Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Teljesen megtelt a Puskin mozi nagyterme csütörtökön azon az esten, mely egyszerre volt könyvbemutató, születés- és névnapi köszöntő. A hatvanéves Boldizsár Ildikót ünnepelték, valamint bemutatták legújabb, a mesei segítőkről szóló Hogyan segítsek én terajtad? című kötetét is. Az eseményen szó esett többek között a mesék égig érő fájáról, a mesei segítők sokféleségéről, a mese univerzális nyelvéről, a könyv megírásának nehézségeiről, valamint arról is, hogy mindannyian hordozunk magunkban valamiféle hiányt.   

Fotó: Posztós János

Kolozsi Orsolya | 2023. március 10. |
Boldizsár ildikó
"Hogyan segítsek én terajtad?"
Magvető, 2023, 249 oldal
Boldizsár Ildikó:

Szűcs Péter, a beszélgetés moderátora felvezetőjében „könyvbemutatónak álcázott ünneplésként” definiálta a köszöntőkkel induló estet. Elsőként a Magvető Kiadó igazgatója, Dávid Anna beszélt, aki Örkény István Az élet értelme című egyperceséből idézett, és a paprikakoszorú példázatát emlegetve azt mondta, Boldizsár új könyvében megvan a paprika is, a madzag is, és sikerült létrehozni a koszorút is. A meghatott pillanatokat aztán derűs történetekkel oldotta, és a meseterapeuta-íróval közös vicces történeteket idézett fel, például azt, hogy a kötet eredeti borítótervén túl nagynak találták Seherezádé fenekét, és felolvasta, hogyan beszélgettek erről Messenger-üzenetekben. A sok nevetés után Szabó T. Anna következett, aki egy régebbi (A meséről) és egy külön ez alkalomra írt új versével köszöntötte a szerzőt.

-

Nemcsak az olvasók és a barátok, de Szűcs Péter is ajándékkal érkezett, fehér és lila viola magjait hozta el, melyeket a Titicaca-tónál kapott egy öregembertől. A „köszöntéscunami” után elkezdődött a beszélgetés az új kötetről, elsőként azt hangsúlyozva, hogy ez a pálya hetedik könyve, a hetes szám pedig nemcsak a mesékben, hanem Boldizsár Ildikó életében is kiemelt jelentőségű: eleve szeret a mesei számoknak megfelelő struktúrákban gondolkodni, és az élete is általában három-, öt- vagy hétévente vesz újabb fordulatot. Az életúthoz kapcsolódóan arról is beszélgettek, hogy az nem más, mint az égig érő fán való előrejutás, melynek során „hét rend gúnyát és hét pár csizmát” rongyol el a mesehős. De szimbolikus értelemben az ember is ezen a fán halad előre, mindenki máshol tart rajta, de ha nyitottak vagyunk a mesék univerzális nyelvére, magunk is megtudhatjuk, hol járunk éppen ezen a fán, merre tart az életünk. A mesék megértése kapcsán elhangzott az is, hogy a meséket elsősorban nem racionálisan értjük meg (ezért nem is kell tolmács akkor, amikor mesét hallgatunk), hanem a mesélő metakommunikációs jeleiből, a hanglejtésből, a szünetekből, a rezgésekből.

A mese a szokásos megértés nélkül is élni kezd az emberekben.

Szóba került, hogy a kötet címe egy meséből vett kérdés, és ezzel kapcsolatosan az is, hogy a kérdések mennyire fontosak akkor, ha segíteni akarunk. A most megjelent könyv középpontjában a mesei segítők állnak, akiknek az a feladatuk, hogy segítsék a hőst. A Boldizsár Ildikó által életre hívott meseterápiás módszert elsajátító terapeuták is segítő emberek, akik egy jó kérdéssel nagyon sokat tudnak segíteni. „A jó kérdés tulajdonképpen a kapu a megoldás felé” - fogalmazta meg a szerző.

-

A beszélgetés további részéből az is kiderült, hogy a meseterápiás módszer lényege szerint nem önmagában a mese gyógyít, hanem a mesével való kapcsolat, a terapeuta pedig ennek a kapcsolatnak a felépülését segíti. Mindenkinek megvan a maga meséje, ami az ő élethelyzetét leképezi, és megvan a segítője is, a legfontosabb ezt megtalálni és kapcsolatba kerülni vele:

Nincs olyan élethelyzet, amelyhez a mese ne tudna megfelelő segítőt rendelni.

Boldizsár Ildikó többször hangsúlyozta, hogy nincsenek kész, előre gyártott megoldások, és biztosan célhoz vezető utak, a lényeg, hogy el kell indulni egy úton, dolgozni kell a mesékkel és önmagunkkal is, így lehet fejlődni vagy kikeveredni egy-egy nehéz élethelyzetből. A mesékben sincs kívülről jövő megváltás, a hősnek is dolgoznia kell azért, hogy célba érhessen.

Vlagyimir Jakovlevics Propp és híres kötete, A mese morfológiája is szóba került, mint az író számára legfontosabb könyvek egyike. Ehhez kapcsolódva jegyezte meg, hogy a segítők értelmezésekor fontos szem előtt tartani azt, hogy a segítő mindig a hős hiányzó része. Nincs ugyanis olyan mesehős, akiből nem hiányzik valaki. A hős és a segítője így tehát funkcionálisan egyek, a találkozásukkor a segítő beleolvad a hősbe, kiegészíti, pótolja a belőle hiányzó részt, így tud segíteni. „Mindannyian hiányállapotban vagyunk” – fogalmazott Boldizsár Ildikó, így mindannyiunknak szükségünk van segítőre.  

-

A könyv megírásának körülményei is szóba kerültek, az író január elsején kezdett neki a munkának, és nehéz hónap után tett pontot a végére (természetesen ezt közel hétévnyi kutatómunka előzte meg), de írás közben nem voltak ideálisak a körülmények, hiszen időközben elhunyt Morcsányi Géza, és ez akkora traumát jelentett számára, hogy hét napon át nem tudott írni sem. Ugyanebben az időszakban halt meg a Mese folyóirat vezetője, Tick Ervin is, a két gyász és egy betegség is nehezítették az útját. A kézirat leadásakor egyébként ötvenkilenc segítőt különböztetett meg és tipologizált (az előszóban még mindig ez a szám szerepel), de aztán egy különös álom hatására ez kibővült hatvanra, és a hatvanadikat szerencsére még bele tudta írni a kötetbe.

A beszélgetés utolsó részében visszatértek az égig érő fához, mely a könyv egyik központi motívuma, és amelyre a szerző szavai szerint „azért kell felmenni, hogy az ember jobbá tegye a világot". Legutolsó momentumként pedig egy különleges ajándék került elő, Szűcs Péter egy Szaúd-Arábiából hozott szőnyeget adott át az írónak azzal a kívánsággal, hogy repítse őt ez varázstárgy oda, ahol legjobban szeretne lenni.

Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem
Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem

A Túl a plafonon podcast második vendége Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Pontokba szedtük, mi mindenről esett szó a beszélgetésben, a teljes adást pedig meg is hallgathatod.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Boldizsár Ildikó meseterápiás módszerével készül a Tünet Együttes előadása a kiégésről

A próbafolyamat során az alkotók, Szabó Réka, Peer Krisztián és Szász Dániel a mesekutató-meseterapeutával személyesen is konzultálva járják körbe elakadás-történeteiket, hogy megalkothassák saját meséjüket és mesehőseiket. 

...
Podcast

Boldizsár Ildikó: Hétmilliárd individuum csap össze ahelyett, hogy közösséget alkotna

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast második vendége Boldizsár Ildikó mesekutató, író.

...
Beleolvasó

Boldizsár Ildikó: Nem a mese gyógyít, hanem az a világkép és gondolkodásmód, amibe a mese bekapcsol

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója lesz a Túl a plafonon podcast második vendége. Hangolódásként olvass bele Életválságok meséi - Mesekalauz útkeresőknek című kötetébe!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalomból olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.