5+1 filmajánló az amerikai elnökválasztáshoz

5+1 filmajánló az amerikai elnökválasztáshoz

Amerika választ. Aki nem hiszi, hogy köze van mindehhez, az homokba dugja a fejét. Bár az elnökválasztás az amerikaiak belső legitimációja, a világ azért figyel, hiszen mindenki bőrére megy a vásár. Nem tehetünk mást, felpörgetjük a Nagy Hollywoodi Enciklopédiát a "politika" szónál, és elmerülünk a közelmúltban, a régmúltban, a valósággá váló fantazmagóriákban. Ezek szellemében ajánlunk most öt mozgóképes adaptációt (+1 filmet).

Bányász Attila | 2020. november 03. |

The Comey Rule

JAMES COMEY
Magasabb rendű hűség
Ford.: Berki Éva, Alexandra, 2018, 320 oldal

James Comey volt FBI igazgató Magasabb rendű hűség című könyvének televíziós adaptációja egyedül a Donald Trumppal kapcsolatos eseményekre fókuszál; szemben magával a kötettel, amely valóban az igazgató két évtizedes múltjára tekint vissza, és amelynek csupán egy kis szeletét jelentik a filmben tárgyalt események. A két részes minisorozat első etapjában James Comey-t ismerjük meg jobban, valamint a 2016-os amerikai elnökválasztást övező botrányok (Hillary Clinton elektronikus levelezése és Trump orosz kapcsolata) kerülnek terítékre. Comey szerepében Jeff Danielst láthatjuk, aki komótosan hozza a karaktert. A Trumppá borzalmasan átsminkelt Brendan Gleeson csak a második részben tűnik föl, igaz, figurájához híven, egyből uralja a képernyőt. A második epizód Trump elnöki időszakának első hónapjaival foglalkozik, és Comey tisztségéből való távozásával zárul. A The Comey Rule meglehetősen vegyes képet fest, és ehhez hasonló a fogadtatása is: az aktuálpolitikát történelmi kontextusba helyezni nem épp a legszerencsésebb megoldás, főleg, ha ennyire egyoldalú az ábrázolása. A The Comey Rule egy szörnyeteget fest föl Trump személyében, amelyhez lelkesen asszisztál fél Hollywood. A film időzítése nem éppen a legszerencsésebb – mondjuk, ez nézőpont kérdése -, mert így nem tűnik többnek demokrata propagandánál. Mégis érdemes megnézni, mert betekintést enged az amerikai politikai gépezetbe.

Így lettem

MICHELLE OBAMA
Így lettem
Ford.: Weisz Böbe, Andó Éva, HVG, 2018, 440 oldal

Michelle Obama az önéletrajzi könyvével turnézott az Egyesült Államokban, amelyet végig dokumentált a Netflix. Ebből született az azonos című dokumentumfilm. Már az is megér egy misét, micsoda arénákat megtöltő eseményszámba megy a tengerentúlon egy könyvbemutató – jó, hát a volt first lady-ről van szó, na! -, és hogy sorba állnak a műsorvezetésre a legnevesebb amerikai showman-ek és színészek (Conan O’Brien, Stephen Colbert, Reese Witherspoon). A dokumentumfilm bevisz egyrészt a fellépések, másrészt Michelle Obama életének kulisszái mögé. Nemcsak azt tudjuk meg, hogy honnan indult, hogyan találkozott férjével, Barack Obamával, és milyen nehéz volt a kampányidőszak, hanem azt is, hogy hogyan élték meg első afro-amerikai elnöki párként a történelmi pillanatot, mennyire változott meg az életük a beiktatás, majd később a Fehér Házból való távozásuk után. Különösen tetszik az a nyíltság és közvetlenség, amit az átlagemberek felé közvetít, amikor mindenféle allűrök nélkül beül közéjük beszélgetni. Az Így lettem  egészen más nézőpontból, belülről nyújt rálátást az amerikai politikára.

A hatalom árnyékában

A hatalom árnyékában című filmben George Clooney kalauzol át minket az amerikai politika intrikáinak sűrű szövevényén. Beau Willimon színdarabját többek közt maga Clooney adaptálta vászonra, valamint beleült a rendezői székbe, bevállalta a mellékszerepet és végezte a produceri teendőket. A reflektorfényt azonban átengedte fiatalabb kollégájának, Ryan Goslingnak, aki kampánystratégaként vesz részt egy demokrata kormányzó elnöki kampányában. Amellett, hogy beláthatunk egy választási kampány kulisszái mögé, egyben tanúi lehetünk annak, hogy hogyan képes megrontani az embert a politika. A hatalom árnyékában sodró lendületű, izgalmas politikai krimi, levonható metoo-s tanulsággal. Kíméletlen politikai csatározásaiban halálra ítél embert, idealizmust. A politika itt olyan homokozó, ahonnan senki sem jöhet ki tisztán: az ember csak úgy juthat minél magasabbra, ha hátra hagy magából egy darabot.

 

A végsőkig

John F. Kennedy halála után Lyndon B. Johnson veszi át az elnök hivatalát. Az újraválasztásokig egy év van hátra, ennek a mozgalmas politikai időszaknak szolgál krónikájául Robert Schenkkan színpadi darabjából készült A végsőkig. Johnson karakterét Bryan Cranston játssza hasonló vehemenciával, mint ahogy Mr. White-ként a Breaking Bad tévésorozatban azt már megszokhattuk. El is törpül mellette Anthony Mackie Martin Luther Kingje, de ez nem is baj, mert ez Johnson elnök filmje, na meg a vietnami háborúé, a feketék polgárjogi mozgalmaié és a leendő elnökválasztásé. Az amerikai politika motorja ezerrel pörög, Johnson pedig küzd az újraválasztásáért és a feketék polgári jogaiért a kongresszusban. Mi pedig éppúgy kapkodjuk a fejünket, ahogy csapdos az elnök körül a folyton változó politikai széljárás.

Isten hozta, Mister!

JERZY KOSINSKI
Being There
Angol nyelvű, Grove Atlantic, 1999, 160 oldal

Peter Sellers filmje Jerzy Kosiński azonos című regényének adaptációja, amely visszatérő filmes téma az amerikai politika berkeiben tévelygő kisemberrel. Sellers kertész figurája együgyű fickó, aki sosem mozdult ki gazdája birtokáról, a világot csak a televízió képernyőjén keresztül ismeri. Amikor a gazdája elhalálozik, neki is mennie kell, ám egy véletlen baleset következtében a virágnyelven beszélő férfi egészen meredek politikai karriert fut be. Az Isten hozta, Mister! a ’70-es évek amerikai társadalmának kritikája, de ahogy azt a tengerentúli aktuálpolitika mutatja, koránt sem olyan elrugaszkodott a valóságtól. Peter Sellers és Shirley MacLaine fantasztikus kettőse lehel életet ebbe a filmbe, amely nem is annyira a rendszernek, mint inkább a rendszert működtető embereknek állít tükröt.

 

+1: Becsületből elégtelen

Frank Capra 1939-es mozija ugyan kakukktojás, mivel nem adaptáció, viszont kihagyhatatlan örökérvényű klasszikus. Történetében a jóhiszemű, naiv kisember megy szenátorként Washingtonba, mint a demokrácia iskolapéldája – valójában a simlis üzletember mit sem sejtő strómanja, akire pusztán marionettbábként tekintenek. A Becsületből elégtelen akár iskolai alapanyag is lehetne az Egyesült Államokban: gyönyörűen bemutatja a szenátus működését és a törvényjavaslat megszületését. Egyben fricskát nyom a politikusok és az újságírók orra alá, akik ezért akkoriban nem is igazán szerették: előbbiek tüntetően távoztak vetítés közben a nézőtérről, utóbbiak kommunistának bélyegezték. Capra főhőse feleszmél és magára találva kiáll a jogaiért: a politika paragrafusoktól kacskaringós útvesztőiben az igazság utat tör magának. James Stewart és Jean Arthur alakításai koronázzák ezt a kellemes, fekete-fehér politikai vígjátékot.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Michelle Obama inkább otthon akarta látni a férjét, mint a Fehér Házban

...
Hírek

Bookline top50: Kimi Räikkönen és Michelle Obama aratott decemberben

...
Gyerekirodalom

Michelle Obama felolvassa A Graffalót a gyerekeknek

A volt First Lady A Graffalóból olvas fel a Youtube-on. A projekt egy négyrészes sorozat első epizódja, amelyben Michelle Obama klasszikus gyerekkönyvekből mesél hétről-hétre.

...
Hírek

Trumpnak még főhet a feje egykori tanácsadója könyve miatt

Bár az amerikai elnök stábja bírósági úton akarja megakadályozni a megjelenését, politikai körökben már most hatalmas érdeklődés övezi John Bolton egykori nemzetbiztonsági tanácsadó könyvét.

Hírek
...
Podcast

Dezső András: Portik nélkül nem is lehetne tanítani a kilencvenes évek történelmét

...
Gyerekirodalom

Sárkányos, balatoni, pöttyös - A legújabb gyerekkönyvek közül válogattunk!

...
Szórakozás

Good Omens 2: Angyal és démon újra zűrt kavar a Mennyben, Földön, Pokolban

...
Hírek

Thomas Cromwell imakönyvét találták meg a Hever-kastélyban

...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Könyvtavasz

Kányádi Sándor történetei a Hargita tájairól mesélnek medvékkel, rigókkal és málnaszörppel

...
Hírek

Minden harmadik ember az olvasásba menekül, ha rossz napja van

...
Hírek

Margócsy: Petőfi nem különleges, hanem normál jelenség a nagy magyar költők sorában

...
Szórakozás

Könyvhét, Wes Anderson, Hamlet és Édes Anna [PROGRAMAJÁNLÓ]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.