Baráth Katalin író-történész rendkívül megterhelő időszakon van túl. Az elmúlt hat hónapban a felnőtteknek szóló regénye mellett a Pagony Kiadónál is új kötettel jelentkezett (Gőzgépek és pomponlányok). Az Aki gróf úr akar lenni című romantikus kalandregénye 1812-ben játszódik. A történet szerint Helén, az elszegényedett grófkisasszony és Bojtár Vince jobbágyi sorból származó titkár szövetkezik, hogy érdekházasságot kötve mindketten javítsanak sorsukon, és megakadályozzanak egy merényletet, amely pusztulásba taszítaná az országot.
Az, hogy Baráth Katalin rendhagyó módon romantikus regényt írt, újdonság, hiszen eddig krimik, valamint egy sci-fi és több történelmi regény szerzőjeként tartották számon. Hudácskó Brigitta szerint úgy tűnik, Baráth Katalin lubickol az „elsőkönyves” szerepben, hiszen a romantikus műfaj ugyan távol állt tőle, de vállalta a kihívást és sikerrel teljesítette. A szerző elmondta, abból indult ki, hogy bármit írt is eddig, „mainstream” lett, írásait elfogadta az irodalmi közeg, így ezúttal is elszántan vetette bele magát az új feladatba. Gyermekkorában lelkesedett Fekete Tulipánért, majd később Zorróért és Tulipános Fanfanért is, és mivel általában arról ír könyvet, amiről ő is olvasni szeretne,
nekiállt a romantikus regénynek.
A feladatban azt is izgalmasnak találta, hogyan lehet egy olyan drámának fenntartani a feszültségét, aminek tudjuk a végét, méghozzá a boldog végkifejletet. „Aminek nem boldog a vége és nem vicces, az már nem is szépirodalom” ‒ jegyezte meg ironikusan, azt is hozzátéve még, hogy „na, most be is soroltam a könyvemet”. Ehhez kapcsolódóan elmesélte, hogy különböző pályázatokra szokott vígjátékot írni, a színpadon előadott műveivel kapcsolatban pedig érdekes tapasztalat volt számára, hogy a közönség nem nevetett ott, ahol szerinte kellene, ott viszont igen, ahol a megítélése szerint nem kéne – vagyis más az, ami a szerzőnek és a közönség számára vicces.
Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Baráth Katalin írását olvashatjátok.
Tovább olvasokHudácskó Brigitta arra is kíváncsi volt, hogy a Dávid Veron-könyvekhez képest mostani regény miért játszódik egy századdal hamarabb. A szerző elmondta, hogy felébredt benne a régenskori románc utáni vágy, és az érdekelte, hogy könyveket írt volna Jane Austen, ha Magyarországon él.
Ezután a romantikus irodalom és az ebből készülő sorozatok reneszánszáról esett szó, említésre került a Bridgerton család, ami talán közrejátszott abban, hogy Baráth megírja az új regényét. Ahogy a széria is egy alternatív valóságot mutat be, ugyanúgy a könyv sem törekedett a történelmi hűségre. A szerzőnek szüksége volt rá, hogy néhol megmásítsa az események menetét, hogy a szereplők sorsa a tervei szerint alakuljon. Baráth Katalin ezen a ponton megemlítette Széchenyi István naplóját is, kiemelve, hogy az abban olvasottak után ő már nem lepődik meg semmin. Máskor olyan feljegyzéseket talált béketárgyalásokon megtörtént pajzán esetekről,
amiket nehéz lett volna elképzelnie.
Végül szóba került a regényben szereplő álarcos alak, aki Fekete Rigó néven hölgyeket ment meg, továbbá Baráth Katalin azt is elárulta, szeretne folytatást a regényének, mert úgy érzi, ebben a kötetben bizonyos szereplők nincsenek megfelelően kidolgozva. Rengeteg ötlete van, kit és hogyan lehet még jobban árnyalni, elképzelése szerint ezzel a következő évben elkészül.