A listánk mai részében '68 Csehszlovákiájába és '45 Szarajevójába időutazunk, és bolyongunk egy kicsit a tengernél, meg a kórházkertben.
Korábbi epizódok: 50-41., 40-31., 30-21.
20. Elena Ferrante: Az új név története
Elena Ferrante: Az új név története - Nápolyi regények 2.
Fordította: Matolcsi Balázs, Park 2017, 489 oldal, 3990 HUF
Ferrante Nápolyi regényeinek második része ott folytatódik, ahol a Briliáns barátnőm véget ért. Lila férjhez ment, és magára kellett vennie egy új szerepet, amiben nem mozog otthonosan. Elena egy olyan férfinak adja oda magát, aki teljesen méltatlan rá, felvételezik a pisai egyetemre, és elköltözik a telepről. Ám bármilyen messzire is jut az otthonától, Lila árnyéka mindenhová követi, még a könyvben is helyet követel magának, amit Elena ír. Míg Lila úgy érzi, a nevével együtt a szabadságát is elvesztette, és egy másik férfire van szüksége, hogy legalább az illúziót visszanyerje, Elena új identitást szerez magának első regényével. Ferrante mindent tud a női lélekről, írtuk az első Nápolyi regény után, most pedig azt kellene írnunk, hogy igazából a függőség természetéről tud mindent. Nemcsak arról, hogy működik egy barátság, amit a catullusi odi et amo működtet, de arról is, hogyan kell álmatlan éjszakákat okozni az olvasónak, mert Az új név történetét éppen ott hagyja abba, ahol a szappanoperákat szokták. A legizgalmasabb résznél.
19. Roberto Bolaño: A science fiction szelleme
Roberto Bolaño: A science fiction szelleme
Fordította: Kutasy Mercédesz, Jelenkor, 2017, 267 oldal, 3499 HUF
Tavaly az év legjobbjának választottuk Bolaño kultkönyvét, a 2666-ot, idén pedig egy egészen különleges regénye került a listára. A science fiction szelleme eredetileg 1984-ben íródott korai munka, ám spanyolul is csak 2016-ban, vagyis 13 évvel a szerző halála után jelent meg. A regény akár a Vad nyomozók előzménynek is tekinthető, ám Bolañot ezúttal Jan Schrellának hívják, és Ulises Lima helyett Remo Moránnal barátkozik. A hetvenes évek Mexikójában járunk, közelebbről egy coming-of-age regényben, amelynek hősei nyakig merülnek az irodalomban és a testiségben. A cím Schrella hobbijára utal, aki rajongott sci-fi szerzőinek (Ursula K. Le Guin, Alice Sheldon, Philip José Farmer etc.) fogalmaz túl személyes leveleket, miközben olyan ismerős figurák bukkannak fel a történetben, mint „a mexikói költészet szülőanyja”, Alcir Soust Scaffo. A regény végén Bolañot jegyzetei is helyet kaptak, sőt még Az Ismeretlen Egyetem című kézirat részlete, a Mexikói kiáltvány is, egy túlfűtött óda Mexikóváros közfürdőihez.
18. Horváth Viktor: Tankom
Horváth Viktor: Tankom
Magvető, 2017, 276 oldal, 3490 HUF
Csehszlovákia 1968-as inváziója egy kibeszéletlen és rengeteg fehér folttal bíró történelmi trauma, és bár Horváth Viktor új regényében az események egyértelmű generátora a lerohanás előkészítése volt, fókuszát mégsem a politikai döntéshozókra, hanem egy láthatatlan, már-már arc nélküli figurára helyezte, aki tolmácsként közvetít Kádár és Brezsnyev, meg a többi kommunista vezető között. Hullarészegen kilőtt vaddisznók, féltve őrzött játékkatonák, meg a szex, amit állítólag már bevezettek a csehszlovákok. Horváth Viktor tudja, milyen a jó groteszk, és nem fél megmutatni. „A történelem nem nyomja agyon a regényt, és ez nagyon fontos, mert a Tankom amellett, hogy egy traumatörténet (vagy, ahogy a margós könyvbemutatón Fehér Renátó fogalmazott, szégyentörténet), mégis nagyon szórakoztató” – írtuk a regényről.
Cikkünk a könyv bemutatójáról>>
17. Toni Morrison: Könyörület
Toni Morrison: Könyörület
Fordította: Lukács Laura, Park Könyvkiadó, 2017, 192 oldal, 3490 HUF
A fiatal rabszolgalány, Florens életének egyik legnagyobb traumája lesz, amikor az anyja lemond róla, és arra kéri a későbbi gazdát, hogy kettejük helyett csak a lányt vigye magával. Hogy mindez jó okkal történt, csak sokkal később derül ki. Morrison a 17. századi Amerikába visz vissza minket, és a nők szemszögéből mutatja meg az otthontalanság és az otthonkeresés reménytelen stációit. „A nők regénye a Könyörület, a közöttük lévő vonzások és taszítások adják a cselekmény dinamikáját, hangulatát pedig az a lebegő, akár lírainak is nevezhető próza határozza meg, mellyel Morrison egyszerre távolít el a realitásoktól, miközben eltökélt szándéka, hogy a legmélyebb rétegekbe ásva mutassa be, gazdaságilag milyen alapokon nyugszik a cselekmény idején még feltörekvőben lévő Amerika” – írtuk annak idején a kötetről.
16. Michael Chabon: Ragyog a hold
Michael Chabon: Ragyog a hold
Fordította: Pék Zoltán, 21. Század, 2017, 3990 HUF
Ha Michael Chabon Mike Chabonnak nevezi el a narrátorát, akkor kezdhetünk gyanakodni. Álmemoárjában Chabon nagypapa élettörténetét meséli el, akit „a katonaságnál hídrobbantásért vették elő, megjárta a II. világháborút, 20 hónap börtönre ítélték, mert telefonzsinórral akarta megfojtani az elnökét a vállalatnak, ahonnan elbocsájtották, megpróbálta levadászni a valaha élt >>legmázlistább náci rohadékot<<, és egy kígyót, ami állítólag az időskori szeretőjére, Sallyre maradt macska haláláért felelős”. A nagypapa kis túlzással Forrest Gumpként vonul végig a történelmen, végignézi például a Dora-Mittelbau koncentrációs tábor felszabadítását és az amerikai űrkutatás felvirágzását, és azt is, ahogyan a Bőrtelen Lovat hallucináló felesége felgyújt egy hikorifát. A Ragyog a hold egyszerre háborús regény, traumatikus szerelmi történet, zsidó sorstörténet, alternatív történelmi és egy kifordított családregény. A legjobban megírt hazugság, amit idén olvastunk.
15: Parti Nagy Lajos: Létbüfé
Parti Nagy Lajos: Létbüfé
Magvető Könyvkiadó, 2017, 248 oldal, 3499 HUF
Tizennégy éve hagyta magára az olvasó Dumpf Endrét „a nyelv alatti kásás hómezőkön”. Parti Nagy Lajos létiparosa még mindig ott bolyong a kórházkertben, de hogy ez ugyanaz a kórház, és ugyanaz a Dumpf-e, abban nem lehetünk biztosak. Az idő közben őszbe fordult, pontosabban ősztoposzba, aminek a költő hol körömreszelővel, hol sarokcsiszolóval esik neki. „Igyekeztem nem lekötni a szöveget egyfajta történet mellé, azon voltam, hogy ne legyen egy uralkodó narratíva a fölsejlődhető narratívák között. Mikor úgy éreztem, hogy elkezd lejteni valami >>magyarázat<< felé, például, hogy kiderüljön, mi a baja a beutaltamnak, akkor Dumpf eltáncolt onnan. Ez a lebegés, de mondhatnám vaskos megfoghatatlanságnak is, nagyon fontos volt, ez a szöveg számomra mindig azt sugallta, hogy úgysem lesz kész soha” – mondta a Könyves Magazinnak (2017/5.) adott interjújában Parti Nagy, aki öt-hat év múlva talán újra belegázol majd a dumpfi őszbe. Bár a Grafitnesz őszológiai ciklusát roncsolja tovább, a Létbüfé nem otthonos hely (lehet-e otthonos egy kórházkert?), ami talán elrettenti majd azokat az olvasókat, akik a Rókatárgy felől közelítenek PNL lírájához. Mindenki más viszont perverz örömmel ugorhat páros lábbal a rilkei, párisi, szeptember végi őszbe, ami felé egyre csak közelít Berzsenyi tele. Épp, mint egy (kép)zavaros pocsolyába.
Cikkünk a kötet margós bemutatójáról>>
14. Arundathi Roy: A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma
Arundhati Roy: A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma
Fordította: Greskovits Endre, Helikon Kiadó, 2017, 580 oldal, 3999 HUF
„Ezt a könyvet tíz évig írtam. Nem kellett kapkodnom, nagy gondossággal írtam, és ebben a tíz évben teljesen felemésztett, még ha írtam mellette mást is” – hangsúlyozta a Könyves Magazinnak adott interjújában Arundhati Roy, aki Az Apró Dolgok Istene kirobbanó sikere után pontosan húsz évvel állt elő új regényével. Szövevényes és buja szövegtengert hozott létre, melyben könnyen eltéved az olvasó (nem véletlen, ez volt az írói szándék!), és amelyben az indiai belpolitika itthonról nehezen visszafejthető és dekódolható alakjai keverednek Roy fantáziájának boldogságot kereső figuráival. Utóbbit a legtöbben egy ódelhi temetőben találják meg, ahol otthonra lelnek a vigasztalanok, és mindazok, akiket a társadalom kitaszított magából. De ezt nem biztos, hogy annyira bánják.
13. Edan Lepucki: A 17-es számú nő
Edan Lepucki: A 17-es számú nő
Fordította: Nagy Mónika, Agave, 2017, 304 oldal, 3380 HUF
„Lepuckit leginkább a toxikus családi minták ismétlődése foglalkoztatja, és az a kérdés, hogy a különböző generációk különféleképpen birkóznak-e meg ezzel.” Első magyarul megjelent regényének akár az Anyák könyve címet is adhatta volna, hiszen narrátor-főhősei, a negyvenes Lady és a huszonéves S. a saját anyjukkal próbálnak dűlőre jutni. Vagy úgy, hogy teljesen kizárják az életükből, vagy úgy, hogy a bőrébe bújnak. Lady közben első könyvét írja, S. pedig olyan sikeresen modellezi édesanyját, hogy lassan belecsúszik az alkoholizmusba. A történet háttere Hollywood Hills, ahol Lepucki egy rakás tökéletesen megrajzolt mellékszereplőt mozgat, például Lady mutista kamaszfiát, aki kizárólag jelnyelven és írásban kommunikál, vagy sógornőjét, aki szerencsétlen nőket kihasználva csinált fotós karriert. A noirnak álcázott szatírában még arra is marad tere és ideje, hogy egyszerre szóljon be a mamimemoárok szerzőinek, a mindent művészetnek látó önjelölt művészeknek, és mindenkinek, aki küldött már képet kéretlenül a péniszéről egy ismeretlen nőnek.
12. Závada Péter: Roncs szélárnyékban
Závada Péter: Roncs szélárnyékban
Jelenkor, 2017, 92 oldal, 1699 HUF
A harmadik kötet, a Roncs szélárnyékban hozott Závada Péter számára egy olyan megnyugvást és biztonságot, amiben bátran mert kockáztatni. Amennyiben kockáztatást alatt azt értjük, hogy nem a bevett beszédmódot és stílt folytatja, hanem mer másmilyen lenni másokhoz és önmagához képest is. Magányos, befelé forduló, intim verseskötetet írt Závada, amiben úgy szorulunk a lírai énnel egy mindenen kívülálló loopba, hogy majd megőrülünk. Hogy mindig két dolog között vagyunk. A természetet digitális zajok, a sötét éjszakát a Google Maps fénye teszi tönkre, de találkozunk kontinensekkel, tengerrel, állatokkal, tektonikus mozgással is, hogy tényleg úgy tűnjön, mintha ez a természetjárók verseskötete lenne. A kötet legérdekesebb vállalása, hogy mer bizonyos pontokon szép lenni, persze okosan és reflektáltan, de ebben az iszonyú cinikus világban ez nagy szó (plusz a líratörténet is ügyesen leszámolt vele). A verseskötettel Závada Péter elnyerte a Horváth Péter Ösztöndíjat is.
11. Miljenko Jergović: Gloria in excelsis
Miljenko Jergović: Gloria in excelsis
Fordította: Csordás Gábor, Jelenkor, 2017, 620 oldal, 3499 HUF
„Jergović nagyregénye térré teszi az időt és idővé a teret” – írtuk a kritikánkban, amelyben „a történetmondás apoteózisának” neveztük a legfontosabb kortárs horvát író nagyregényét. A Gloriában három szálon futnak a cselekmények: a 18. században a kreševói szerzetesek próbálják kijárni, hogy újjáépíthessék leégett monostorukat; 1945-ben egy horvát tiszt a saját szülővárosát, Szarajevót bombázza, egy légófelügyelő pedig szembesíti a légópincében rostokoló kisembereket a bűneikkel. Jergović nemcsak mesterien futtatja párhuzamosan vagy épp mossa egymásba a történetszálakat, de az idővel is remekül zsonglőrködik. Mindhárom szál más tempóban zajlik: míg a szerzetesek kálváriája nagyon hosszú ideig húzódik, a légópincében játszódó jelenetek alig néhány perc alatt mennek végbe. A Gloria szereplői „nem csupán hihetetlen gazdag és zegzugos utakon bolyongó individuális és kollektív emlékutazásba vonnak be minket, hanem történeteikben újabb és újabb elbeszélők veszik át a szót és csábítanak egyre távolabbi földrajzi és mentális tájakra”.
A lista korábbi részei itt olvashatók a képre kattintva:
