„Egészen különleges szerencsém, hogy magyarul írhatok” [ Örkény 110]

„Egészen különleges szerencsém, hogy magyarul írhatok” [ Örkény 110]

110 éve született a magyar groteszk próza megteremtője, Örkény István. Nevéhez fűződnek az Egypercesek, de olyan színdarabokat is köszönhetünk neki, mint a Tóték vagy a Macskajáték. Az évforduló alkalmából érdemes belehallgatni abba a beszélgetésbe, amelyet Vitray Tamás folytatott a szerzővel 1974-ben. Az Ötszemközt interjúja több részben is elérhető a Youtube-on, mi most azt ajánljuk, amelyben Örkény a családjáról, a pályakezdésről és a magyar nyelvhez fűződő viszonyáról mesél. A legérdekesebb megállapításait pontokba szedtük.

ro | 2022. április 05. |
  • Nem vagyok az a vallomástevő ember, még soha életemben személyemről nem beszéltem – kezdte a beszélgetést Örkény.
  • Patikus apját Mikszáth- vagy Krúdy-hősként jellemezte: egy gavallér volt, aki három patikát mulatott el, és tizenkét párbajt vívott. Apósa mindig új patikát vett neki, de ezért Örkény édesapja egy idő után eléggé megharagudott.
  • Édesapja kívánsága az volt, hogy a fia többre vigye, mint ő, és a gyógyszerészi mellett szerezze meg a vegyészmérnöki oklevelet is.
  • Otthon nagy házat vittek a szülők, mindennaposak voltak a vacsorák, a vendégségek. A szülői ház harmonikus élete mellett íróként kettős életet kezdett élni, új baráti körbe csöppent.
  • Írói pályája „gyatrán indult”. Első három-négy novellájával körbejárta Budapest összes szerkesztőségét, mindenhonnan kidobták, mert nagyon rosszak voltak. Aztán felvitte a Szép Szó című lapnak, amelynek József Attila volt a szerkesztője: ő volt „az első ember, aki leült velem egy írásommal a kezében”, mondta Örkény, hozzátéve: „Ilyen szerencsés csillagzat alatt születtem”.
  • Szerinte a természettudományos gondolkodásnak is köszönhette kicsit különleges helyét a magyar irodalomban, ahová a legtöbben szerinte az irodalom felől jönnek.
  • „A magyar nyelvet a világ egyik csodájának tartom, valami egészen különleges szerencsém, hogy magyarul írhatok”, vallotta. Igaz, hozzátette azt is, hogy a magyar nyelv „nincs minden hátrány nélkül”. Ezek közé sorolta, hogy a magyar csak egy múlt időt használ, nincsenek benne nemek, a magyar nyelvben nincsenek nagy élő tájszólások, és szerinte a nyelv kicsit el is van temetve – ami az ő értelmezésében például azt jelentette, hogy költészetünket nem fogjuk tudni igazán átadni a világnak.
  • „Ez a nyelv eszközöm, ez a nyelv mindenem, ezen a nyelven tudok csak igazán beszélni, írni, gondolkozni”.
  • Élete sorsdöntő élményének nevezte a második világháborút: „Bármilyen furcsán hangzik, ott lettem emberré”.  Fél évig szolgált a Donnál, utána négy és fél év szovjet hadifogság következett. Ez azzal járt, hogy öt évig sosem volt egyedül, hanem mindig sokadmagával: „Belekerültem egy sorsközösségbe, amely engem tökéletesen átformált”. Hozzátette azt is, hogy semmiféle írói kiváltságra nem tart igényt – egy hivatalnoknak érzi magát, akinek az a feladata, hogy írjon.
  • Beszélt arról is, hogy lelkesen, szívvel-lélekkel vett részt az 1956-os eseményekben („mert valami újat akartam”). Szóba került az is, hogy emiatt később öt évre eltiltották a publikálástól, és mérnökként egy gyárba ment dolgozni („Ez se ártott”).

A teljes beszélgetést itt lehet végighallgatni:

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Örkény Egyperceseiből készítettek kisfilmeket a Pécsi Nemzeti tagjai

Van egy perced? címmel hirdette meg videósorozatát a Pécsi Nemzeti Színház. A társulat Örkény István egyperces novellái alapján forgatott rövidfilmeket.

...
Hírek

Örkény-egypercesekkel népszerűsítik az olvasást

...
Kritika

Nyávogó nők ihlették meg Makkot és Örkényt

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.

Hírek
...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

...
Hírek

Az ifjúsági polcról az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt kerültek le könyvek

...
Szórakozás

Tóth Krisztina-bemutató, Kártyajáték, Irodalom Éjszakája, Könyvhét [Programajánló]

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

...
Hírek

Találkozz a Budapest Nagyregény szerzőivel a Vörösmarty téren!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.