Nyávogó nők ihlették meg Makkot és Örkényt

barraban | 2015. március 27. |

Egy filmrendező memoárjából sokkal több izgalmas dolgot meg lehet tudni annál, mint hogyan készültek a kultfilmjei. Makk Károlyéból például kiderül, hogy milyen is volt valójában Darvas Iván vagy Psota Irén, mivel ütötte agyon az időt a mester, ha a forgatás végeztével útnak eresztette a színészeket és letette kezéből a forgatókönyvet, a kamerát. A legérdekesebbek azonban a Rákosi- és főként a Kádár-éra hatalmasságainak és művészeinek szembenállásáról, alkudozásairól szóló anekdoták. Hogyan lavíroztak az érvényesülni akaró filmesek a tűrt, tiltott és támogatott közti sávokban, amikor még nem (csak) pénzelosztó, hanem egypártszempont alapján működő intézmények mutatták fel a piros vagy zöld jelzést. Hogyan tudta elérni valaki, hogy nem kívánt filmje mégis elkészülhessen, és mik voltak azok az ötletek, amik a politikai döntéshozók könyörtelen intése nyomán örökre hamvába holtak.

Makk Károly: Szeretni kell – Egy élet filmkockái

Kossuth Kiadó, 2014, 500 oldal, 3392 HUF

 

Az idén kilencven éves Makk Károly az egyik utolsó dinoszaurusz. Liliomfi, Megszállottak, Macskajáték, Szerelem, Egymásra nézve – csak néhány filmtörténeti mérföldkő, ami kikerült a keze alól az elmúlt évszázadban. A kilencven év szép, kerek kor, ideje, hogy tulajdonosa számot vessen életével és emlékeit közkinccsé tegye. A rendező pedig nem spórol az energiával: vaskos, közel ötszáz oldalas memoárt írt, melynek lapjain szinte mindenki felbukkan, aki számított a politikai és a művészvilágban az ötvenes évektől napjainkig.

Makk Károlyról, az emberről egyébként viszonylag keveset tudunk meg. A rendező legbelső világát gondosan őrzi, vívódásai elől szemérmesen elzárja az olvasót, a könyv vége felé buknak csak fel az idősödő rendezőből a halálfélelem szaggatott hangjai. A külső történésekről viszont szívesen beszél, sőt locsog. Együtt ténfergünk vele Budapest lőporfüstös utcáin 1956-ban. Meglessük, amint egy autóban ülve a fiatal Törőcsik Marival flörtöl, elkísérjük Marina Vlady-val közös sétáira, végigizguljuk Déry Tiborral, majd később a filmstúdióval vívott, reménytelennek tűnő csatáit a Szerelem forgatókönyvéért és megfilmesítéséért (pedig ismerjük a hepiendet). Ellátogatunk a cannes-i fesztiválra, és az Oscar-díj átadóra. Kiderül, hogyan reagált a rendező első felesége, Krencsey Marianne a házasságkötő teremben, amikor megtudta, hogy választottjának harmadik neve Jenő. Bosszankodhatunk a filmekért felelős intézmények vezetőinek hozzá nem értésén, fafejűségén, beleláthatunk a kultúrpotentát Aczél Györggyel folytatott játszmákba.

És persze ott lehetünk az összes forgatási helyszínen. Újra láthatjuk a Megszállottak felvételén Szirtes Ádám és Pálos György legendás hempergését a homoktengerben (a visszaemlékezés szerint a jelenetet Makk és Illés György operatőr örömmámora alapján rögtönözték a színészek). Darvas Iván ugyanabban a cellában forgatta a Szerelem egyes jeleneteit, ahol 56-os szerepléséért a valóságban raboskodott: még börtönőrével is találkozik. Különlegesen szép szekvenciában bomlik ki Jadwiga Jankowska-Cieslak és Grazyna Szapolowska története (az Egymásra nézve két lengyel színésznője) a szerepfelépítés nehézségeitől a cannes-i legjobb női alakítás díjáig. Anthony Quinn is Makkot szemelte ki egy Tolsztoj-filmhez: nem a két lelkes idősödő úron múlt, hogy a projektötlet végül elbukott. Lady Diana pedig nemcsak Michael Jacksonért rajongott, hanem a forgatásokért is: kilátogatott a Magyar rekviem felvételének helyszínére, és miközben Cserhalmi György akasztását nézte, a megindultságtól elmorzsolt egy könnycseppet.

Makk a kamerát persze sokkal ügyesebben forgatja, mint az igazi íróeszközt. A kiadó szándékosan meghagyta a szöveg kócosságát, élőbeszéd-szerűségét, és a filmszerű dramaturgiai húzásokról sem mondott le. A szokatlan truvájok miatt a könyv sokszor nehezen olvasható: a lineáris szerkesztésmódot gyakran megtörik a flashbackek és flash-forwardok, Makknak mindig eszébe jut valami, ami jóval előbb vagy később történt, mint az aktuálisan tárgyalt film – két, időben egymástól távol eső szekvenciát összefűzhet egy város, egy szerelem, egy taxizás –, és ezt a szerkesztők habozás nélkül beleszövik a szövegbe. A könnyűnek szánt szökellések az időben előre-hátra néha működnek, néha viszont zavarják az olvasást.

A Szeretni kell – a slágeres címmel sem békültem ki teljesen – hosszú anekdotafüzér, olvasása közben magunk előtt látjuk a (szigorúan csak egy) pohár bort kortyolgató rendezőt, amint elmerül az emlékeiben, csapong, fecseg, nevetgél, filozofál, elérzékenyül, elharapja a mondat végét (élete intim pillanataihoz érve gyakran él a módszerrel). Ha elkeveredünk a szövegdzsungelben, pár napra tegyük vissza a polcra. Nemsokára újra lekívánkozik.

Kedvenc történet:

Makk és Örkény István látogatóba ment Vas Istvánhoz Szentendrére. Vas felesége, Szántó Piroska és Piroska lánytestvére egy kismacskával játszottak. Kórusban nyávogtak neki, méghozzá olyan hitelesen, hogy a cica mindig engedelmeskedett a hívó szónak. A rendező és az író elragadtatva bámulták a jelenetet. Néhány hónap múlva íródott a Macskajáték, évekkel később pedig elkészült a filmváltozat.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!