Kosztolányi nagyszerű Wilder-szövege igazi kincs

Kosztolányi nagyszerű Wilder-szövege igazi kincs

„A Szent Lajos király hídja olyan alkotás, mely nem minden évben, de nem is minden évtizedben terem, egy gazdag írói egyéniség hiánytalan kifejezése" - írta Kosztolányi Thornton Wilder nagy sikerű regényéről, amelynek ő maga volt a fordítója. A könyv most új, zsebkönyvtári kiadásban jelent meg a Magvetőnél. Schmal Alexandra, a kötet felelős szerkesztője írt arról, mi mindenre kellett odafigyelni az új kiadásnál. 

Schmal Alexandra | 2020. augusztus 31. |

Most jelent meg új, zsebkönyvtári kiadásban a Magvető Kiadónál Thornton Wilder klasszikusa, a Szent Lajos király hídja Kosztolányi Dezső fordításában. A Magvető Zsebkönyvtár sorozat elsősorban olyan klasszikus regényeket kínál, amelyeket a most negyvenes-ötvenes éveiben járó korosztály kamaszkorában olvasott és nagyon szeretett, és amelyek ma viszonylag nehezen érhetők el, vagy számos kiadásban forognak ugyan közkézen, de kis méretben, zsebrevágható, könnyen magunkkal vihető kiadásuk nincs a piacon.

Wilder kisregénye esetében egy további szempont is felmerült: a mű magyarul Kosztolányi Dezső fordításában számos kiadást ért meg az évtizedek alatt, de mivel egyrészt a nyelvi lektorálás, kontrollszerkesztés az első kiadás idején még nem volt divat, s így hibák és hiányok maradtak a fordításban, másrészt a Kosztolányi-szöveg (éppen a nagy népszerűség, a sokféle magyar kiadás okán) jó néhány ponton szövegromlás áldozatául esett, most a különböző kiadások szövegvariánsainak egybevetésével némi pontosításra szorult.

Thornton Wilder
Szent Lajos király hídja
Ford.: Kosztolányi Dezső, Magvető, 2020, 160 oldal
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

A regény megjelenése (1927) után azonnal óriási sikert aratott Amerikában, egy évvel később Pulitzer-díjat kapott.

Kosztolányi is azonnal lelkesedett érte: „Ezt a regényt múltkor a kezembe adták. Írójáról, Thornton Wilderről mindössze annyit tudtam, hogy ifjúkorában éveket töltött Olaszországban, s ebből a könyvéből túl a tengeren naponta néhány ezer példányt adnak el. […] Világhíres regényét nagy meglepetésre ajzottan kezdtem olvasni. A várakozás kisebbíteni szokta a meglepetést. De itt meglepetésem oldalról oldalra fokozódott. A Szent Lajos király hídja olyan alkotás, mely nem minden évben, de nem is minden évtizedben terem, egy gazdag írói egyéniség hiánytalan kifejezése. Embereket hoz elém, olyan közel, hogy eláll a lélegzetem. Érzéseket közöl, oly közvetlenül, hogy arcomon végigcsorog a könny. Ez az író, úgy látszik, mindent tud rólunk és a művészetről, az életről, amit tudni lehetséges.”[1]

Kosztolányi fordítása a Révai Külföldi Mesterművei sorozatban jelent meg először magyarul 1928-ban (egy évvel az eredeti első megjelenés után). Utóbb még az ő életében, 1934-ben kiadták változatlan utánnyomásként, egybekötve Az androsi lány című regénnyel (az utóbbit Benedek Marcell fordította), majd 1944-ben ismét megjelent a Révainál, előszó gyanánt a fent idézett Kosztolányi-cikkel, amelyet egyébként most az új kiadás függelékben közöl.

A kisregényt a háború után először 1957-ben adta ki az Új Magyar (későbbi nevén Európa) Könyvkiadó. Kosztolányi – tehát egy irodalmi klasszikus – fordítói szerepe, az eredetihez való hűség követelménye és az eltérő szövegváltozatok sokaságának a ténye olyan elvi kérdéseket vet fel az új kiadások számára, amelyeket az 1957-es kötet felelős szerkesztője az akkori igényeknek megfelelően oldott meg: a nemrég elhunyt kiváló műfordító, Borbás Mária fontos javításokat eszközölt a szövegen, fordítási hibákat korrigált, hiányokat pótolt, ugyanakkor a kor szokása szerint egyes pontokon modernizálni igyekezett Kosztolányi stílusát.

Mivel az azóta eltelt évtizedekben megjelent kiadások mind a Borbás Mária által szerkesztett szöveget közölték egyre romló minőségben, elérkezettnek látszott az idő, hogy a kötet felelős szerkesztőjeként újra föltegyem az elvi kérdéseket. Az angol eredetit összevetettem az 1928-as első és az 1957-es javított kiadás szövegével, s ily módon egy Kosztolányi fordításához lehetőség szerint minél hűségesebb, ám ugyanakkor pontos és helyes szöveg állt elő. Ez volt a (kettős) cél: 

ha már van egy ilyen kincsünk, Kosztolányi nagyszerű Wilder-szövege, akkor szerezzük is vissza Kosztolányit, de a lehető legprecízebben, úgy, hogy az eredeti angol szöveg mondanivalója minél kevésbé csorbuljon.[2]

Néhány példa: a kisregény első oldalán szerepel a kötélhíd leírásában az összeábdált szó („Afféle vékony lécekből összeábdált bürü volt ez”), amely az 1957-es kiadás óta összeeszkábáltra változott – Kosztolányi szava most visszatér. A pesti diák- és kávéházi szókincs egy jeles képviselőjét is száműzték a szövegből: amikor Manuel lába megsérül, a testvére, Esteban a seborvos rendelésére óránként kínzó jeges borogatásokkal vegzálja, majd megesik a szíve a szenvedőn, és – Kosztolányinál – így szól hozzá: „…ezt az egyet elblicceljük. Nem akarok neked fájdalmat okozni, ezt az egyet inkább blicceljük el.” A szelídített változatban az elbliccel nem ment át a szűrőn, a semlegesnek érzett elmulaszt szóval helyettesítették („…ezt az egyet elmulasztjuk. Nem akarok neked fájdalmat okozni, ezt az egyet inkább mulasszuk el”).

Kosztolányi legérdekesebb félreolvasása a könyv egészén végighúzódik, számos helyen ismétlődik, és az 1957-es kiadásban sem tisztázódott, így 1928 óta mindeddig zavart okozott a különböző szövegverziókban: a könyv egyik fontos szereplőjét, a Santa María Rosa de las Rosas zárda fejedelemasszonyát, Madre María del Pilart (’María del Pilar anyát’) a zárda nevével egybeolvasztva „a María del Pilar zárda fejedelemasszonya”-ként, „a María del Pilar főnöknője”-ként emlegette a magyar szöveg. Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy a figyelmes olvasó a zárda kétféle megnevezésével találkozhatott a fordításban, ha ugyan némi fejtörés után sikerült rájönnie, hogy egyazon zárdáról, a Santa María Rosa de las Rosasról van szó.

Ezek a példák talán érzékeltetik, hogy mindeddig a mű iránti, idestova száz év óta töretlen magyarországi rajongás sem segített abban, hogy rendelkezésünkre álljon a Kosztolányi-szöveg letisztogatott és a szükséges helyeken pontosított verziója. Az ezzel kapcsolatos elvi feladatot egy zsebkönyvkiadás nem vállalhatta teljes filológiai mélységeiben, ugyanakkor reményeim szerint sikerült további lépéseket tenni mind az eredetihez való hűség, mind pedig annak a gazdagságnak a megőrzése felé, amelyet e klasszikus regény Kosztolányi-féle fordítása jelent.

[1] Kosztolányi 1928-ban írta ezt a cikket, melyet az év decemberében közölt a Pesti Hirlap, majd 1929 januárjában a kolozsvári Pásztortűz. Az 1944-es Révai-kiadáshoz Wilder címmel valószínűleg a Kosztolányi újságcikkeiből könyvsorozatot szerkesztő Illyés Gyula tanácsára illesztették előszó gyanánt, majd a későbbi kiadásokból, egészen mostanáig, már rendre kimaradt.

[2] Köszönettel tartozom Józan Ildikónak és Takács Lászlónak szíves segítségükért.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rumban és szómágiában ázik a havannai éjszaka

Híres kaszinók, éjszakai bárok, gazdag amerikaiakkal teli szállodák várják az olvasót a „kubai Ulysessnek” is nevezett Trükkös tigristrióban, de nem csak emiatt emlékezetes a regény, amelyben Guillermo Cabrera Infante úgy bánik a spanyollal - pontosabban a kubaival -, mint „Mark Twain az angollal”.

...
Kritika

Sara Collins hőse szabadságot és szerelmet remélt, de a legrosszabb várt az egykori rabszolgára

Kettős emberöléssel vádolnak egy színes bőrű nőt a viktoriánus Londonban, mindenki biztosra veszi a bűnösségét. De hogyan jutott el Frannie Langton a jamaicai cukornádültetvényről odáig, hogy egy előkelő hölgy bizalmasa és szeretője, majd a feltételezett gyilkosa legyen? Sara Collins regénye egyszerre love story, felemelkedés- és bukástörténet, melyért a szerző tavaly besöpörhette a legjobb debütkötetnek járó Costa-díjat.

...
Kritika

Pető Péternél egy hírben, ahogy egy regényben is benne van az élet

Pető Péter új regénye, a #halálka hírekből indul ki, bátran lép ki a saját buborékjából, hogy olyan fikcióvá váljon, ami rólunk és a magyar élethelyzetekről mesél, arról a világról, amiben soha nem lehetünk főszereplők. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Szabados Ági a megtakarításait egy álomba fektette, megnyitotta könyvesboltját

A függetlenség áráról, az álomba történő befektetésről és a piaci szabályok felrúgásáról beszélgettünk Szabados Ágival, aki Libertine néven könyvesboltot és kiadót indított.

...
Nagy

Presser memoárja egy korszak tablója [zsebró]

John Lennon zongorája, Abbey Road, tokiói telefonok, világhírű zenészek, NDK-s lányok – ugyanakkor disszidáló barátok, meg- és kihallgatások, elmismásolt gázsik, Lee farmerek, tűrések, tiltások. Megjelent Presser Gábor önéletírása a Helikon Kiadónál.

...
Nagy

30 éves a Total Recall - Az emlékmás

30 éves a Philip K. Dick novellájából készült kultklasszikus, amelyben Arnold Schwarzenegger levegőzik egyet a Marson. Vagy nem. Mindenesetre egyszerre rémisztő és izgalmas (na meg nagyon ismerős) Dick jövőképe, amelyben a személyes tapasztalatot felülírják a mesterséges emlékek.

...
Kritika

Háy János megírta a legkeményebb karantént, az életet

A pénz hatalmáról, az értékek hiányáról, a család széteséséről, egy társadalom kisiklásáról szól Háy János új, sodróan izgalmas regénye, A cégvezető, ami a hét könyve.

...
Kritika

A járványok megmutatják, hogy az ember egyáltalán nem ura a természetnek

Mi is lenne jobb olvasmány 2020-ban, mint egy sci-fi, amelyben egy rejtélyes vírus kezdi tizedelni az embereket, miközben közeleg a világvége? R. J. Hendon (Juhász Roland) új könyve, a Gyomláló teljesen eltalálta az idei év hangulatát.

...
Nagy

A Pilátusban akkor kezdődik az igazi dráma, amikor lehull az álarc

Szabó Magda Pilátusának hősei minden igyekezetük dacára nem találják az egymáshoz vezető érzelmi utat. A regényből tévéfilm készült, a rendezővel, Dombrovszky Lindával pedig az eredeti könyvről, a színészek kiválasztásáról és Szabó Magda debreceni kultuszáról is beszélgettünk.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Varró Dániel Diótörőjébe időnként belecsúszik a 21. század

Varró Dániel verses mesében dolgozta fel az egyik legnagyobb karácsonyi klasszikust, melyhez Szegedi Katalin gondolta újra a Diótörő figuráját.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó új meséje sokaknak jelenthet fogódzót

Egy kiszáradt kút és egy tölgyfa történetét mondja el legújabb könyvében Boldizsár Ildikó, aki mindeközben mesél együttműködésről és egymásra utaltságról is. A Hogyan szerzett vizet a kiszáradt kút című kötetet Rofusz Kinga illusztrálta.

...
Gyerekirodalom

Az Agymenők Amyje segít a lányoknak felnőni

Mayim Bialik, az Agymenők sztárja első könyvében tudományos tények, saját történetei és az élet során felszedett bölcsessége segítségével mesél a nővé válás folyamatáról. Olvass bele!

Olvass!
...
Beleolvasó

Kolosi Tamás: Kádár-idézetet nem fogok a szövegbe beleilleszteni

A Tények és Tanúk sorozatban jelent meg a Kolosi Tamással készített életútinterjú, amiből egy részletet közlünk: 70-es évek, szociológia és Kádár-rendszer és a nem létező szegénység.

...
Beleolvasó

J. D. Barker misztikus thrillerében egy laboratóriumban nevelt kisfiú hozza ránk a frászt

J. D. Barker új krimijében egy titokzatos kislány, egy sikátorban talált holttest és egy laboratóriumban nevelt kisfiú története kapcsolódik össze. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Csáth Gézát az apja alaposan lekapta a tíz körméről

Csáth Géza levelezéséből megismerhetjük a családtagjaihoz fűződő viszonyát, irodalmi és művészeti kapcsolati hálóját. A Smaragd asztal levelei között van az is, amelyet idősebb Brenner József írt fiának.

...
Beleolvasó

Aciman hősének döntenie kell a Harvard elvont világa és egy különleges barátság közt

Szólíts a neveden, a Találj rám!, a Nyolc fehér éjszaka világhírű amerikai írójának regénye egy egyiptomi zsidó fiú és egy szenvedélyes arab taxisofőr különleges kapcsolatáról szól - és arról, hogy kettejük barátsága hogyan változtatja meg a fiatalember életét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az amerikai-mexikói határon illegálisan átkelő gyerekek többsége sosem ér célba

Személyes tapasztalatok ihlették Valeria Luiselli első regényét, amely a családjuktól elszakított, menekült gyerekek sorsáról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ulickaja harmincöt évesen megírta, hogyan kezeli egy autoriter állam a járványveszélyt

Ljudmila Ulickaja új könyve arról szól, mekkora tragédiát okozhat egy rosszul viselt maszk, hogyan kezeli egy autoriter állam a járványveszélyt, és hogyan ismétli a történelem folyamatosan önmagát. Olvass bele!