Gáspár-Singer Anna: Valami kék
Gáspár-Singer Anna első novelláskötetében nem a nagy drámák és a látványos tragédiák határozzák meg a szereplők életét, hanem a hiányok, illetve a teljesség iránti vágy. A Valami kékben a pesti belvárosi, valamint izraeli és egyiptomi utcák, otthonok elevenednek meg, teli színekkel, szagokkal,kitapintható atmoszférával. A kötet középpontjában a szó szerinti és átvitt értelemben vett határátlépések állnak. Az idegenségélmény, a ki-és bevándorlás tapasztalata hangsúlyosan megjelenik. A kötetben összesen 14 novella kapott helyet, ezeknek az elbeszélői a legtöbb esetben nők, akiknek az életét és identitását múltbeli sebzettségek - családi gondok, érzelmi bántalmazások - alakítják. Talán éppen emiatt középponti szerepet kap a test is, és minden, ami egy nő életében a testhez kapcsolódhat: a szégyen, az önbizalomhiány, a társadalmi elvárások okozta komplexusok.
Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb
Harag Anita elsőkötetés szerzőként szerepelt idén az Aegon Irodalmi Díj shortlistjén (Barnás Ferenc, Láng Zsolt, Nádasdy Ádám és Csabai László mellett) Évszakhoz képest hűvősebb című novelláskötetével, amely tizenhárom elbeszélést tartalmaz. A történetek elbeszélői minden esetben nők, a kötet fő témája pedig az emberek közötti távolság és eltávolodás. A könyvről így írtunk kritikánkban: “A legtöbb szöveg a családi kapcsolatokra koncentrál, és jellemzően a gyerek, kamasz, fiatal felnőtt szemszögéből világítja meg az eseményeket. Apákhoz, anyákhoz, nagyszülőkhöz fűződő, többnyire gyenge, sérült, diszfunkcionális kapcsolatok jelennek meg az írásokban. Kevés a történés, nem a cselekmény a fontos, és nem is a társadalomábrázolás, sokkal inkább lélektani sckiccek, vázlatok készülnek Harag Anita műhelyében.”
Pap Éva: És újra felkel a nap
A szerelem és a történelem áll Pap Éva könyvének középpontjában. Az És újra felkel a nap a második világháború idején, Jugoszláviában játszódik. A két évtizedet felölelő történet főszereplője Eszti, aki férjével együtt egy éttermet vezet Szabadkán. A nő legfőbb vágya, hogy minél több gyereke legyen, a férjét azonban egy nap szörnyű vadászbaleset éri, ami mindent megváltoztat. A könyv bizonyos elemekben a Lady Chatterley szeretőjére emlékeztet: Eszti férje ugyanis a sérülése miatt többé nem tud testi örömöt okozni feleségének és emiatt meginog a házasságuk. Bár ígéretet tesznek, hogy bármi is történjen, sosem hagyják el egymást, fellobban egy régi vonzalom a férj legjobb barátja, Martin és Eszti között. Szerelmi háromszög alakul ki, amely rengeteg erkölcsi vívódással és fájdalommal is jár.
Szelle Ákos: Sebek a falon
Fülledt, nyomasztó hangulatú pszichothriller a Sebek a falon, holott kezdetben úgy tűnik, hogy sokat látott antihőse látszólag révbe ért, és minden jel szerint végre megkapja azt, amire gyerekként hiába vágyott: egy igazi, szerető családot. Egy váratlan telefonhívásnak köszönhetően ugyanakkor vissza kell utaznia a faluba, ahol minden rossz történt vele: az anyját ugyanis brutálisan megkínozták és megölték. A normalitás vékony szövete váratlanul ismét felfeslik, és Koszner Barnabásnak nincs választása, mennie kell. Így aztán maga mögött hagyja terhes barátnőjét, hogy ismét nyakig süppedjen a múlt és a jelen mocsarába. Utóbbi tele van megmagyarázhatatlan eseményekkel (egyre hullanak az emberek a faluban), a múlt mocskos titkai pedig lassan mindent megmérgeznek a férfi körül.
Fayer Sándor: Ördögi kör
Az Ördögi kör Tamása hivatásos katona, kemény fickó, aki túlvan már néhány rázós bevetésen, az azonban őt is megviseli, amikor Afganisztánban fogságba esik. Egy barlangba hurcolják, egy hajszálon múlik az élete, amikor váratlan dolog történik. Hogy pontosan micsoda, az még évekig foglalkoztatja Tamást, aki végül 19-re lapot húz, és jelentkezik az amerikai Delta Force-ba. Magyarként kell helytállnia az amerikaiak között, majd amerikaiként kell bizonyítania a háborús övezetekben. Közben gyereke születik, ami ha nem is teljesen, de átkalibrálja Tamás gondolkodását is. Az Ördögi kör mindamellett a háború regénye, egy olyan közegé, ahol nem ritka, hogy az ember egyetlen szempillantás alatt elveszíti a barátját, és azzal a tudattal kell élnie, hogy a napjai neki is meg lehetnek számlálva.
Hegyi Ede: A senki
Hegyi Ede első regényének főhőse egy frissen végzett bölcsész, aki igyekszik utat találni a munka világába, de már az első perctől gyűlöli az egészet. A diplomázás után sokként éri a mindennapi mókuskerék: először egy kávézóban csavarodik bele az alulfizetett vendéglátósok életébe, majd az álláskeresés és a nagy multik könyörtelen világában próbálja megállni a helyét. Álszenten mosolygó hr-esek, céges laptopok, projektek és prezentációk labirintusában találja magát és újra és újra felteszi a kérdést: van bármi értelme ennek az egésznek? Közben fokozatosan végigkövethetjük a folyamatot, ahogy cinizmusa ellenére is egyre inkább bedarálja a céges gépezet.
Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny!
Nyáry Luca regényének már a címe is előrevetíti azt az érzékeny, fájdalommal telített állapotot, amelyben főhőse, Zsófi kénytelen élni. Zsófi elveszíti az édesanyját, története konkrétan a temetéssel indít, ahol a nagymamája félrehívja, és arra inti, ne hagyja el magát, hiszen neki kell majd tartania a lelket a testvérében és az apjukban is. Borzalmas lelki teher nehezedik a lányra, amelyet - bármennyire is szeretnék ezt mások - képtelen megosztani. Gyászmunka, depressziós időszakok, fogódzók keresése jellemzi Zsófi mindennapjait, akit Nyáry Luca korábbi interjúnkban úgy jellemzett: “egy sosem létezett énem fikcionalizált változata”. Szerinte a gyászfeldolgozásban Zsófi javarészt a tagadás és a harag között vergődik, amíg le nem gyűri a depresszió: “Ebből ő kétféle kiutat lát: vagy a menekülést, vagy a következő fázist, az elfogadást. Azt akartam megmutatni ezzel a könyvvel, hogy mi minden történhet, ha valaki azt hiszi, hogy az utóbbi elérhetetlen és mi az, ami mégis rá tudja venni arra, hogy ennek ellenére is küzdjön érte”.
Halmai Róbert: Nagyapám
Halmai Róbert könyvében tulajdonképpen egy dobozzal kezdődik minden, a dobozból pedig tárgyak, füzetek, fényképek, szerelmeslevelek kerülnek elő, amelyek rögtön beindítják az emlékezést. Egy család története elevenedik meg, a középpontban a nyughatatlan nagypapával, aki számára egyszer parányira zsugorodik, majd kitágul a világ. Közben pedig alternatív és valós sorsok sejlenek fel (időről időre keveredik a múlt és a jelen) és átrobog felettünk a teljes huszadik századi történelem. A fókusz ugyanakkor a mikrotörténeteken van, sok kicsi pillanatból építkezik a nagy egész, ami időről időre nem nélkülözi a mágikus realista elemeket sem: „Bármit megtett volna, hogy elkerülje a jövőt, hogy elkerülje, amit világosan látott, és mégis, az egyre csak közeledett”. Halmai Róbert könyve valahol a hiányról és azok pótlásáról szól, de leginkább arról a nagyapáról, aki egyszer volt – vagy lehetett volna.
Wesz Péter: A bal lator lemászik a keresztről
Van egy falu, valahol a kilátástalanság és az esélytelenség origójában, amelynek fejlesztésében papíron sokan fantáziát látnak, az elnyert támogatás azonban valahogy sosem érkezik meg az itt élőkhöz. Így aztán marad a magyar rögvaló meg a mélyreménytelenség, benne szerelmes lányokkal, a bűn és a tisztes élet határán egyensúlyozó fiúkkal, festett verébtetemekkel játszó gyerekekkel, meg egy pappal, aki egyik kezével ételadományt, a másikkal vigaszt oszt: „A világ valóban rossz, valóban kegyetlen, de néha olyan sok a... szépség... a világban... Úgy érzem, ki se bírom... és a szívem... egyszer csak... megszakad... Minden úgy van jól, ahogy van, minden a helyén van.”
