„Egészen különleges szerencsém, hogy magyarul írhatok” [ Örkény 110]

„Egészen különleges szerencsém, hogy magyarul írhatok” [ Örkény 110]

110 éve született a magyar groteszk próza megteremtője, Örkény István. Nevéhez fűződnek az Egypercesek, de olyan színdarabokat is köszönhetünk neki, mint a Tóték vagy a Macskajáték. Az évforduló alkalmából érdemes belehallgatni abba a beszélgetésbe, amelyet Vitray Tamás folytatott a szerzővel 1974-ben. Az Ötszemközt interjúja több részben is elérhető a Youtube-on, mi most azt ajánljuk, amelyben Örkény a családjáról, a pályakezdésről és a magyar nyelvhez fűződő viszonyáról mesél. A legérdekesebb megállapításait pontokba szedtük.

ro | 2022. április 05. |
  • Nem vagyok az a vallomástevő ember, még soha életemben személyemről nem beszéltem – kezdte a beszélgetést Örkény.
  • Patikus apját Mikszáth- vagy Krúdy-hősként jellemezte: egy gavallér volt, aki három patikát mulatott el, és tizenkét párbajt vívott. Apósa mindig új patikát vett neki, de ezért Örkény édesapja egy idő után eléggé megharagudott.
  • Édesapja kívánsága az volt, hogy a fia többre vigye, mint ő, és a gyógyszerészi mellett szerezze meg a vegyészmérnöki oklevelet is.
  • Otthon nagy házat vittek a szülők, mindennaposak voltak a vacsorák, a vendégségek. A szülői ház harmonikus élete mellett íróként kettős életet kezdett élni, új baráti körbe csöppent.
  • Írói pályája „gyatrán indult”. Első három-négy novellájával körbejárta Budapest összes szerkesztőségét, mindenhonnan kidobták, mert nagyon rosszak voltak. Aztán felvitte a Szép Szó című lapnak, amelynek József Attila volt a szerkesztője: ő volt „az első ember, aki leült velem egy írásommal a kezében”, mondta Örkény, hozzátéve: „Ilyen szerencsés csillagzat alatt születtem”.
  • Szerinte a természettudományos gondolkodásnak is köszönhette kicsit különleges helyét a magyar irodalomban, ahová a legtöbben szerinte az irodalom felől jönnek.
  • „A magyar nyelvet a világ egyik csodájának tartom, valami egészen különleges szerencsém, hogy magyarul írhatok”, vallotta. Igaz, hozzátette azt is, hogy a magyar nyelv „nincs minden hátrány nélkül”. Ezek közé sorolta, hogy a magyar csak egy múlt időt használ, nincsenek benne nemek, a magyar nyelvben nincsenek nagy élő tájszólások, és szerinte a nyelv kicsit el is van temetve – ami az ő értelmezésében például azt jelentette, hogy költészetünket nem fogjuk tudni igazán átadni a világnak.
  • „Ez a nyelv eszközöm, ez a nyelv mindenem, ezen a nyelven tudok csak igazán beszélni, írni, gondolkozni”.
  • Élete sorsdöntő élményének nevezte a második világháborút: „Bármilyen furcsán hangzik, ott lettem emberré”.  Fél évig szolgált a Donnál, utána négy és fél év szovjet hadifogság következett. Ez azzal járt, hogy öt évig sosem volt egyedül, hanem mindig sokadmagával: „Belekerültem egy sorsközösségbe, amely engem tökéletesen átformált”. Hozzátette azt is, hogy semmiféle írói kiváltságra nem tart igényt – egy hivatalnoknak érzi magát, akinek az a feladata, hogy írjon.
  • Beszélt arról is, hogy lelkesen, szívvel-lélekkel vett részt az 1956-os eseményekben („mert valami újat akartam”). Szóba került az is, hogy emiatt később öt évre eltiltották a publikálástól, és mérnökként egy gyárba ment dolgozni („Ez se ártott”).

A teljes beszélgetést itt lehet végighallgatni:

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Örkény Egyperceseiből készítettek kisfilmeket a Pécsi Nemzeti tagjai

Van egy perced? címmel hirdette meg videósorozatát a Pécsi Nemzeti Színház. A társulat Örkény István egyperces novellái alapján forgatott rövidfilmeket.

...
Hírek

Örkény-egypercesekkel népszerűsítik az olvasást

...
Kritika

Nyávogó nők ihlették meg Makkot és Örkényt

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

David Sundin interaktív képeskönyve, A könyv, amelyik nem akarta, hogy elolvassák minden idők egyik legdacosabb gyerekkönyve, cserébe viszont felejthetetlen kalandot ígér azokra az estékre, amikor a gyerek sehogy sem akar elaludni, sőt, azt is megmutatja, hogy az olvasás nemcsak a passzív befogadásról szól, hanem valódi varázslat.

...
Gyerekirodalom

Egressy gyerekregényében zajos gördeszkások borzolják a lakótelepi kedélyeket

Egressy Zoltán dráma- és regényíró új gyerekregényében egy csapat gördeszkás zavarja meg a lakótelep nyugalmát, az ellentétek viszont nem feloldhatatlanok.

...
Gyerekirodalom

Pavlova kisasszonytól Petunia néni lazacáig - 3+1 gasztrokönyv gyerekeknek

Az ételekkel és ízekkel való tudatos ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni, éppen ezért most összeszedtünk néhány kimondottan gyerekeknek szóló könyvet, amelyek szemléletesen mesélnek a gasztronómiáról, és még recepteket is tartalmaznak.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Elhunyt Haumann Péter Kossuth-díjas színész

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.