A Duna egy metafora, amely összeköti a régió irodalmát

Hogyan határozza meg és köti össze a Duna az általa érintett országok kultúráját, irodalmát? Egyáltalán miért vált ilyen jelentős hatásúvá a folyó ebben a régióban? Hogyan jelenik meg az egyes alkotásokban? Többek közt ezekről a kérdésekről esett szó tegnap délután a Panodyssey Café első alkalmán.

Forgách Kinga | 2022. november 09. |

Októberben a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatkozott be a francia Panodyssey projekt, melynek célkitűzése egy olyan platform létrehozása, melyen a szerzőknek lehetőségük van saját írásaik közvetlen megosztására, egymás közötti kollaborációra,  közösségek kialakítására és egyéni tartalmaik monetizálására is (részletesebben a kezdeményezésről itt írtunk). A projekthez kapcsolódva tegnap rendezték meg a Panodyssey Café nemzetközi rendezvénysorozat első alkalmát a Tompa17-ben. Az est témája a dunai irodalom volt, az angol nyelven zajló beszélgetésen Karádi Éva és Závada Péter vett részt, az eseményt Ruff Orsolya moderálta.

„Hogy mi a Duna, azt én mondom meg” – hangzott el a beszélgetés elején az idézet Esterházy Péter, a Hahn-Hahn grófnő pillantása című könyvéből. Ruff Orsolya elsőként azt kérdezte a résztvevőktől, hogy ők hogyan viszonyulnak a Duna-képhez, milyen személyes vagy irodalmi élményeik vannak a Dunáról. Több vers, regényrészlet is felmerült, amelyben megjelenik a folyó, például József Attila A Dunánál című verse („Mintha szivemből folyt volna tova, / zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”). Karádi Éva Ady Endre Magyar jakobinus dala című versét említette („Dunának, Oltnak egy a hangja”), és hangsúlyozta,

a Duna nem csak a mienk, nagyon európai folyó, amely összeköti a Nyugatot a Kelettel, és bizonyos értelemben az Északot is a Déllel.

Arra a kérdésre, hogy vajon a Dunának van-e különleges szerepe a magyar irodalomban, Závada Péter azt felelte, minden bizonnyal van, több példát is mondott, említette Nádas Péter legutóbbi regényét, amelyben egy lenyűgöző Duna-jelenet van, Térey Jánostól az Árvízi stanzákat, de eszébe jutott Jókai Az arany embere és Jules Verne A dunai hajósa is.

Az írott szövegek YouTube-ja - bemutatkozott a Margón a Panodyssey projekt
Az írott szövegek YouTube-ja - bemutatkozott a Margón a Panodyssey projekt

Milyen lehetőségei vannak a szerzőknek publikálásra és bevételi forrásokra a hagyományos könyvkiadás-folyóiratpublikáció tengelyen túl? Koldulás-e ha a szerző az olvasói hozzájárulásra épít? Létre lehet-e új közösségi médiaplatformot hozni úgy, hogy az kiegészítse és ne felülírja a bevett kiadói rendszert? Mit tehet a szerző, hogy megőrizze függetlenségét, ne adja el magát és meg is éljen abból, hogy szövegeket ír? Ezekre a kérdésekre adható válasz a francia Panodyssey projekt, amelynek magyarországi bevezető rendezvényén jártunk a Magón és ahol parázs vita alakult ki a fenti kérdésekben is. Beszámolónk.

Fotó: Kováts Zsófia

Tovább olvasok

Karádi Éva ezt követően arról beszélt, hogy amikor a dunai irodalomról van szó, gondolhatunk azokra a művekre, amelyekben tematikusan megjelenik a folyó, de magára a dunai régió irodalmára is. Szerinte a hasonlóságokat akkor tudjuk észrevenni, ha születnek fordítások, a feladatunk az, hogy párbeszédbe hozzuk egymással a szövegeinket. Több olyan projektet, antológiát is megemlített, amely az elmúlt években ezt a célt igyekezett szem előtt tartani. Beszélt a Lettre Internationalról, a Bábel webantológiáról, a Dunafesztről, a V4 országok irodalmát bemutató Visegrad Magic Cube-ról és számos olyan kezdeményezésről, amelynek a célja az volt, hogy a térség irodalmát lefordítsák és elérhetővé tegyék. Závada Péter ehhez csatlakozva a Versopolist említette, valamint a PesTextet.

A résztvevők megegyeztek abban, hogy

bár kis ország vagyunk és kis nyelv, a dunai régió sok lehetőséget tartogat.

Szóba került, hogy a Duna összeköt városokat, de emellett a folyó egy metafora is az időre, valamint szimbóluma az ember és természet kapcsolatának. Felmerült a kérdés, hogy a dunai irodalom vajon azoknak is érdekes lehet-e, akik nem itt élnek, nem ismerik a folyót. Karádi Éva erre azt válaszolta, hogy az irodalom arról szól, hogy empátiát generáljon és segítsen elképzelni más dolgokat, mint amiket mi magunk tapasztalunk. Példaként említette Esther Kinsky könyvét a Temzéről, amelyben felfedezhetünk hasonlóságokat. Závada Péter pedig egy brazil írót emlegetett, aki könyvet írt Budapestről (Chico Buarque: Budapest).

Panodyssey - Nemzetközi közösségi felületen publikálhatnak az írók
Panodyssey - Nemzetközi közösségi felületen publikálhatnak az írók

A 2022-es Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron mutatkozik be a Panodyssey projekt: ennek fő célkitűzése egy olyan nemzetközi közösségi oldal létrehozása, amelyen a felhasználóknak lehetőségük van saját írásaik közvetlen megosztására és akár monetizálására is - azaz az írók pénzt kereshetnek vele.

Tovább olvasok

A Duna-menti országok irodalmával kapcsolatban Karádi Éva azt mondta, Ausztriából a legfontosabb szövegeket általában le szokták fordítani, Szlovákiával pedig az utóbbi időben szoros a kapcsolat. Szerinte azt sem szabad elfelejteni, hogy

a magyar határokon túl is élnek magyarok, és az ott élő emberek nagyon fontos hidakat képeznek,

segítenek a fordításban, erős a recepció is, példaként a BÁZIS Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület munkáját említette. Szó esett arról is, hogy a dunai régió abban is segíthet, hogy a magyar könyvek eljussanak a nemzetközi könyvpiacra, mert Ausztria és Németország figyel a magyar irodalomra, és ami németül megjelenik, azt általában később más nyelvekre is lefordítják.

Az esemény végén a színházak helyzetéről is szó volt, és arról, hogy mennyire tudnak részt venni a hazai társulatok a nemzetközi körforgásban. Závada Péter említett olyan alkotókat, akiknek van kapcsolata a külföldi közösséggel (Bodó Viktor, Mundruczó Kornél, Schilling Árpád, Polgár Csaba), ugyanakkor hozzátette, hogy ők már jellemzően nem Magyarországon élnek. A támogatási rendszer pedig jelenleg itthon nagyon problematikus, kevés a lehetőség, így nehéz bekerülni az európai vérkeringésbe.

Szerk.: Király Edit, Olivia Spiridon
A folyó - Egy másfajta Duna
Kalligram, 2022, 524 oldal
Király Edit (szerk.), Olivia Spiridon (szerk.): A folyó könyv

Az est végül egy Esterházy-idézettel zárult: „A Duna az nem valami, nem a vize, nem a vízmolekulái, nem a veszedelmes mederviszonyok, a Duna az egész, a Duna a forma.” Karádi Éva pedig felolvasott egy részletet A folyó című antológiából, amely idén ősszel jelent meg a Kalligram kiadónál. A rendezvény teljes egészében visszanézhető itt:

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Az írott szövegek YouTube-ja - bemutatkozott a Margón a Panodyssey projekt

Milyen lehetőségei vannak a szerzőknek publikálásra és bevételi forrásokra a hagyományos könyvkiadás-folyóiratpublikáció tengelyen túl? Koldulás-e ha a szerző az olvasói hozzájárulásra épít? Létre lehet-e új közösségi médiaplatformot hozni úgy, hogy az kiegészítse és ne felülírja a bevett kiadói rendszert? Mit tehet a szerző, hogy megőrizze függetlenségét, ne adja el magát és meg is éljen abból, hogy szövegeket ír? Ezekre a kérdésekre adható válasz a francia Panodyssey projekt, amelynek magyarországi bevezető rendezvényén jártunk a Magón és ahol parázs vita alakult ki a fenti kérdésekben is. Beszámolónk.

Fotó: Kováts Zsófia

...
Hírek

Panodyssey - Nemzetközi közösségi felületen publikálhatnak az írók

A 2022-es Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron mutatkozik be a Panodyssey projekt: ennek fő célkitűzése egy olyan nemzetközi közösségi oldal létrehozása, amelyen a felhasználóknak lehetőségük van saját írásaik közvetlen megosztására és akár monetizálására is - azaz az írók pénzt kereshetnek vele.

...
Nagy

A Duna őslény, istenség - Vaktérkép // Dunakanyar

Képzeljünk el egy országot, ahol az olvasás iránytű. Péterfy Gergely és Szálinger Balázs a Dunakanyart mutatja be. Autózás és irodalom, ez a Vaktérkép.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...
Zöld

Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie?