A titán-gyerekek vajon ellátogattak a Maffiába? [Sántakutya]

A titán-gyerekek vajon ellátogattak a Maffiába? [Sántakutya]

Álltunk kint egy barátommal a Tompa17 előtt, búcsúzkodtunk, és arról beszéltünk, őrület, mekkora kedvet kaptunk ahhoz, hogy a Ferencvárosba költözzünk, vagy legalább több időt töltsünk itt. Túró Rudi-bérlet, éjszakai pingpong-mérkőzések, bújócska a fekete templom kiszögellései között és a Ludovika öröksége: minden sztori mögött ott lüktet az, amit egyszerűen élő közösségnek nevezünk, de valójában leginkább valami megfoghatatlan otthonosságot jelent. A ferencvárosi gyerekkor és a ferencvárosi gyerekek voltak a második pesti Sántakutya-est fókuszában.

Az eredetileg a zalai Margófeszten induló eseménysorozat célja, hogy egy bódító sztorikoktél keretében a helyiek színes, izgalmas vagy éppen megható történetein keresztül ismerjük – és szeressük – meg jobban a kerületet (a hazatalálásról szóló első alkalom beszámolóját itt találod). A következő Sántakutya időpontja: 2024. március 6. 18:30, Vendégek: Bősze Ádám, Fullajtár Andrea, Vágvölgyi András.

Fotók: Fekete Celesztina

Sándor Anna | 2024. január 26. |

A Sántakutya-est vendégei ez alkalommal:

Berecz Dénes: igazi lokálpatrióta, mindenki Dénesbá’-ja. Kivételes ember, igazi empatikus megszállott. 2022-ben a lakosság javaslatára PRO URBE FERENCVÁROS díjjal tüntették ki. 

Kaszás Gergő: Jászai Mari-díjas színművész, akinek függősége a színház és Ferencvaros. A saját szavaival: Kaszás Gergő vagyok. 58 éves lakos. Itt élek csöppnyi megszakítással ezen a Ferencvárosnak nevezett földdarabon, úgy több mint 58 esztendeje.

Juhász Tomi: gitáros, énekes, dalszerző, a Szegény anyám, ha látnám könyv társszerzője, és a Vaklárma című előadás alkotója.

A vendégekkel Szabó Dominika beszélgetett.

Titán-gyerekek és Néma Mari asztala

Mindenki Dénesbá’-ja, csak így emlegetik a környéken a 70 éves Berecz Dénest, aki olyan ember, amilyenből sokkal-sokkal több kellene ebben az országban. Ezt már én mondom, ő csak kiült a padra, és elkezdett mesélni – például arról, hogyan fogadták el őt gádzsó tanárként a Dzsumbujban.

Bár miskolciként már korábban is Fradi-szurkoló volt, 1989-ben járt először Ferencvárosban: lerobbant a Trabantja a Mester utcában, és ahhoz, hogy egy barátjától elhozza az újraindításhoz szükségs 6 Voltos akkumulátort, végig kellett sétálnia például a Gát utcán – azaz olyan környéken, amilyeneket ma no-go zónákként emlegetünk. Nagyon érdekes embereket láttam. A lepukkant házak mentén és kivilágítatlan kapualjakból fiatalok kértek cigit. Először azt mondtam, gyereknek nem adok, aztán nagyon jól tettem, hogy mégis adtam.

-

Budapestre költözve családi nevelés keretében a feleségével állami gondozott gyerekekkel foglalkoztak előbb a 11. kerületben, majd hármas cserével sikerült hozzájutniuk a Haller utcában egy bérleményhez, így kerültek a Ferencvárosba, ahol hamarosan a Lenhossék utcai általános iskolában kezdett dolgozni 300-400 tanulóval. 

Ide olyan, jellemzően hátrányos helyzetű, tanulási zavarokkal küzdő iskolások kerültek, akiket Berecz csak titán-gyerekeknek nevezett a ti tán bírtok vele rövidítéseként.

Berecz jelezte, nem szereti a ‘roma’ kifejezést ezért következetesen a ‘cigányt’ használta, miközben arról mesélt, hogy elsősorban a nevelés volt a feladatuk. Amerikai módszerekkel, fejlesztő-pedagógusokkal három év alatt azt kellett elérnünk, hogy ezek a gyerekek integrálhatók legyenek az általános iskolába. Őket a kudarc óvodás koruktól kísérte, mert otthon nem kapták meg az alapokat, így nekünk arra is kellett figyelnünk, hogy egy órán minimum öt pozitív visszajelzést kapjanak. Nem volt könnyű, a »de szépen nézel«-től indultunk. A módszer sikeres volt, sokan elvégezték az általános iskolát és szakmát is szereztek. Az iskola története akkor ért véget, amikor az önkormányzat élére kerülő fideszes vezetőség beköltözött az iskolaépületbe, a gyerekeket átszervezték más intézményekbe, a tanárokat pedig végkielégítéssel szélnek eresztették.

Ferencvárosi barátságok, foci, klánok ‒ ilyen volt az első pesti Sántakutya-est
Ferencvárosi barátságok, foci, klánok ‒ ilyen volt az első pesti Sántakutya-est

Három éve, a zalai Margófeszten indultak a Sántakutya tematikus beszélgetései, melyeken megismerhetjük a történet mögötti embereket. A már hagyományszámba menő, népszerű storytelling programot Budapest 150. születésnapja alkalmából a fővárosban is igyekszik meghonosítani a Margó és a Könyves Magazin, azzal a céllal, hogy nézzük meg, hol és kik között élünk ‒ hiszen mindenkiben lakozik minimum egy kisregény. Az első pesti alkalmon a szervezők fordítottak a szokásos meneten, és a helyszínt adó Ferencvároshoz kerestek lokálpatrióta embereket. Az est folyamán meghallgathattuk, hogyan és miért kötődik Bezerics Dániel vendéglátós, Nagy József újságíró és Gerzsenyi Bettika improvizációs színész, ex-videotékás a IX. kerülethez. A vendégekkel Szabó Dominika (a nyitóképen) beszélgetett.

Fotók: Posztós János

Tovább olvasok

Berecz ezután szociális segítő, családgondozó munkára kapott felkérést, amit eleinte kétkedve fogadott, hiszen addig azért napi tapasztalata volt, hogy ő gádzsóként ne dumáljon, ne szóljon bele mások életébe. Egyszer aztán az Illatos és Gubacsi sarkon álló, Dzsumbujként elhíresült telepen kellett felkeresnie egy szülőt. Odament, érdeklődött az A-épületben, ahol előbb felvilágosították, hogy ne ezt a (polgári) nevet mondja, hiszen a Néma Mariról van szó, majd figyelmeztették, hogy ne menjen abba a lakásba. Ám Berecz csak bekopogott, és amikor Néma Mari ajtót nyitott, olyan körülmények tárultak elé, csótányokkal, kosszal, csontokkal a padlón, amilyet ő még nem látott. Az asszony beinvitálta, leültette, megkínálta frissen főtt töltött paprikával, amit Berecz el is fogadott, mert tudta, ha nem így tesz, semmit sem fog elérni. A környékbeliek pedig a folyosókról meg a nyitott ablakon keresztül látták mindezt, 

és onnantól azt csináltam a Dzsumbujban, amit akartam

Berecz előtt aztán egyre több ajtó megnyílt így, és fokozatosan a kerület közösségének egyik fontos motorja lett: pingpong-bajnokságokat, kézműves programokat és hitéletet is szervezett. Akkor tudtam meg, hogy van olyan, hogy cigánypasztoráció, a mise ugyanaz, csak a zene szól másképpen.

Akit egy huszár tanított lovagolni

A második vendég, Kaszás Gergő, születésétől kezdve 58 évig élt ugyanott a Ferenc körúton, mígnem egy orosz vállalkozó olyan visszautasíthatatlan ajánlatot tett a házbéli lakástulajdonosoknak, hogy nekik is el kellett adniuk az otthonukat. Kaszás a kerületet viszont nem hagyta el, el sem tudom képzelni, hogy máshol éljek. Egykori otthonának épülete ma üresen álló hotel, a történeteken keresztül viszont a viharos 20. század is megelevenedett benne. 

-

Anyai nagyapja székesfővárosi fogalmazó volt, aki tartalékos tisztként vonult be a II. világháborúban, aztán nem is tért haza soha többé. A nagymama, Kaszás ötéves anyjával, az akkor a Gellért-hegy közelében álló otthonuk pincéjében húzta ki Budapest ostromát, ami a Vár közelsége miatt sokáig tartott, és mikor előjöhettek, már csak a romokat találták. Így elindultak a pesti oldalon élő rokonokhoz, hogy valahol meghúzzák magukat – az emlékekből feldereng egy üveg lekvár képe, amiből, ha a kislány már nagyon nyűgös volt, kapott egy kanállal, hogy tovább tudjon menni. A kispesti rokonságnál hamar kiderült, hogy már nincs több hely, annyian kértek menedéket náluk (akkor tele lehetett ilyenekkel a város), a nagymamának pedig eszébe jutott, hogy egy távolabbi családtagja

a Ferenc körúton élő és az államosításig ott könyvesboltot üzemeltető egyik Scholtz fivérhez ment férjhez.

Így érkeztek meg a Ferenc körútra, és ott is maradt a család az orosz vállalkozó ajánlatáig.

Kaszás nagypapája, ahogy már említettem, sosem tért haza a frontról, a fivére, a Ludovikán huszártisztként végzett Ferkó viszont igen (mesélte, hogy kivezényelték őket lóháton a szovjet tankok ellen). Deklasszált elemként sokáig nem kaphatott rendes munkát, péksegédként dolgozott. Úriember maradt akkor is. Hordárruhában átment az utcán a túloldalra, ha szembetalálkozott anyámmal, nehogy együtt lássák őket, és ezzel bajt hozzon a lányra. De utána szépen felöltözve, virággal, édességgel megjelent nagyanyáméknál elnézést kérni, és elmagyarázta, miért tért ki az unokahúga elől.

Amikor aztán a pártvezetés a hatvanas évek enyhülésében úgy látta, mégiscsak jó lenne az a valuta, más projektek mellett egy lovas helyet is létesítettek Siófokon a turistáknak, ebbe pedig kellett valaki, aki ért a lovakhoz – ez a valaki Ferkó lett. Kaszás mindeközben már cseperedett, kisfiúként a barátaival a Bakáts téri, a légszennyezés és a forgalom miatt éjfeketére koszosodott templom körül bandázott, megtanulta, mikor kell elfutni a Ferenc tér felől érkező utcagyerekek elől, és még a Fradi kötelékében is sportolt egy keveset. Tizenhárom éves korában aztán Ferkó felkereste, hogy megtanítja lovagolni. Így lett Kaszás egyik mai napig tartó, nagy szenvedélye a lovaglás és a lovak, még lótenyésztést is tanult Kaposváron.

-

A maffia étterme és a Túró Rudi-bérlet

Először azt hittem, az állatorvoshoz van valami köze a meghívásnak, kezdte Juhász Tomi, és mint kiderült, hogy a Tompa17-től egy saroknyira működik a Rendelő a Sánta Kutyához, ahova az állataikkal járnak. Berecz és Kaszás az ablak melletti asztalnál bólogattak, hogy igen, persze, azt ők is ismerik. Hogy az egymástól független, mégis közös szálakat még szorosabbra húzza, Juhász hozzátette, a legutóbb éppen a Berecz-féle éjszakai pingpongról írt cikket a kerületi lapba.

-

Juhász családja a kilencvenes években érkezett a kerületbe, a Tompa és a Liliom sarkán álló, első új építésű házba tudtak lakáscserével beköltözni. Jól jelzi, mennyire nem hittek akkoriban a környékben, hogy a pici budai lakásért kaptunk egy négy szobás nagyot. Az oda költözők többségében kisgyerekes családok voltak, a szomszédságban viszont nagy számban képviseltették magukat az orosz famíliák. Volt egy törzshelyük is: a Tűzoltó és a Liliom sarkán, a mai Trafóval szemben működött egy kvázi kifőzde, olyan finom ételekkel, hogy mások mellett Juhász családja is eljárogatott oda. Ott álltak körülötte a sötétített üvegű Mercedesek, ezért viccből Maffiának hívtuk a helyet. Egyszer arra sétáltam egy barátommal, és a sarkot bekerítették a rendőrök. A barátom rendőr apja is köztük volt, így tudtuk meg, hogy a Maffia valóban maffiatanya. Az történt, hogy az orosz maffia megvette a helyiséget, és nem akartak éttermet, csak összegyűlni valahol. 

Egyikük anyja főzött rájuk, de olyan jól, hogy valahogy a környékbeli lakók is elkezdtek oda járni.

Túró Rudi-bérlete persze nem volt mindenkinek. Vak kisfiúként Juhász még nem igazán járkálhatott egymaga az utcára, ezért gyakran lement a kapualjba, ott megállt, én így voltam utcagyerek. Később viszont már tudott annyira közlekedni a fehér bottal, hogy akár egyedül is elmehetett a közeli boltig, ahova a speciális bérlete szólt. (Volt egy lány, aki vigyázott rám, én csak nurse-nek hívtam, babyszitter, ugye, nem lehetett, hiszen én már nem voltam bébi.) Juhász a száz darab Túró Rudiról szóló bónt ajándékba kapta, az egyezség pedig az volt, hogy ő letéphetett róla annyi cetlit, amennyit csak akart és azt beváltották neki, a család pedig később kifizette. Az édesség iránti elköteleződést idővel a gitár váltotta, ezt demonstrálandó Juhász a Lábnyom a porban című dalával zárta az estet, amiből az is felsejlett, mit jelent egy ferencvárosinak ezeket az utcákat járni.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Ferencvárosi barátságok, foci, klánok ‒ ilyen volt az első pesti Sántakutya-est

A zalai Margófeszt egyik népszerű programja, a Sántakutya megérkezett Budapestre is. Az első storytelling-est, a Ferencvárosi koktélsztorik során Bezerics Dániel vendéglátós, Nagy József újságíró és Gerzsenyi Bettika improvizációs színész, ex-videotékás mesélt arról, mi minden köti őket a IX. kerülethez.

...
Podcast

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

Zalai történetek uralták a Sántakutya-beszélgetést a nyári Margófeszten, amit most teljes terjedelmében visszahallgathattok.

...
Nagy

Taszártól az amerikai börtönökig - A sántakutya a Margón

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Navalnij halála az elnökválasztás előtt szembesít az orosz valósággal

9+1 kötet gyűjtöttünk össze az elmúlt évek megjelenései közül, amelyek segítségével jobban megértheted a putyini Oroszországot. Az alábbi listában találsz az orosz jelenről készült podcasteket is, több könyvbe pedig beleolvashatsz.

...
Nagy

Navalnij az utolsó lélegzetéig Putyin legelszántabb kritikusa maradt

A világ első számú orosz ellenzéki politikusa volt, aki az ellene indított különféle támadások dacára, még a börtönben sem adta fel az azért folytatott harcot, hogy Oroszországban újra szabad lehessen a sajtó és a közélet. Portré.

...
Nagy

Oravecz Imre: Az öregségnek nincs helye a modern társadalomban

Az emlékezés, a naplóírás, az öregedés, Márai, Steinbeck és az alkotáshoz szükséges magány is szóba kerültek Oravecz Imre most megjelent Alkonynapló című kötetének bemutatóján. Beszámoló.

...
Nagy

„Az igazi zene a tánc” – ezeket a versköteteket várjuk 2024 első felében

A világirodalmi megjelenéseket, a gyerek- és ifjúsági köteteket, illetve a hazai prózatermést szemléző összeállításaink után ezúttal a 2024 első felében várható legfontosabb verseskönyveket mutatjuk meg.

...
Nagy

Lehet valaki jó író attól, hogy nyilas? – Nyirő József élete, utóélete és műveinek megítélése

A székely nép krónikása, kiugrott pap, Szálasi propagandistája, a két világháború közötti időszak fontos prózaírója, emigrációban elhunyt „temetetlen halott”. Ki volt, és főként milyen író volt Nyirő József?

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Mart kalandjai annyira megnevettetnek, mintha Janikovszky Éva írta volna őket

Az észt Anti Saar mesekönyvében egy hétéves fiú kalandjait követhetjük nyomon, miközben a rekeszizmaink sem pihennek. 

...
Gyerekirodalom

Percy Jackson gyerekbarát tempóban nyomoz Zeusz villáma után

Megnéztük az új adaptációt, ami azt vállalta, hogy sokkal hívebben bemutatja majd Percy Jackson kalandjait, az istenek és a félistenek világát.

...
Gyerekirodalom

Első világháborús harctéren rajzolt mesekönyvet kislányának egy magyar katona

A Zsuzsa Bergengóciában című kötetet sokan az egyik legszebb magyar mesekönyvnek tartják, ami egyben a magyar szecessziós könyvművészet kiemelkedő darabja is. A rajzok a gyimesi havasokon túl, a fronton születtek, a versek megírására Karinthy Frigyest kérték fel.

...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.

...
Nagy

Capote belebukott, hogy elárulta a manhattani elit szent szörnyetegeit

Árulás, kiteregetett szennyesek és bonyolult szerelmi sokszögek. Egy gellert kapott golyó, egy francia étterem és egy főmű, ami nem készült el soha. Az író és a befolyásos hattyúnők története rémálom luxuskivitelben. Utánajártunk a sztorinak.

...
Szórakozás

Utolsó kémekből nemigen lesznek elsők, de röhejes, ha megpróbálják

Egy morózus, sokat látott kém Gary Oldman alakításában, csetlő-botló fiatal ügynökök, arcátlan hatalmi harcok és világbajnok fekete humor. A Slow Horses (Utolsó befutók) című krimisorozat irtózatosan szórakoztató és izgalmas.