„Egészen különleges szerencsém, hogy magyarul írhatok” [ Örkény 110]

„Egészen különleges szerencsém, hogy magyarul írhatok” [ Örkény 110]

110 éve született a magyar groteszk próza megteremtője, Örkény István. Nevéhez fűződnek az Egypercesek, de olyan színdarabokat is köszönhetünk neki, mint a Tóték vagy a Macskajáték. Az évforduló alkalmából érdemes belehallgatni abba a beszélgetésbe, amelyet Vitray Tamás folytatott a szerzővel 1974-ben. Az Ötszemközt interjúja több részben is elérhető a Youtube-on, mi most azt ajánljuk, amelyben Örkény a családjáról, a pályakezdésről és a magyar nyelvhez fűződő viszonyáról mesél. A legérdekesebb megállapításait pontokba szedtük.

ro | 2022. április 05. |
  • Nem vagyok az a vallomástevő ember, még soha életemben személyemről nem beszéltem – kezdte a beszélgetést Örkény.
  • Patikus apját Mikszáth- vagy Krúdy-hősként jellemezte: egy gavallér volt, aki három patikát mulatott el, és tizenkét párbajt vívott. Apósa mindig új patikát vett neki, de ezért Örkény édesapja egy idő után eléggé megharagudott.
  • Édesapja kívánsága az volt, hogy a fia többre vigye, mint ő, és a gyógyszerészi mellett szerezze meg a vegyészmérnöki oklevelet is.
  • Otthon nagy házat vittek a szülők, mindennaposak voltak a vacsorák, a vendégségek. A szülői ház harmonikus élete mellett íróként kettős életet kezdett élni, új baráti körbe csöppent.
  • Írói pályája „gyatrán indult”. Első három-négy novellájával körbejárta Budapest összes szerkesztőségét, mindenhonnan kidobták, mert nagyon rosszak voltak. Aztán felvitte a Szép Szó című lapnak, amelynek József Attila volt a szerkesztője: ő volt „az első ember, aki leült velem egy írásommal a kezében”, mondta Örkény, hozzátéve: „Ilyen szerencsés csillagzat alatt születtem”.
  • Szerinte a természettudományos gondolkodásnak is köszönhette kicsit különleges helyét a magyar irodalomban, ahová a legtöbben szerinte az irodalom felől jönnek.
  • „A magyar nyelvet a világ egyik csodájának tartom, valami egészen különleges szerencsém, hogy magyarul írhatok”, vallotta. Igaz, hozzátette azt is, hogy a magyar nyelv „nincs minden hátrány nélkül”. Ezek közé sorolta, hogy a magyar csak egy múlt időt használ, nincsenek benne nemek, a magyar nyelvben nincsenek nagy élő tájszólások, és szerinte a nyelv kicsit el is van temetve – ami az ő értelmezésében például azt jelentette, hogy költészetünket nem fogjuk tudni igazán átadni a világnak.
  • „Ez a nyelv eszközöm, ez a nyelv mindenem, ezen a nyelven tudok csak igazán beszélni, írni, gondolkozni”.
  • Élete sorsdöntő élményének nevezte a második világháborút: „Bármilyen furcsán hangzik, ott lettem emberré”.  Fél évig szolgált a Donnál, utána négy és fél év szovjet hadifogság következett. Ez azzal járt, hogy öt évig sosem volt egyedül, hanem mindig sokadmagával: „Belekerültem egy sorsközösségbe, amely engem tökéletesen átformált”. Hozzátette azt is, hogy semmiféle írói kiváltságra nem tart igényt – egy hivatalnoknak érzi magát, akinek az a feladata, hogy írjon.
  • Beszélt arról is, hogy lelkesen, szívvel-lélekkel vett részt az 1956-os eseményekben („mert valami újat akartam”). Szóba került az is, hogy emiatt később öt évre eltiltották a publikálástól, és mérnökként egy gyárba ment dolgozni („Ez se ártott”).

A teljes beszélgetést itt lehet végighallgatni:

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Örkény Egyperceseiből készítettek kisfilmeket a Pécsi Nemzeti tagjai

Van egy perced? címmel hirdette meg videósorozatát a Pécsi Nemzeti Színház. A társulat Örkény István egyperces novellái alapján forgatott rövidfilmeket.

...
Hírek

Örkény-egypercesekkel népszerűsítik az olvasást

...
Kritika

Nyávogó nők ihlették meg Makkot és Örkényt

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A titokzatos gombáktól a krillekig [Könyvesblokk]

Szeptemberi Könyvesblokkunkban ezúttal a gyerekeknek (és szüleiknek) kedvezünk: válogatásunkban ismeretterjesztő kötetet, akciódús meseregényt és zseblámpás könyvet ajánlunk.

...
Gyerekirodalom

Réz András regényében egy ördögi figura mozgatja a háttérből a szálakat

A Lukrécia papucsai című ifjúsági regényben épp a legjobbak buknak meg természettudományból, a pótvizsgára készülő csapat ráadásul furcsábbnál furcsább kalandokba keveredik. És ezekben valahogy mindig a helyettesítő tanár keze van. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Hogyan vegyük rá újra a gyerekeket az olvasásra?

A nyári szünet általában a nagy olvasások ideje, de nincs ez mindenkinél így. De mit tehet az a szülő vagy pedagógus, aki azt szeretné, hogy a gyerek ősszel újra visszataláljon az olvasáshoz? Mutatunk néhány tippet és tanácsot.

Hírek
...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen

...
Szórakozás

Pestext, Shaxpeare, Rembrandt és Könyvfesztivál [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Antik szakácskönyvek, enciklopédiák kerülnek kalapács alá

...
Beleolvasó

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

...
Podcast

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...
Gyerekirodalom

Varázspálcák, mágikus állatok és patrónusok is várnak a új Varázsalmanachban!

...
Hírek

Terézia Mora regénye rövidlistás lett

...
Hírek

Hallgass bele a Budapest Nagyregénybe a Könyvfesztiválon!

...
Zöld

Az AI már élhetőbb várost tervez, mint az emberek

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Dragomán-lexikon ‒ 50 szócikk Annától a zakuszkáig

Ez a félszáz mozaikdarab segít tájékozódni az életmű útvesztőjébe tévedőknek, és megmutatja a jellegzetes prózavilág ízeit és számos tónusát. Dragománológiai szószedettel köszöntjük ötvenedik születésnapján Dragomán Györgyöt.

...
Nagy

Az Ezeregyéjszaka Floridában? Glenn Curtiss berobbantotta az amerikai repülést, aztán várost alapított

Az 1920-as évek Amerikája elég őrült hely volt ahhoz, hogy a feltaláló és a repülés úttörője, Glenn Curtiss befektetésként Az ezeregyéjszaka meséiből ihletődve építsen meg egy egész várost. Utána jött a hurrikán.