Három könyv, tizenkilenc történet a kamaszokról - Irodalomterápiás gyűjtemény

Legutóbb Vekerdy Tamás Kamaszkor körül című könyvéről írtam, amiben a híres pszichológus gondolatai kamaszok beszámolóival és általuk eljátszott történetekkel egészült ki, így adva átfogó képet arról, min is mennek ők keresztül, miért lehet olyan nehéz megérteni őket, és ők miért érzik azt, hogy olyan nehéz megérteni őket. Irodalomterapeutaként szorosan a munkámhoz kapcsolódóan folyton azt keresem, hogy bizonyos emberi kérdések, problémák hogyan jelennek meg az irodalomban, és milyen nézőpontokkal, megoldásmódokkal szolgálhatnak számunkra a könyvek. Most ehhez gyűjtöttem össze néhány olyan szépirodalmi könyvet, amiben megjelennek a kamaszkor kérdései, nehézségei, szépségei. 

Jakobovits Kitti | 2020. szeptember 09. |

Egy klasszikus novelláskötet a fiatalokról: Útra kelni - magyar írók a felnőtté válásról

Útra kelni - Magyar írók a felnőtté válásról
Athenaeum, 2017
Peiker Éva (Szerk.): Útra kelni

Csáth Géza, Gárdonyi Géza, Hunyady Sándor, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Tamási Áron és Vas Gereben írásai alkotják ezt a kötetet, amiben minden a felnőtté válásról, és az azt megelőző időszakról szól. A könyv alapmotívuma az útkeresés, ami valóban az egyik legnagyobb feladat ebben az életszakaszban.

A könyv fülszövege ajándéknak ajánlja ballagóknak, pályakezdőknek, vagy bárkinek, aki szeretné újraélni a kamaszkorát. Azonban a saját élményfeldolgozás, esetleg nosztalgiázás mellett szerintem remekül működhet irodalomterápiás foglalkozások eszközeként is. A szövegek rövidsége megadja a lehetőséget a közös, egyidejű olvasásra és feldolgozásra, az pedig, hogy klasszikus magyar írók történeteiről van szó, a róluk való tanulást is élőbbé teheti. Megmutathatja, hogy mi mindenre jó egy klasszikus szöveg azon túl, hogy érettségi-téma lesz belőle: saját élményeket hívhat elő, beszélgetni lehet róla és ezekről az élményekről, segíthet kapcsolódni a többiekhez és önmagunkhoz is. Az erre nyitott tanárok, iskolapszichológusok, könyvtárosok számára szinte kötelező, de én sem véletlenül vettem meg, úgy érzem, még saját munkám során is hasznát vehetem majd.

Egy kortárs novelláskötet a fiatalokról: Jelen! - Kortárs ifjúsági novellák

Jelen! - Kortárs ifjúsági novellák
Móra, 2019, 160 oldal
Jelen!

Hasonló érveket tudnék felsorakoztatni a Móra Kiadó és a József Attila Kör közös kiadványa, a Jelen! mellett. Annyi különbséggel, hogy itt a kortárs irodalmat tudjuk közelebb hozni azokhoz, akikről szól.

A kötetben 17 kortárs magyar író szövege szerepel, szintén a serdülőkor problémáit középponta állítva. Acsai Roland, Bencsik Orsolya, Béres Tamás, Dragomán György, Falussy Móric, Garaczi Zoltán, Gáspár-Singer Anna, Kalapos Éva Veronika, Krusovszky Dénes, Magyar-Nagy Mariann, Majoros Nóra, Mán-Várhegyi Réka, Molnár T. Eszter, Nagy Ildikó Noémi, Potozky László, Sulyok Rozi és Véssey Miklós novellái valószínűleg közelebb állnak a mai fiatalokhoz, mint a klasszikusok művei, legyen szó akár a tartalomról, akár a nyelvezetről. Ezért elképzelhető, hogy mondjuk egy csoportos foglalkozáson jobban tudnak ezekhez a történetekhez kapcsolódni. Ez természetesen nem borítékolható, sőt, azt is egy kipróbálásra érdemes módszernek tartom, ha mindkét kötetből választunk szöveget, és esetleg azokat összehasonlítva, párhuzamosan figyelve dolgozunk. Mindenesetre a Vekerdyék által megfogalmazott kérdések mindenhol elő fognak kerülni: Hazudik? Lusta? Szemtelen? Szerelmes?. És persze az ötödik: Ki vagyok én?

A fiatalok arcba kapják a kemény valóságot - Könyves magazin

Az ifjúsági irodalom ma az a műfaj, ami minden másnál gyorsabban és érzékenyebben reagál a körülöttünk zajló folyamatokra, elég csak belelapozni az online zaklatásokról szóló Masszába, vagy Varga Bálint legújabb ifjúsági regényébe, melynek a brókerbotrány adja a hátterét.

Az élet értelmét keresők: Semmi

Janne Teller
Semmi
Ford.: Weyer Szilvia, Scolar, 2020, 181 oldal
Janne Teller: Semmi

A Kamaszkor körülben is többször előjön a fiatalok érték- és értelemkeresése, az igényük arra, hogy válaszokat és indokokat, illetve célokat és jelentéseket találjanak a világban. Ennek az egyik legszélsőségesebb megnyilvánulásával Janne Teller Semmi című könyvében találkoztam. A történet két mondatban annyi, hogy van egy osztály, aminek az egyik tagja egy nap kijelenti, hogy semminek semmi értelme, ezért semmit sem érdemes csinálni, erre a többiek a fejükbe veszik, hogy bizonyítják az ellenkezőjét. Elkezdődik a lánc, amiben egymást követve mindenkinek valami számára fontosat kell beadnia a “fontos dolgok halmára”, és ez az elején még vicces meg ártatlan, a végére azonban egyre kegyetlenebb játékká válik.

A gyerekek elveszítették ártatlanságukat - Interjú Janne Tellerrel - Könyves magazin

Már az teljességgel meglepő volt a számomra, hogy ma Európában egy olyan könyvet, amelyben nincsenek trágár szavak és szexuális tartalom, pusztán az általa előtérbe helyezett gondolatok miatt be lehet tiltani - nyilatkozta Janne Teller dán írónő, akinek könyve, a Semmi kezdetben botrányt okozott, majd kötelező olvasmány a dán iskolákban.

Emlékszem, még gimnáziumban olvastuk, tehát akkor, amikor még én is nyakig ültem a kamaszkori értelemkeresésben. Azóta is kevés könyv hatott rám olyan elemi erővel, mint a Semmi, és nagyon jót tett, hogy utána sokat foglalkoztunk vele. A magyarfaktunk nem egy irodalomterápiás csoport volt, de valahogy hasonlóképpen működött. Szakemberként most kifejezetten látom, milyen nagy szükség volt arra, hogy feldolgozzuk és megértsük, hogyan működik ez az egész, és hol vagyunk mi benne, miért érintett meg annyira. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A kamaszkor minden lehetséges értelemben a szélsőségek kora

Vekerdy Tamás könyve, a Kamaszkor körül idén, 34 évvel az eredeti kiadás után jelent meg újra. Meddig marad aktuális egy nevelési szemléletmód, főleg egy olyan világban, ahol minden rohamléptekben változik? Jakobovits Kitti írása.

...
Gyerekirodalom

Mit érdemes most olvasnia egy karanténba kényszerült kamasznak?

Gyurkó Szilvia öt szuper könyvet ajánl a kényszerű szobafogságban tengődő tizenéveseknek.

...
Kritika

Egy könyv, amiből talán a mai kamaszok is megértik, milyen volt 30 éve a rendszerváltás

Olvass!
...
Beleolvasó

A Dominus a Római Birodalom aranykorába vezet, amikor keletről egy új szekta terjed el

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kimondatlan Név hőse egy ősi dilemmával találkozik: mi lenne, ha tudnánk, mikor halunk meg?

Kszorvejt az ősi mágia egyik szektája nevelte. Mindig is tudta, hogy a tizennegyedik születésnapján felmászik majd a hegyre, belép a szentélybe, és az istenük, a Kimondatlan áldozata lesz. Ám a halála napján felkeresi egy nagy hatalmú varázsló. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.