A kutya szeparációs szorongása - Maradj otthon #17

Barkával az évek alatt összenőttünk. A kilencedik évünket tapossuk együtt, teljesen felvettük egymás ritmusát. Van köztünk egy egyezség: nem zavarjuk egymás köreit. Egyetlen komoly és éveken át tartó konfliktusunk volt, hogy nem volt hajlandó egyedül maradni: amint bezártam az ajtót, rákezdett a fejhangú üvöltésre, amit addig nem hagyott abba, amíg haza nem értem. Persze, jól eső érzés volt néha arra gondolni, hogy van egy élőlény, aki képtelen nélkülem létezni, de be kellett látnom, hogy gyakorlatilag mindenben, vagyis az egész életemben korlátozott. 

A kutyasuliban megmondták a diagnózist: a kutyám szeparációs szorongó.

 

A tavalyi Nobel-díjas Olga Tokarczuk Hajtsad ekédet a holtak csontjain át című regényét olvasva jöttem rá, hogy én alapvetően félek az emberektől. Mármint nem a szociális viszonyokra értem ezt, hanem konkrétan úgy, 

ahogy mondom, az életemet féltem tőlük.

A pszichológusom könnyen megfejtette: a félelmemet valószínűleg gyerekkoromban szereztem, amikor a családi házunkba hatszor törtek be.

Olga Tokarczuk
Hajtsad ekédet a holtak csontjain át
L'Harmattan, 2019, 

A könyvet olvasva irigységet éreztem a regény főhőse, Janina iránt. Az egykori hídépítő mérnök egy világvégi erdei faluba költözik, ahol a többi háztulajdonos csak a nyarakat tölti, angol tanár lesz a szomszédos falu iskolájában, szabadidejét pedig Blake-fordítással és asztrológiával tölti. 

Janina életritmusa az évszakok váltakozásához idomul, nem fél sem a magánytól, sem az embertársaitól. Bár nem fél tőlük, csak iszonyt érez irántuk. Az erdőben élve a mindennapi élet szerves részévé vált a vadászok jelenléte és munkája, amit egyre kevésbé tud elviselni: 

„Büntetlenné vált a gyilkolás. S mivel büntetlenné vált, már nem veszi észre senki.

S mivel nem veszi észre senki, nem létezik. Amikor elsétálnak a kirakatok mellett, amelyekben felnégyelt testek vörös darabjai lógnak, nem gondolják magukban: mi ez? Nem gondolkodnak el, ugye? Vagy amikor saslikot vagy fasírtot rendelnek – mit kapnak? Nincs benne semmi rettenetes. Normálisnak tekintjük a gyilkosságot, hétköznapi tevékenységünkké vált. Mindenki elköveti. Pontosan ilyen lenne a világ, ha a koncentrációs táborok váltak volna normává. Senki nem látna bennük semmi rosszat.”

Egyesével minden állatot meg szeretne menteni, és egyesével minden döntéshozónak el szeretné magyarázni, mennyire nincs rendben az, ahogy élnek. Az csak megerősíti az állatokért folytatott harcában, hogy a faluban egyre több különleges haláleset történik, egészen biztos abban, hogy eljött a bosszú ideje, az állatok végre visszavágnak és megölik az orvvadászt, a rókatenyésztőt és más hobbivadászokat.

Bár soha nem voltam az a tipikus kutyás lány, tavaly nyár óta két kutyával élek, mert ahogy Janina, én is szembe találkoztam azzal a helyzettel, hogy egy magára hagyott kutyát meg kell mentenem. Lilit az út szélén találtuk Balaton és Pécs között, valahol a semmi közepén. Lili a második legjobb kutya a világon, akinek egy baja van, a kocsik. Nem száll be magától, ellenáll, amíg be nem rakjuk a hátsó ülésre, és néhány kocsi hangjára teljesen megőrül, hosszú métereken át fejvesztve üldözi az autót. Számtalanszor képzeltem el a helyzetet, amikor egy autóba berakták, majd félreálltak az erdő szélén, hogy kirakják és magára hagyják.

Tokarczuk azt írja, hogy 

„Egy államot az Állatai minősítenek. (...) Az Állatokhoz való viszonya. Ha az Emberek bestiálisan viselkednek az Állatokkal, nem segít rajtuk semmilyen demokrácia és egyáltalán semmi.”

A mi államunk a lakásunk, ahol újfajta együttélés alakult ki. Hosszú hónapokig küzdöttünk, hogy a két kutya mellett tudjunk normális, emberi életet élni. 

A karantén miatt minden eddigi munkánkat elfelejthetjük, viszont eljött a kutyák paradicsoma. Egész nap együtt vagyunk, van időnk rájuk, játszunk és tanítjuk őket, ráadásul minden nap többször, hatalmasakat sétálunk velük, mivel ez az egyetlen engedélyezett programlehetőség. De egyre többször gondolok arra, hogy hogyan tovább?

A jól kidolgozott, jól funkcionáló rendszerünknek vége, egy másik vette át most a hatalmat. Sokan sokféleképp mondják, hogy semmi nem lesz már ugyanolyan, mint amilyen a vírus előtt volt. Ha amúgy nem hinnék ezeknek a véleményeknek, a kutyáim miatt kénytelen vagyok, mert tényleg mindent alapjaiban kell majd újraépítenünk, hogy a kutyákkal közös Államunk jól működjön.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Olga Tokarczuk 2018 és Peter Handke 2019 irodalmi Nobel-díjasa!

...
Kritika

Olga Tokarczuk megalkotta a filozofikus horrort

...
Hírek

Olga Tokarczuk nyerte a 2018-as Nemzetközi Man Bookert

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!