Dumpf Endre: Panala 70

(közzéteszi: Mesterházy Balázs)

Caplatok otellószívemet cipelem
megdobolok masnirá teker cselem
csomolom bensőm leg szépséges ruhámban
hurok vidor gordiusz megnyúlásban
büfémbe mennydörgök úgy iramolok
a patika mellé rángatós rekurvált térdem vacog
fekete mamuszom pepita köveken majdnem kopog
magam elé csúszok belesuttogok a levegőbe

PaNaLla 70! szinte hihetetlen
lázongó zagymáz izgalomban

be is vettem két PaNadoL extrát
a filmtabletta felkúszik a szájpadlás
fenekére keserű nyelet gyertyaláng
fellobogok hamvad ó! cigarettám
végem őszülő vátesztekintetem az égbe
felemelem és büfésnőmet megkérdem
tojásból van-é ama tündöklő krémes
zománc héjú fényellés kétszer is megnézem
szakértőlegott már a sorban úgy vélem
a napba lehet nézni de nem őreája
krémesek királya krém mesék noteszfirkába
pudingremegéses a sárgája napfellele
tenyeremben papírzizgés selyemnek bök a hegye
könny tolul lassan liftező két vájú szemembe
mígenaztán a szobában megprüszkölök
lehetetlen felfordulok és nem térülök
magamhoz a hűtő karimáig van tele
meghajló rácsozat joghurtos perem
kiesik a Rudi túlcsordul a menny
cserében hagyott lelkemnek jeges széfje
végvár ötletem nővérke buksza szobájában
a személyzet heveny hűtőjében elfér-e
vajh pelenkás kezei ha benyúlnak mélyen
a fennséges ünnepi morzsalékos ostyaropp
zsiráf nyakam a folyosón meglobog
mert Lajosnak kinti költőtársnak
ma egész a nap úgyhogy hrabál van
reménylem estéig eljön vagy dehogy
fogaim közt turbékos szalvétával
ezen kattogok ontok logikailag
porcukor hófedőn kacskázik a felirat

legyen most egyszerűen annyi:
istenke éltessen drága
Lajos, Nagy Parti!
Köszönt Endréd
kórházvégi létiparos jampid