztály kamaszkorában olvasott és nagyon szeretett, és amelyek ma viszonylag nehezen érhetők el, vagy számos kiadásban forognak ugyan közkézen, de kis méretben, zsebrevágható, könnyen magunkkal vihető kiadásuk nincs a piacon.

Wilder kisregénye esetében egy további szempont is felmerült: a mű magyarul Kosztolányi Dezső fordításában számos kiadást ért meg az évtizedek alatt, de mivel egyrészt a nyelvi lektorálás, kontrollszerkesztés az első kiadás idején még nem volt divat, s így hibák és hiányok maradtak a fordításban, másrészt a Kosztolányi-szöveg (éppen a nagy népszerűség, a sokféle magyar kiadás okán) jó néhány ponton szövegromlás áldozatául esett, most a különböző kiadások szövegvariánsainak egybevetésével némi pontosításra szorult.

Thornton Wilder
Szent Lajos király hídja
Ford.: Kosztolányi Dezső, Magvető, 2020, 160 oldal
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

A regény megjelenése (1927) után azonnal óriási sikert aratott Amerikában, egy évvel később Pulitzer-díjat kapott.

Kosztolányi is azonnal lelkesedett érte: „Ezt a regényt múltkor a kezembe adták. Írójáról, Thornton Wilderről mindössze annyit tudtam, hogy ifjúkorában éveket töltött Olaszországban, s ebből a könyvéből túl a tengeren naponta néhány ezer példányt adnak el. […] Világhíres regényét nagy meglepetésre ajzottan kezdtem olvasni. A várakozás kisebbíteni szokta a meglepetést. De itt meglepetésem oldalról oldalra fokozódott. A Szent Lajos király hídja olyan alkotás, mely nem minden évben, de nem is minden évtizedben terem, egy gazdag írói egyéniség hiánytalan kifejezése. Embereket hoz elém, olyan közel, hogy eláll a lélegzetem. Érzéseket közöl, oly közvetlenül, hogy arcomon végigcsorog a könny. Ez az író, úgy látszik, mindent tud rólunk és a művészetről, az életről, amit tudni lehetséges.”[1]

Kosztolányi fordítása a Révai Külföldi Mesterművei sorozatban jelent meg először magyarul 1928-ban (egy évvel az eredeti első megjelenés után). Utóbb még az ő életében, 1934-ben kiadták változatlan utánnyomásként, egybekötve Az androsi lány című regénnyel (az utóbbit Benedek Marcell fordította), majd 1944-ben ismét megjelent a Révainál, előszó gyanánt a fent idézett Kosztolányi-cikkel, amelyet egyébként most az új kiadás függelékben közöl.

A kisregényt a háború után először 1957-ben adta ki az Új Magyar (későbbi nevén Európa) Könyvkiadó. Kosztolányi – tehát egy irodalmi klasszikus – fordítói szerepe, az eredetihez való hűség követelménye és az eltérő szövegváltozatok sokaságának a ténye olyan elvi kérdéseket vet fel az új kiadások számára, amelyeket az 1957-es kötet felelős szerkesztője az akkori igényeknek megfelelően oldott meg: a nemrég elhunyt kiváló műfordító, Borbás Mária fontos javításokat eszközölt a szövegen, fordítási hibákat korrigált, hiányokat pótolt, ugyanakkor a kor szokása szerint egyes pontokon modernizálni igyekezett Kosztolányi stílusát.

Mivel az azóta eltelt évtizedekben megjelent kiadások mind a Borbás Mária által szerkesztett szöveget közölték egyre romló minőségben, elérkezettnek látszott az idő, hogy a kötet felelős szerkesztőjeként újra föltegyem az elvi kérdéseket. Az angol eredetit összevetettem az 1928-as első és az 1957-es javított kiadás szövegével, s ily módon egy Kosztolányi fordításához lehetőség szerint minél hűségesebb, ám ugyanakkor pontos és helyes szöveg állt elő. Ez volt a (kettős) cél: 

ha már van egy ilyen kincsünk, Kosztolányi nagyszerű Wilder-szövege, akkor szerezzük is vissza Kosztolányit, de a lehető legprecízebben, úgy, hogy az eredeti angol szöveg mondanivalója minél kevésbé csorbuljon.[2]

Néhány példa: a kisregény első oldalán szerepel a kötélhíd leírásában az összeábdált szó („Afféle vékony lécekből összeábdált bürü volt ez”), amely az 1957-es kiadás óta összeeszkábáltra változott – Kosztolányi szava most visszatér. A pesti diák- és kávéházi szókincs egy jeles képviselőjét is száműzték a szövegből: amikor Manuel lába megsérül, a testvére, Esteban a seborvos rendelésére óránként kínzó jeges borogatásokkal vegzálja, majd megesik a szíve a szenvedőn, és – Kosztolányinál – így szól hozzá: „…ezt az egyet elblicceljük. Nem akarok neked fájdalmat okozni, ezt az egyet inkább blicceljük el.” A szelídített változatban az elbliccel nem ment át a szűrőn, a semlegesnek érzett elmulaszt szóval helyettesítették („…ezt az egyet elmulasztjuk. Nem akarok neked fájdalmat okozni, ezt az egyet inkább mulasszuk el”).

Kosztolányi legérdekesebb félreolvasása a könyv egészén végighúzódik, számos helyen ismétlődik, és az 1957-es kiadásban sem tisztázódott, így 1928 óta mindeddig zavart okozott a különböző szövegverziókban: a könyv egyik fontos szereplőjét, a Santa María Rosa de las Rosas zárda fejedelemasszonyát, Madre María del Pilart (’María del Pilar anyát’) a zárda nevével egybeolvasztva „a María del Pilar zárda fejedelemasszonya”-ként, „a María del Pilar főnöknője”-ként emlegette a magyar szöveg. Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy a figyelmes olvasó a zárda kétféle megnevezésével találkozhatott a fordításban, ha ugyan némi fejtörés után sikerült rájönnie, hogy egyazon zárdáról, a Santa María Rosa de las Rosasról van szó.

Ezek a példák talán érzékeltetik, hogy mindeddig a mű iránti, idestova száz év óta töretlen magyarországi rajongás sem segített abban, hogy rendelkezésünkre álljon a Kosztolányi-szöveg letisztogatott és a szükséges helyeken pontosított verziója. Az ezzel kapcsolatos elvi feladatot egy zsebkönyvkiadás nem vállalhatta teljes filológiai mélységeiben, ugyanakkor reményeim szerint sikerült további lépéseket tenni mind az eredetihez való hűség, mind pedig annak a gazdagságnak a megőrzése felé, amelyet e klasszikus regény Kosztolányi-féle fordítása jelent.

[1] Kosztolányi 1928-ban írta ezt a cikket, melyet az év decemberében közölt a Pesti Hirlap, majd 1929 januárjában a kolozsvári Pásztortűz. Az 1944-es Révai-kiadáshoz Wilder címmel valószínűleg a Kosztolányi újságcikkeiből könyvsorozatot szerkesztő Illyés Gyula tanácsára illesztették előszó gyanánt, majd a későbbi kiadásokból, egészen mostanáig, már rendre kimaradt.

[2] Köszönettel tartozom Józan Ildikónak és Takács Lászlónak szíves segítségükért.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rumban és szómágiában ázik a havannai éjszaka

Híres kaszinók, éjszakai bárok, gazdag amerikaiakkal teli szállodák várják az olvasót a „kubai Ulysessnek” is nevezett Trükkös tigristrióban, de nem csak emiatt emlékezetes a regény, amelyben Guillermo Cabrera Infante úgy bánik a spanyollal - pontosabban a kubaival -, mint „Mark Twain az angollal”.

...
Kritika

Sara Collins hőse szabadságot és szerelmet remélt, de a legrosszabb várt az egykori rabszolgára

Kettős emberöléssel vádolnak egy színes bőrű nőt a viktoriánus Londonban, mindenki biztosra veszi a bűnösségét. De hogyan jutott el Frannie Langton a jamaicai cukornádültetvényről odáig, hogy egy előkelő hölgy bizalmasa és szeretője, majd a feltételezett gyilkosa legyen? Sara Collins regénye egyszerre love story, felemelkedés- és bukástörténet, melyért a szerző tavaly besöpörhette a legjobb debütkötetnek járó Costa-díjat.

...
Kritika

Pető Péternél egy hírben, ahogy egy regényben is benne van az élet

Pető Péter új regénye, a #halálka hírekből indul ki, bátran lép ki a saját buborékjából, hogy olyan fikcióvá váljon, ami rólunk és a magyar élethelyzetekről mesél, arról a világról, amiben soha nem lehetünk főszereplők. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Michel Houellebecq nem egy mém, a karantén meg nem katasztrófafilm

Érdemes jobban megismerni vagy megérteni Michel Houellebecq írót? Ez a kérdés foglalkoztatott az új Houellebecq-kötet, az Intervenciók 2020 olvasása közben.

...
Nagy

15 elképesztő tény Sir David Attenborough életéről

Ma ünnepli 95. születésnapját Sir David Attenborough, világhírű természettudós, aki arra tette fel az életét, hogy bemutassa nekünk a természet csodáit. Születésnapja alkalmából 15 érdekes tényt osztunk meg az életéről.

...
Alkotótárs

Tóth Krisztina: Aki ír, az fejben állandóan ezzel foglalkozik

Az ösztöndíjak lehetővé teszik azt, hogy az ember egy kicsit félrevonuljon - mondta Tóth Krisztina, a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj egyik zsűritagja.

...
Kritika

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

Stephen King legújabb kisregényei éppoly magával ragadóak, mint a korai regényei. Kapcsolatról, fausti alkuról, rajtunk kívül és belül állókról, valamint az önmagából kifordult világunkról mesél a Minél véresebb.

...
Nagy

Harag Anita: Anyának jókedve van (2.)

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2020-ban Harag Anita kapta meg az Évszakhoz képest hűvösebb című kötetért. Vasárnap, ebéd nálunk című tárcasorozatának ez a második része.

...
Nagy

Coco Chanelnek nem tetszett az élete, alkotott egy újat [zsebró]

Coco Chanel a világ mindmáig talán legismertebb divattervezője. Azonkívül, hogy forradalmasította a női divatot, számtalan stílus- és életmódtanácsot hagyott ránk. De az igazi inspriációt sokkal inkább ő maga jelenti, hihetetlen karriertörténete pedig minimum három fontos tanulsággal is szolgál. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Wéber Anikó: Amikor a gyerekeket alkotásra ösztönzi a művem, akkor vagyok a legboldogabb

Nekem az írás szerepjáték is - mondja Wéber Anikó, akinek olyan ifjúsági könyveket köszönhetünk, mint Az osztály vesztese és Az ellenállók vezére. Új rovatunkban írásról, gyerekkori kedvencekről, iskolai versengésekről és történelmi regényekről is beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Jean-Claude Mourlevat: Ritkán teszem fel a kérdést, vajon tetszeni fog-e

Az Astrid Lindgren-emlékdíjas Jean-Claude Mourlevat olyan szerző, aki mindig mindenben a maga útját járja, akárcsak a szereplői, akik szintén öntörvényű figurák és gyakran kilógnak az átlag mesehősök sorából. A francia írót olvasásról, vizualitásról, meghatározó könyvekről faggattuk.

...
Gyerekirodalom

Lázár Ervin 85 – A meseíró, aki a gyerekektől tanulta a legtöbbet

Nyolcvanöt évvel ezelőtt született Lázár Ervin, aki komolyan vette a meseírást, történeteit sokszor a gyerekei inspirálták, a nyelvvel pedig játszott és varázsolt egyszerre. A nagy meseíró alakját egykori interjúi révén és az Arcanum segítségével idézzük fel.

Olvass!
...
Beleolvasó

Nyolcvanéves nyomozók fejtik meg a nyugdíjasotthon gyilkossági ügyét

Az utóbbi idők egyik legnagyobb krimi szenzációja Richard Osman könyve, A csütörtöki nyomozóklub. A regény csak Angliában több mint egymillió példányban kelt el, Steven Spielberg pedig már le is csapott a filmjogokra. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Agatha Christie előtt tiszteleg debütáló krimijében Pavesi

Minden bűnügyi rejtély ugyanazon az egyszerű szabályrendszeren alapul: kell, hogy legyen egy áldozat. Egy tettes. Egy gyanúsított. Egy nyomozó. A többi csak játék ezekkel az összetevőkkel és lehetséges permutációikkal. Olvassatok bele Alex Pavesi új regényébe!

...
Beleolvasó

A partizánnők története gyökerestől megváltoztatja a holokausztról alkotott képet

Lengyel női ellenállók történetét meséli el Judy Batalion elképesztő könyve, amely teljesen új szemszögből mutatja be a holokauszt történetének egyik kevésbé ismert részét. Kik voltak a partizánnők? Miért felejtettük el őket? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ki írja majd meg a nagy járványverset?

Vida Kamilla első kötete, a Konstruktív bizalmatlansági indítvány friss és izgalmas, ráadásul a versektől nem idegen az önirónia. Olvassátok el a Nagy járványverset a közetből!

...
Beleolvasó

Yasmina Reza felfedi a hajszálrepedéseket az unalmasnak tűnő hétköznapokon

Yasmina Reza Renaudot-díjas regénye, a Babilon arról szól, mi történik, ha valaki a következményekkel nem számolva ki meri mondani a véleményét. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Houellebecq unortodox tippeket ad a bulizáshoz

Michel Houellebecq esszéit, publicisztikáit, interjúit gyűjti egybe az Intervenciók 2020: a gyakran provokatív,  melankolikus, elgondolkodtató szövegek a provence-i nyugdíjasoktól a világjárványon át az ünnepek megéléséig a legváltozatosabb témákat érintik.