Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé új regénye azt mutatja be, hogyan változik meg egy baleset miatt négy ember élete. Az idei év az írónak nemcsak a könyv megjelenése miatt jelentős, hanem azért is, mert elnyerte a Hazai Attila-díjat. A Beláthatatlan táj bemutatóját tegnap tartották a Margón, ahol a szerzővel Szegő János beszélgetett.

Fotó: Valuska Gábor/ Posztós János

Forgách Kinga | 2020. október 18. |

  • Ez a könyv valamikor az Aludnod kellene megjelenése után kezdődött Kiss Tibor Noé számára. Inkognitó című könyve után, amelyről úgy érezte, kevesekhez, csak egy szociálisan érzékeny réteghez jutott el, az Aludnod kellene megjelenését nagy sikernek élte meg, mivel már nemcsak a témája, hanem az irodalmi értéke miatt is beszéltek róla.
Kiss Tibor Noé
Beláthatatlan táj
Magvető, 2020, 257 oldal
Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj
  • Bár felmerült a lehetőség, hogy meghatározhatná magát transz, vagy LMBTQ megmondó emberként (2016-ban ő nyitotta meg a Pride-ot), volt egy pont, amikor úgy érezte, ki kell lépnie ebből a szerepből.
  • Szerinte mindenki, aki könyvet ír, kap bizonyos címkéket, amiket le kell küzdenie. A transz nyilván egy erősebb címke, de hosszú munkával a kiosztott szerepeket lehet tágítani. Ő azt szeretné, hogy a róla szóló cikkekben ne írják oda azt, hogy transznemű író, hanem csak azt, hogy író (és hogy ezt ne neki kelljen kierőszakolnia).

  • Műhelymunka szempontjából ez a könyv hasonló, de kicsit nehezebb volt, mint a korábbiak. Volt egy kétéves előkészítési folyamat, amíg csak gyűlt és gyűlt az anyag, aztán egy ponton leült vázlatot írni, ezt dolgozta aztán át. Itt négy különböző szereplő van, aki csak mondja a magáét, az egyik ráadásul kómában fekszik, nekik kellett hangot adni.
  • A regény ötlete úgy született, hogy egyszer, amikor ment az M5-ön, az egyik felüljárón látott egy embert, aki letámasztotta a biciklijét, nekidőlt a korlátnak és cigarettázott. A barátainak mesélte, hogy ez milyen jó kép, Bartók Imre ekkor ajánlotta a Gummo című filmet, amely úgy indul, hogy a fiú fölmegy egy felüljáróra és levizel az autópályára, és abban is kallódó, huszonéves szereplők vannak.
  • Különböző szereplők pozícióiba belehelyezkedni horribilis munka. Ahogy mélyebben és mélyebben belemész a személyiségükbe, egyre jobban megismered őket. Közben viszont fokozatosan rájössz, hogy mindegyik te vagy.
  • A 28 éves lány, Dorka nézőpontját volt a legnehezebb megtalálni, aki kómába kerül a könyvben. Kiss Tibor Noé szétesett, széttartó nyelvet szeretett volna megteremteni az állapotához, ugyanakkor azt is szerette volna, ha valami ezt összetartja. Sokat segített neki, hogy beszélt egy kórház ideggyógyászati szakemberével, aki kómásokkal foglalkozik. Ebben a tudatállapotban összefolyik a valóság, az emlékezés, és az, ami az ember körül van. Adta magát, hogy egy költői nyelven beszélje ezt el.
  • Fontos szempont volt, hogy szét lehessen választani, mikor melyik szereplő beszél. Ehhez azt kellett kitalálni, hogyan válik szét a nyelvhasználatuk.
  • A könyvben hangsúlyosan megjelennek a zenék, zajok, fényképek, filmek. Kiss Tibor Noé elmondta, a folyamatos pittyegés miatt állandó zajban élünk, ami tönkreteszi mindannyiunk életét. Ebbe a könyvbe sok minden belekerült, ami körülöttünk van most.

  • Konzultált fiatalokkal is azzal kapcsolatban, hogy miket néznek a közösségi oldalakon. A képeknek most nagy jelentősége van, a fiatalok folyamatosan a képekkel vannak elfoglalva, állandóan fényképezik magukat.
  • Amiben élünk, az erősen benne van a könyvben. Szerinte folyamatos idegi kifeszültségben van mindenki, az emberek 90%-a tragikus állapotban van, beleértve őt is. A tragikus állapotot úgy érti, hogy folyamatos űzöttségben van az emberek nagy része. Ezért is volt fontos számára, hogy többször volt lehetősége elmenni külföldre, hogy nyugalomban dolgozhasson a könyvön. 
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Nyáry Krisztián: Kölcsey úgy halt meg, hogy eszébe sem jutott, hogy a verséből nemzeti himnusz lesz

Kölcsey valószínűleg nem gondolta, hogy a verséből jelkép, nemzeti himnusz lesz. Életének egy depressziós szakaszában írta, és később nem tartotta számon a fontos költeményei közt. Többek közt erről, és rengeteg más érdekességről is szó esett Nyáry Krisztián Általad nyert szép hazát című kötetének bemutatóján tegnap, ahol a szerzőt Nádasdy Ádám kérdezte.

...
Nagy

A Meseország mindenkié azoknak ad hangot, akik ritkán jutnak szóhoz

Az elmúlt hetekben óriási indulatokat váltott ki a Meseország mindenkié című kötet, amelyben marginalizált helyzetű mesehősök jelentek meg. Szombaton a Margón a mesékről és az elfogadásról beszélgettek ötletgazdák, szerkesztők és meseírók.

...
Nagy

Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt

Rendhagyó módon zajlott Háy János A cégvezető című regényének margós bemutatója, hiszen beszélgetőtársa, Bojár Gábor interneten keresztül jelentkezett be, az író pedig közönség előtt, a Várkert Bazár színpadán mesélt a szembesülés fontosságáról és a léttel szembeni jóindulatáról.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalomból olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!