Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Teljesen megtelt a Puskin mozi nagyterme csütörtökön azon az esten, mely egyszerre volt könyvbemutató, születés- és névnapi köszöntő. A hatvanéves Boldizsár Ildikót ünnepelték, valamint bemutatták legújabb, a mesei segítőkről szóló Hogyan segítsek én terajtad? című kötetét is. Az eseményen szó esett többek között a mesék égig érő fájáról, a mesei segítők sokféleségéről, a mese univerzális nyelvéről, a könyv megírásának nehézségeiről, valamint arról is, hogy mindannyian hordozunk magunkban valamiféle hiányt.   

Fotó: Posztós János

Kolozsi Orsolya | 2023. március 10. |
Boldizsár ildikó
"Hogyan segítsek én terajtad?"
Magvető, 2023, 249 oldal
Boldizsár Ildikó:

Szűcs Péter, a beszélgetés moderátora felvezetőjében „könyvbemutatónak álcázott ünneplésként” definiálta a köszöntőkkel induló estet. Elsőként a Magvető Kiadó igazgatója, Dávid Anna beszélt, aki Örkény István Az élet értelme című egyperceséből idézett, és a paprikakoszorú példázatát emlegetve azt mondta, Boldizsár új könyvében megvan a paprika is, a madzag is, és sikerült létrehozni a koszorút is. A meghatott pillanatokat aztán derűs történetekkel oldotta, és a meseterapeuta-íróval közös vicces történeteket idézett fel, például azt, hogy a kötet eredeti borítótervén túl nagynak találták Seherezádé fenekét, és felolvasta, hogyan beszélgettek erről Messenger-üzenetekben. A sok nevetés után Szabó T. Anna következett, aki egy régebbi (A meséről) és egy külön ez alkalomra írt új versével köszöntötte a szerzőt.

-

Nemcsak az olvasók és a barátok, de Szűcs Péter is ajándékkal érkezett, fehér és lila viola magjait hozta el, melyeket a Titicaca-tónál kapott egy öregembertől. A „köszöntéscunami” után elkezdődött a beszélgetés az új kötetről, elsőként azt hangsúlyozva, hogy ez a pálya hetedik könyve, a hetes szám pedig nemcsak a mesékben, hanem Boldizsár Ildikó életében is kiemelt jelentőségű: eleve szeret a mesei számoknak megfelelő struktúrákban gondolkodni, és az élete is általában három-, öt- vagy hétévente vesz újabb fordulatot. Az életúthoz kapcsolódóan arról is beszélgettek, hogy az nem más, mint az égig érő fán való előrejutás, melynek során „hét rend gúnyát és hét pár csizmát” rongyol el a mesehős. De szimbolikus értelemben az ember is ezen a fán halad előre, mindenki máshol tart rajta, de ha nyitottak vagyunk a mesék univerzális nyelvére, magunk is megtudhatjuk, hol járunk éppen ezen a fán, merre tart az életünk. A mesék megértése kapcsán elhangzott az is, hogy a meséket elsősorban nem racionálisan értjük meg (ezért nem is kell tolmács akkor, amikor mesét hallgatunk), hanem a mesélő metakommunikációs jeleiből, a hanglejtésből, a szünetekből, a rezgésekből.

A mese a szokásos megértés nélkül is élni kezd az emberekben.

Szóba került, hogy a kötet címe egy meséből vett kérdés, és ezzel kapcsolatosan az is, hogy a kérdések mennyire fontosak akkor, ha segíteni akarunk. A most megjelent könyv középpontjában a mesei segítők állnak, akiknek az a feladatuk, hogy segítsék a hőst. A Boldizsár Ildikó által életre hívott meseterápiás módszert elsajátító terapeuták is segítő emberek, akik egy jó kérdéssel nagyon sokat tudnak segíteni. „A jó kérdés tulajdonképpen a kapu a megoldás felé” - fogalmazta meg a szerző.

-

A beszélgetés további részéből az is kiderült, hogy a meseterápiás módszer lényege szerint nem önmagában a mese gyógyít, hanem a mesével való kapcsolat, a terapeuta pedig ennek a kapcsolatnak a felépülését segíti. Mindenkinek megvan a maga meséje, ami az ő élethelyzetét leképezi, és megvan a segítője is, a legfontosabb ezt megtalálni és kapcsolatba kerülni vele:

Nincs olyan élethelyzet, amelyhez a mese ne tudna megfelelő segítőt rendelni.

Boldizsár Ildikó többször hangsúlyozta, hogy nincsenek kész, előre gyártott megoldások, és biztosan célhoz vezető utak, a lényeg, hogy el kell indulni egy úton, dolgozni kell a mesékkel és önmagunkkal is, így lehet fejlődni vagy kikeveredni egy-egy nehéz élethelyzetből. A mesékben sincs kívülről jövő megváltás, a hősnek is dolgoznia kell azért, hogy célba érhessen.

Vlagyimir Jakovlevics Propp és híres kötete, A mese morfológiája is szóba került, mint az író számára legfontosabb könyvek egyike. Ehhez kapcsolódva jegyezte meg, hogy a segítők értelmezésekor fontos szem előtt tartani azt, hogy a segítő mindig a hős hiányzó része. Nincs ugyanis olyan mesehős, akiből nem hiányzik valaki. A hős és a segítője így tehát funkcionálisan egyek, a találkozásukkor a segítő beleolvad a hősbe, kiegészíti, pótolja a belőle hiányzó részt, így tud segíteni. „Mindannyian hiányállapotban vagyunk” – fogalmazott Boldizsár Ildikó, így mindannyiunknak szükségünk van segítőre.  

-

A könyv megírásának körülményei is szóba kerültek, az író január elsején kezdett neki a munkának, és nehéz hónap után tett pontot a végére (természetesen ezt közel hétévnyi kutatómunka előzte meg), de írás közben nem voltak ideálisak a körülmények, hiszen időközben elhunyt Morcsányi Géza, és ez akkora traumát jelentett számára, hogy hét napon át nem tudott írni sem. Ugyanebben az időszakban halt meg a Mese folyóirat vezetője, Tick Ervin is, a két gyász és egy betegség is nehezítették az útját. A kézirat leadásakor egyébként ötvenkilenc segítőt különböztetett meg és tipologizált (az előszóban még mindig ez a szám szerepel), de aztán egy különös álom hatására ez kibővült hatvanra, és a hatvanadikat szerencsére még bele tudta írni a kötetbe.

A beszélgetés utolsó részében visszatértek az égig érő fához, mely a könyv egyik központi motívuma, és amelyre a szerző szavai szerint „azért kell felmenni, hogy az ember jobbá tegye a világot". Legutolsó momentumként pedig egy különleges ajándék került elő, Szűcs Péter egy Szaúd-Arábiából hozott szőnyeget adott át az írónak azzal a kívánsággal, hogy repítse őt ez varázstárgy oda, ahol legjobban szeretne lenni.

Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem
Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast második vendége Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Pontokba szedtük, mi mindenről esett szó a beszélgetésben, a teljes adást pedig meg is hallgathatod.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Boldizsár Ildikó meseterápiás módszerével készül a Tünet Együttes előadása a kiégésről

A próbafolyamat során az alkotók, Szabó Réka, Peer Krisztián és Szász Dániel a mesekutató-meseterapeutával személyesen is konzultálva járják körbe elakadás-történeteiket, hogy megalkothassák saját meséjüket és mesehőseiket. 

...
Podcast

Boldizsár Ildikó: Hétmilliárd individuum csap össze ahelyett, hogy közösséget alkotna

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast második vendége Boldizsár Ildikó mesekutató, író.

...
Beleolvasó

Boldizsár Ildikó: Nem a mese gyógyít, hanem az a világkép és gondolkodásmód, amibe a mese bekapcsol

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója lesz a Túl a plafonon podcast második vendége. Hangolódásként olvass bele Életválságok meséi - Mesekalauz útkeresőknek című kötetébe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

...
vl

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk.