A Duna egy metafora, amely összeköti a régió irodalmát

Hogyan határozza meg és köti össze a Duna az általa érintett országok kultúráját, irodalmát? Egyáltalán miért vált ilyen jelentős hatásúvá a folyó ebben a régióban? Hogyan jelenik meg az egyes alkotásokban? Többek közt ezekről a kérdésekről esett szó tegnap délután a Panodyssey Café első alkalmán.

Forgách Kinga | 2022. november 09. |

Októberben a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatkozott be a francia Panodyssey projekt, melynek célkitűzése egy olyan platform létrehozása, melyen a szerzőknek lehetőségük van saját írásaik közvetlen megosztására, egymás közötti kollaborációra,  közösségek kialakítására és egyéni tartalmaik monetizálására is (részletesebben a kezdeményezésről itt írtunk). A projekthez kapcsolódva tegnap rendezték meg a Panodyssey Café nemzetközi rendezvénysorozat első alkalmát a Tompa17-ben. Az est témája a dunai irodalom volt, az angol nyelven zajló beszélgetésen Karádi Éva és Závada Péter vett részt, az eseményt Ruff Orsolya moderálta.

„Hogy mi a Duna, azt én mondom meg” – hangzott el a beszélgetés elején az idézet Esterházy Péter, a Hahn-Hahn grófnő pillantása című könyvéből. Ruff Orsolya elsőként azt kérdezte a résztvevőktől, hogy ők hogyan viszonyulnak a Duna-képhez, milyen személyes vagy irodalmi élményeik vannak a Dunáról. Több vers, regényrészlet is felmerült, amelyben megjelenik a folyó, például József Attila A Dunánál című verse („Mintha szivemből folyt volna tova, / zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”). Karádi Éva Ady Endre Magyar jakobinus dala című versét említette („Dunának, Oltnak egy a hangja”), és hangsúlyozta,

a Duna nem csak a mienk, nagyon európai folyó, amely összeköti a Nyugatot a Kelettel, és bizonyos értelemben az Északot is a Déllel.

Arra a kérdésre, hogy vajon a Dunának van-e különleges szerepe a magyar irodalomban, Závada Péter azt felelte, minden bizonnyal van, több példát is mondott, említette Nádas Péter legutóbbi regényét, amelyben egy lenyűgöző Duna-jelenet van, Térey Jánostól az Árvízi stanzákat, de eszébe jutott Jókai Az arany embere és Jules Verne A dunai hajósa is.

Az írott szövegek YouTube-ja - bemutatkozott a Margón a Panodyssey projekt
Az írott szövegek YouTube-ja - bemutatkozott a Margón a Panodyssey projekt

Milyen lehetőségei vannak a szerzőknek publikálásra és bevételi forrásokra a hagyományos könyvkiadás-folyóiratpublikáció tengelyen túl? Koldulás-e ha a szerző az olvasói hozzájárulásra épít? Létre lehet-e új közösségi médiaplatformot hozni úgy, hogy az kiegészítse és ne felülírja a bevett kiadói rendszert? Mit tehet a szerző, hogy megőrizze függetlenségét, ne adja el magát és meg is éljen abból, hogy szövegeket ír? Ezekre a kérdésekre adható válasz a francia Panodyssey projekt, amelynek magyarországi bevezető rendezvényén jártunk a Magón és ahol parázs vita alakult ki a fenti kérdésekben is. Beszámolónk.

Fotó: Kováts Zsófia

Tovább olvasok

Karádi Éva ezt követően arról beszélt, hogy amikor a dunai irodalomról van szó, gondolhatunk azokra a művekre, amelyekben tematikusan megjelenik a folyó, de magára a dunai régió irodalmára is. Szerinte a hasonlóságokat akkor tudjuk észrevenni, ha születnek fordítások, a feladatunk az, hogy párbeszédbe hozzuk egymással a szövegeinket. Több olyan projektet, antológiát is megemlített, amely az elmúlt években ezt a célt igyekezett szem előtt tartani. Beszélt a Lettre Internationalról, a Bábel webantológiáról, a Dunafesztről, a V4 országok irodalmát bemutató Visegrad Magic Cube-ról és számos olyan kezdeményezésről, amelynek a célja az volt, hogy a térség irodalmát lefordítsák és elérhetővé tegyék. Závada Péter ehhez csatlakozva a Versopolist említette, valamint a PesTextet.

A résztvevők megegyeztek abban, hogy

bár kis ország vagyunk és kis nyelv, a dunai régió sok lehetőséget tartogat.

Szóba került, hogy a Duna összeköt városokat, de emellett a folyó egy metafora is az időre, valamint szimbóluma az ember és természet kapcsolatának. Felmerült a kérdés, hogy a dunai irodalom vajon azoknak is érdekes lehet-e, akik nem itt élnek, nem ismerik a folyót. Karádi Éva erre azt válaszolta, hogy az irodalom arról szól, hogy empátiát generáljon és segítsen elképzelni más dolgokat, mint amiket mi magunk tapasztalunk. Példaként említette Esther Kinsky könyvét a Temzéről, amelyben felfedezhetünk hasonlóságokat. Závada Péter pedig egy brazil írót emlegetett, aki könyvet írt Budapestről (Chico Buarque: Budapest).

Panodyssey - Nemzetközi közösségi felületen publikálhatnak az írók
Panodyssey - Nemzetközi közösségi felületen publikálhatnak az írók

A 2022-es Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron mutatkozik be a Panodyssey projekt: ennek fő célkitűzése egy olyan nemzetközi közösségi oldal létrehozása, amelyen a felhasználóknak lehetőségük van saját írásaik közvetlen megosztására és akár monetizálására is - azaz az írók pénzt kereshetnek vele.

Tovább olvasok

A Duna-menti országok irodalmával kapcsolatban Karádi Éva azt mondta, Ausztriából a legfontosabb szövegeket általában le szokták fordítani, Szlovákiával pedig az utóbbi időben szoros a kapcsolat. Szerinte azt sem szabad elfelejteni, hogy

a magyar határokon túl is élnek magyarok, és az ott élő emberek nagyon fontos hidakat képeznek,

segítenek a fordításban, erős a recepció is, példaként a BÁZIS Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület munkáját említette. Szó esett arról is, hogy a dunai régió abban is segíthet, hogy a magyar könyvek eljussanak a nemzetközi könyvpiacra, mert Ausztria és Németország figyel a magyar irodalomra, és ami németül megjelenik, azt általában később más nyelvekre is lefordítják.

Az esemény végén a színházak helyzetéről is szó volt, és arról, hogy mennyire tudnak részt venni a hazai társulatok a nemzetközi körforgásban. Závada Péter említett olyan alkotókat, akiknek van kapcsolata a külföldi közösséggel (Bodó Viktor, Mundruczó Kornél, Schilling Árpád, Polgár Csaba), ugyanakkor hozzátette, hogy ők már jellemzően nem Magyarországon élnek. A támogatási rendszer pedig jelenleg itthon nagyon problematikus, kevés a lehetőség, így nehéz bekerülni az európai vérkeringésbe.

Szerk.: Király Edit, Olivia Spiridon
A folyó - Egy másfajta Duna
Kalligram, 2022, 524 oldal
Király Edit (szerk.), Olivia Spiridon (szerk.): A folyó könyv

Az est végül egy Esterházy-idézettel zárult: „A Duna az nem valami, nem a vize, nem a vízmolekulái, nem a veszedelmes mederviszonyok, a Duna az egész, a Duna a forma.” Karádi Éva pedig felolvasott egy részletet A folyó című antológiából, amely idén ősszel jelent meg a Kalligram kiadónál. A rendezvény teljes egészében visszanézhető itt:

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Az írott szövegek YouTube-ja - bemutatkozott a Margón a Panodyssey projekt

Milyen lehetőségei vannak a szerzőknek publikálásra és bevételi forrásokra a hagyományos könyvkiadás-folyóiratpublikáció tengelyen túl? Koldulás-e ha a szerző az olvasói hozzájárulásra épít? Létre lehet-e új közösségi médiaplatformot hozni úgy, hogy az kiegészítse és ne felülírja a bevett kiadói rendszert? Mit tehet a szerző, hogy megőrizze függetlenségét, ne adja el magát és meg is éljen abból, hogy szövegeket ír? Ezekre a kérdésekre adható válasz a francia Panodyssey projekt, amelynek magyarországi bevezető rendezvényén jártunk a Magón és ahol parázs vita alakult ki a fenti kérdésekben is. Beszámolónk.

Fotó: Kováts Zsófia

...
Hírek

Panodyssey - Nemzetközi közösségi felületen publikálhatnak az írók

A 2022-es Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron mutatkozik be a Panodyssey projekt: ennek fő célkitűzése egy olyan nemzetközi közösségi oldal létrehozása, amelyen a felhasználóknak lehetőségük van saját írásaik közvetlen megosztására és akár monetizálására is - azaz az írók pénzt kereshetnek vele.

...
Nagy

A Duna őslény, istenség - Vaktérkép // Dunakanyar

Képzeljünk el egy országot, ahol az olvasás iránytű. Péterfy Gergely és Szálinger Balázs a Dunakanyart mutatja be. Autózás és irodalom, ez a Vaktérkép.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.