Megjelenhet magyarul Bolaño kultműve, a 2666

.konyvesblog. | 2015. március 06. |

2666-roberto-bolano.jpgNyilvánosságra hozták a Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíj nyerteseinek névsorát, és bár nem tudtuk nem észrevenni, hogy Bill Clegg debütáló regényének címe* rosszul van írva a táblázatban, azonnal megfeledkeztünk a hibáról, amint megláttuk, hogy Kutasy Mercédesz melyik könyv lefordítására pályázott. Roberto Bolaño utolsó regényét, a kultművé avanzsált 2666-ot szeretné lefordítani.

Bolano „utolsó nagy dobásán, a monumentális 2666-on öt évig dolgozott, ám 2003-ban bevallotta, nem képes befejezni az így is több mint 1000 oldalas regényt" – írtuk 2013-as portrénkban. „Ekkor a harmadik helyen szerepelt a májátültetésre várók listáján, de a transzplantációt már nem érhette meg. Pár nappal halála előtt azt kérte szerkesztőjétől, hogy a regény öt szakaszát öt különálló kötetben tegye közzé, így biztosítva gyermekeinek a nagyobb örökséget. Bolaño 2003. július 15-én hunyt el, a 2666 pedig egy évvel később jelent meg, egyetlen kötetben. Angolul 2008 óta olvasható, tervezett, hatodik fejezetének állítólagos kéziratát 2009-ben fedezték fel.” A 2666 a kétezres évek legtöbbet tárgyalt, kritizált, de egyik legfontosabb regénye is, 2008-ban egy könyves top10-ről sem hiányozhatott. A chilei író másik nagyregényéről, a Vad nyomozókról ITT írtunk. 

Három európai irodalomkritikus egy remeteként élő német író nyomában, a New Yorker amerikai újságírója első mexikói megbízatásán, egy megözvegyült chilei filozófus, egy szerelmes nyomozó és a nőgyilkosságok gyanúsítottja. Mindannyian Santa Teresában, vagyis Ciudad Juárezben próbálnak boldogulni, a határmenti városkában, ahonnan a kilencvenes években nők százai tűntek el. Bolaño az ő életüket kuszálja össze a regényben, központi témának pedig az erőszakot és a halált választja és bemutatja a város sötét titkait. Csak a rendőrségi eljárásról, és az 1993 és 1997 között felfedezett testekről 300 oldalon keresztül olvashatunk. Stephen King azt írta a könyvről, hogy egy ilyen szürreális írást nem lehet elmagyarázni, hogy meg kell tapasztalni, hogy mi ez az összes őrületével együtt. Nagyon reméljük, hogy a kiadók ráugranak majd a regényre, és hamarosan megtapasztalhatjuk mint az 1000 oldalának őrületét. 

A Babits-ösztöndíj nyerteseinek névsora a következő:

ff_1.jpg

*A Bill Clegg-regény címe helyesen: Did You Ever Have a Family

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.