Hírek díj nobel 2008

Amerikai író idén nem kaphat Nobelt?

Könyves Magazin | 2008. október 01. |

Közeleg a világ legnagyobb irodalmi díjának, a Nobel-díj 2008-as nyertesének megnevezése. Természetesen újra nagyban folynak a találgatások, fogadások a nyertes nevére, számtalan blog, fórum, irodalmi portál foglalkozik az esélyesek névsorával, az előző évek „tuti befutói” természetesen most sem hiányozhatnak. A találgatásoknál idén sem maradhatnak el a Svéd Akadémia korlátait firtató megjegyzések (nagyon kevesen olvasnak az angolon kívül más idegen nyelveken tehát ha egy író nem jelent meg angolul, sokkal kevesebb esélye van a díjra), mint ahogy annak a megemlítése sem, hogy a döntéshozók politikai tényezőket is figyelembe vesznek a választáskor (nemzetiség, az ország geopolitikai helyzete, nyelv, stb.).


Alfred Nobel

A World Literature Forum névsorai nagyrészt hűen követik a tavalyi listákat. Így tehát Adonis (Ali Ahmad Said Asbar szíriai költő), Tomas Tranströmer (svéd író, költő, fordító) és Bob Dylan nélkül nem lehet teljes az esélyesek listája. Szokás szerint szerepel Umberto Eco, Salman Rushdie, Murakami Haruki, Philip Roth, Milan Kundera, Amos Oz, Les Murray és Ko Un neve az esélyesek között.

Ha viszont figyelemebe vesszük a Neustadt International Prize for Literature díjazottjait, akik közül többen Nobel-díjat is kaptak (például Gabriel García Márquez, Czesław Miłosz, és Octavio Paz), változatosabb listát állíthatunk össze. Lehet, többükről sose hallottunk eddig, de ne feledjünk, Doris Lessinget se sokan ismerték itthon tavalyig díjazása  pedig az egész világot meglepte:

1. Josef Škvorecký (cseh író)
2. Paavo Haavikko (finn költő)
3. Kamau Brathwaite (barbadoszi költő)
4. Assia Djebar (algériai író)
5. Nuruddin Farah (szomáliai író)
6. David Malouf (ausztrál író)
7. Álvaro Mutis (kolumbiai költő, író, esszéista)
8. Adam Zagajewski (lengyel költő, író, esszéista)
9. Claribel Alegría (nicaraguai költő, esszéista)
10. Patricia Grace (új-zélandi író)


A Landbrokers fogadóoldal toplistája a következő:

1. Claudio Magris 3/1
2. Adunis 4/1
3. Amos Oz 5/1
4. Joyce Carol Oates 7/1
5. Philip Roth 7/1
6. Don DeLillo 10/1
7. Murakami Haruki 10/1
8. Les Murray 10/1
9. Yves Bonnefoy 10/1
10. Arnošt Lustig 14/1

Lusting és Bonnefoy azért igazán esélyesek, mert mindketten megkapták a neves Franz Kafka-díjat, amit sokan a Nobel előszobájának tartanak, Jelinek és Pinter is magukénak tudhatták a Nobel előtt.


Vajon ki lesz a díjazott?

 

Árnyalja a képet, hogy a stockholmi bizottság legbefolyásosabb tagjának kijelentése enyhén szólva megkavarta a szépen kialakult rangsorokat. Horace Engdahl, a bizottság főtitkára szerint az amerikai írók szűk látókörűek és nemtörődömek, nem tartoznak a világirodalom élvonalába. A kijelentés fényében az amerikai szerzők valószínűleg keresztet vethetnek a Nobel-díjra.

"Nem véletlen, hogy a nyertesek többsége európai. Természetesen, minden nagy országnak van értékes, erős, komoly irodalma, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy még mindig Európa és nem Amerika az irodalom központja." - mondta Horace Engdahl egy interjúban.

A bizottság még nem választotta ki a nyertest és Engdahl nem árult el semmit arról, hogy kik vannak a jelöltek között. Philip Roth és Joyce Carol Oates neve hosszú évek óta újra és újra felmerül, de most már sejthető, hogy miért nem nyertek eddig, mindketten amerikaiak.

Engdahl úgy gondolja, az amerikai szerzőkre túlzottan hatnak országuk tömegkulturális trendjei, és ez műveik minőségén is meglátszik. "Az Egyesült Államok túl elszigetelt és szűk látókörű. Alig-alig fordítják le a külföldi könyveket és valójában nem vesznek részt a nagy, nemzetközi irodalmi dialógusokban. Ez a nemtörődömség korlátoltsághoz vezet."


A ceremónia

Természetesen az amerikaiak sem hagyták annyiban a dolgot, az amerikai Nemzeti Könyv Alapítvány elnöke csak annyit mondott, adják meg Engdahl elérhetőségeit, küld majd neki egy olvasmánylistát. "Mr. Engdahl kijelentéséből arra kell következtetnem, hogy nem igazán olvasott amerikai íróktól semmit a legismertebbeken kívül, talán ő nevezhető szűk látókörűnek. Egyrészről az amerikai irodalom a társadalom lényegéből adódóan magába sűríti a világ irodalmát, annak összes értékét. A bevándorlók minden generációja a 19. századtól kezdve újraalkotta és értelmezte az irodalmat. Ez Európában nem történt meg." David Remnick, a New Yorker szerkesztője csak ironikus módon csalódottságának adott hangot: "Azt gondolnánk, hogy egy olyan bizottság főtitkára, amely nem díjazta Proustot, Joyce-t, Nabokovot, csak hogy néhány nevet említsek, van annyira bölcs, hogy megkímél minket az ostoba kategorizálástól. Ha egy kicsit komolyabban megnézné, az amerikai irodalmi élet, amelyet úgy pocskondiáz, olyan írókból áll, mint Roth, Updike vagy DeLillo, olyan fiatal szerzőket szól le, akik európai bevándorlók gyerekei és egyáltalán nem a szörnyű, kultúraromboló Coca-Cola áldozatai."

Toni Morrison volt az utolsó amerikai, aki megkapta a Nobel-díjat 1993-ban, előtte olyan írók tudhatták magukénak az elismerést, mint Saul Bellow, John Steinbeck és Ernest Hemingway.

Az utóbbi évek nyertesei, az 1994-es nyertesen, a japán Kenzaburo Oen kívül mind vagy európaiak voltak, vagy szoros szálakkal kötődtek Európához. "Nagyon sok szerző van, aki bár nem európai, mégis Európában él és alkot, mert csak itt van az íráshoz megfelelő elvonulási lehetőség, nyugalom és biztonság, ami például Afrika és Ázsia nagy részén nincs meg" - mondja Engdahl.

A Nobel-díjakat jövő héten kezdik kiosztani, hétfőn az orvosi, kedden a fizikai, majd a kémiai, a béke és a közgazdasági díjat adják át. Az irodalmi Nobel átadásának időpontja még nem biztos, egyes sejtések szerint október 9-én, más források szerint október 16-án lesz nyilvános a döntés. A tradícióhoz híven a bizottság csak két nappal a díj kihirdetése előtt jelenti be az időpontot. A díjátadó ceremóniára december 10-én kerül sor, Alfred Nobel halálának évfordulóján.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Vajon mire gondolt a költő? A Margón az AI-t is megkérdezték

Az utca embere vagy az AI érti jobban a verseket?

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.

...

Marék Veronika, aki miatt a japán gyerekek magyar oroszlánnal alszanak

Hatvan éve megjelenő kötetei közül az elsők épp olyan olvasottak, mint a legfrissebbek. Ő Marék Veronika, Boribon, a kockásfülű nyúl és Kippkopp megteremtője.