A Duna egy metafora, amely összeköti a régió irodalmát

Hogyan határozza meg és köti össze a Duna az általa érintett országok kultúráját, irodalmát? Egyáltalán miért vált ilyen jelentős hatásúvá a folyó ebben a régióban? Hogyan jelenik meg az egyes alkotásokban? Többek közt ezekről a kérdésekről esett szó tegnap délután a Panodyssey Café első alkalmán.

Forgách Kinga | 2022. november 09. |

Októberben a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatkozott be a francia Panodyssey projekt, melynek célkitűzése egy olyan platform létrehozása, melyen a szerzőknek lehetőségük van saját írásaik közvetlen megosztására, egymás közötti kollaborációra,  közösségek kialakítására és egyéni tartalmaik monetizálására is (részletesebben a kezdeményezésről itt írtunk). A projekthez kapcsolódva tegnap rendezték meg a Panodyssey Café nemzetközi rendezvénysorozat első alkalmát a Tompa17-ben. Az est témája a dunai irodalom volt, az angol nyelven zajló beszélgetésen Karádi Éva és Závada Péter vett részt, az eseményt Ruff Orsolya moderálta.

„Hogy mi a Duna, azt én mondom meg” – hangzott el a beszélgetés elején az idézet Esterházy Péter, a Hahn-Hahn grófnő pillantása című könyvéből. Ruff Orsolya elsőként azt kérdezte a résztvevőktől, hogy ők hogyan viszonyulnak a Duna-képhez, milyen személyes vagy irodalmi élményeik vannak a Dunáról. Több vers, regényrészlet is felmerült, amelyben megjelenik a folyó, például József Attila A Dunánál című verse („Mintha szivemből folyt volna tova, / zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”). Karádi Éva Ady Endre Magyar jakobinus dala című versét említette („Dunának, Oltnak egy a hangja”), és hangsúlyozta,

a Duna nem csak a mienk, nagyon európai folyó, amely összeköti a Nyugatot a Kelettel, és bizonyos értelemben az Északot is a Déllel.

Arra a kérdésre, hogy vajon a Dunának van-e különleges szerepe a magyar irodalomban, Závada Péter azt felelte, minden bizonnyal van, több példát is mondott, említette Nádas Péter legutóbbi regényét, amelyben egy lenyűgöző Duna-jelenet van, Térey Jánostól az Árvízi stanzákat, de eszébe jutott Jókai Az arany embere és Jules Verne A dunai hajósa is.

Az írott szövegek YouTube-ja - bemutatkozott a Margón a Panodyssey projekt
Az írott szövegek YouTube-ja - bemutatkozott a Margón a Panodyssey projekt
Tovább olvasok

Karádi Éva ezt követően arról beszélt, hogy amikor a dunai irodalomról van szó, gondolhatunk azokra a művekre, amelyekben tematikusan megjelenik a folyó, de magára a dunai régió irodalmára is. Szerinte a hasonlóságokat akkor tudjuk észrevenni, ha születnek fordítások, a feladatunk az, hogy párbeszédbe hozzuk egymással a szövegeinket. Több olyan projektet, antológiát is megemlített, amely az elmúlt években ezt a célt igyekezett szem előtt tartani. Beszélt a Lettre Internationalról, a Bábel webantológiáról, a Dunafesztről, a V4 országok irodalmát bemutató Visegrad Magic Cube-ról és számos olyan kezdeményezésről, amelynek a célja az volt, hogy a térség irodalmát lefordítsák és elérhetővé tegyék. Závada Péter ehhez csatlakozva a Versopolist említette, valamint a PesTextet.

A résztvevők megegyeztek abban, hogy

bár kis ország vagyunk és kis nyelv, a dunai régió sok lehetőséget tartogat.

Szóba került, hogy a Duna összeköt városokat, de emellett a folyó egy metafora is az időre, valamint szimbóluma az ember és természet kapcsolatának. Felmerült a kérdés, hogy a dunai irodalom vajon azoknak is érdekes lehet-e, akik nem itt élnek, nem ismerik a folyót. Karádi Éva erre azt válaszolta, hogy az irodalom arról szól, hogy empátiát generáljon és segítsen elképzelni más dolgokat, mint amiket mi magunk tapasztalunk. Példaként említette Esther Kinsky könyvét a Temzéről, amelyben felfedezhetünk hasonlóságokat. Závada Péter pedig egy brazil írót emlegetett, aki könyvet írt Budapestről (Chico Buarque: Budapest).

Panodyssey - Nemzetközi közösségi felületen publikálhatnak az írók
Panodyssey - Nemzetközi közösségi felületen publikálhatnak az írók

A 2022-es Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron mutatkozik be a Panodyssey projekt: ennek fő célkitűzése egy olyan nemzetközi közösségi oldal létrehozása, amelyen a felhasználóknak lehetőségük van saját írásaik közvetlen megosztására és akár monetizálására is - azaz az írók pénzt kereshetnek vele.

Tovább olvasok

A Duna-menti országok irodalmával kapcsolatban Karádi Éva azt mondta, Ausztriából a legfontosabb szövegeket általában le szokták fordítani, Szlovákiával pedig az utóbbi időben szoros a kapcsolat. Szerinte azt sem szabad elfelejteni, hogy

a magyar határokon túl is élnek magyarok, és az ott élő emberek nagyon fontos hidakat képeznek,

segítenek a fordításban, erős a recepció is, példaként a BÁZIS Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület munkáját említette. Szó esett arról is, hogy a dunai régió abban is segíthet, hogy a magyar könyvek eljussanak a nemzetközi könyvpiacra, mert Ausztria és Németország figyel a magyar irodalomra, és ami németül megjelenik, azt általában később más nyelvekre is lefordítják.

Az esemény végén a színházak helyzetéről is szó volt, és arról, hogy mennyire tudnak részt venni a hazai társulatok a nemzetközi körforgásban. Závada Péter említett olyan alkotókat, akiknek van kapcsolata a külföldi közösséggel (Bodó Viktor, Mundruczó Kornél, Schilling Árpád, Polgár Csaba), ugyanakkor hozzátette, hogy ők már jellemzően nem Magyarországon élnek. A támogatási rendszer pedig jelenleg itthon nagyon problematikus, kevés a lehetőség, így nehéz bekerülni az európai vérkeringésbe.

Szerk.: Király Edit, Olivia Spiridon
A folyó - Egy másfajta Duna
Kalligram, 2022, 524 oldal
Király Edit (szerk.), Olivia Spiridon (szerk.): A folyó könyv

Az est végül egy Esterházy-idézettel zárult: „A Duna az nem valami, nem a vize, nem a vízmolekulái, nem a veszedelmes mederviszonyok, a Duna az egész, a Duna a forma.” Karádi Éva pedig felolvasott egy részletet A folyó című antológiából, amely idén ősszel jelent meg a Kalligram kiadónál. A rendezvény teljes egészében visszanézhető itt:

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Az írott szövegek YouTube-ja - bemutatkozott a Margón a Panodyssey projekt

Milyen lehetőségei vannak a szerzőknek publikálásra és bevételi forrásokra a hagyományos könyvkiadás-folyóiratpublikáció tengelyen túl? Koldulás-e ha a szerző az olvasói hozzájárulásra épít? Létre lehet-e új közösségi médiaplatformot hozni úgy, hogy az kiegészítse és ne felülírja a bevett kiadói rendszert? Mit tehet a szerző, hogy megőrizze függetlenségét, ne adja el magát és meg is éljen abból, hogy szövegeket ír? Ezekre a kérdésekre adható válasz a francia Panodyssey projekt, amelynek magyarországi bevezető rendezvényén jártunk a Magón és ahol parázs vita alakult ki a fenti kérdésekben is. Beszámolónk.

Fotó: Kováts Zsófia

...
Hírek

Panodyssey - Nemzetközi közösségi felületen publikálhatnak az írók

A 2022-es Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron mutatkozik be a Panodyssey projekt: ennek fő célkitűzése egy olyan nemzetközi közösségi oldal létrehozása, amelyen a felhasználóknak lehetőségük van saját írásaik közvetlen megosztására és akár monetizálására is - azaz az írók pénzt kereshetnek vele.

...
Nagy

A Duna őslény, istenség - Vaktérkép // Dunakanyar

Képzeljünk el egy országot, ahol az olvasás iránytű. Péterfy Gergely és Szálinger Balázs a Dunakanyart mutatja be. Autózás és irodalom, ez a Vaktérkép.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.